Zsidó tárgyú magyar könyvek Haifán

Írta: Varga Sándor - Rovat: Archívum, Irodalom, Izrael

Két könyvkereskedő cég (Ex Libris kft. Budapest Gondos & Sosanna, Haifa) összefogásának eredményeképpen már született egy könyvkiállítás: 1991 szeptemberében a Váci utcai Trade Center kiállítótermében voltak láthatók az Izrael Államában az utóbbi években napvilágot látott magyar (és magyar vonatkozású héber) könyvek. A rendezők már ekkor közzétették elhatározásukat: „cserébe” e kiállításért hamarosan sor kerül a Magyarországon az utóbbi években megjelent zsidó tárgyú könyvek haifai bemutatójára.

A színhely tehát Haifa, közel a kikötőhöz, a Sekem nevű tizenöt emeletes üvegpalota egyik szép terme, amely ez alkalommal mintegy háromszáz magyar könyvnek kiállítóhelye. E háromszáz könyv mindegyike zsidó témájú s annak bizonyítéka, hogy a demokratikus fordulat a könyvszakmára nézve nem csupán vállalatok csődbe jutását, a könyvkészletek elkótyavetyélését „eredményezte”, hanem a magyar zsidó könyvkiadás nem remélt fellendülésének is tanúi lehetünk. További alapos elemzést igényel, mi vezetett arra, hogy most nem beszélve a patinás kiadókról (Akadémiai, Corvina, Európa, Gondolat, Helikon, Holnap, Kossuth, Magvető, Medicina, Minerva, Református Sajtóosztály, Szépirodalmi) az utóbbi években született kiadók, melyek valamelyest is adnak magukra, miért is tették le névjegyüket a zsidó tárgyú könyvek kiadásának asztalára. Szívesen felsorolnánk mindezeket a kiadókat, azokat tehát, melyeknek e könyvei jelen voltak Haifán, elégedjünk

meg ez alkalommal csupán jelzés igényű névsorral: Atlantisz, Cserépfalvi, Dovin, Forum, Haas és Singer, Hungaprint, Láng, Memocomplex, Pannon, T-Twins, Téka, Tevan.

Haifa, oneg sabbat, harmincfokos meleg; a városból és messzi környékéről mintegy kétszázan gyűltek össze, hogy ünnepeljék és vásárolják egykori hazájuk könyveit.

A megnyitón elsőként dr. Schőner Alfréd, immár a haifai egyetem művészettörténet-tanára méltatta (héberül és magyarul) a kiállítás jelentőségét, majd Drucker Tibor, az Ex Libris ügyvezető igazgatója juttatta kifejezésre örömét, hogy a magyar könyvek szolgálatában testvéri egyetértésben, bürokratikus akadályoktól mentesen működhetnek együtt a két ország könyves szakemberei. Meleg szavakkal köszöntötte a baráti találkozót Haifa város alpolgármestere, majd mint fontos kulturális eseményt méltatta a könyvkiállítást dr. Görög János, izraeli magyar nagykövet.

Mindez október 24-én történt. S a megnyitó közönsége miközben ismerkedik a könyvekkel, természetesen az éppen aktuális eseményekről is kicseréli értesüléseit: az intifádának a libanoni határszakaszon elkövetett merényletéről és az ezt követő megtorlásról, továbbá a huszonnégy órával azelőtti budapesti eseményekről, amikor is a magyar nemzeti ünnepen fasiszta suhancok a köztársasági elnökbe belefojtották a szót…

*

Dr. Görög János nagykövet úrnak igaza van: igen fontos kulturális kapcsolatokat szövöget e két kereskedelmi vállalkozás, márcsak ezért is gratulálunk Tóth Évának, az Ex Libris antikvárium vezetőjének, aki a kiállított könyveket összegyűjtötte és közreműködött azok itteni elrendezésében. És be kell mutatnunk Sosannát, akit Budapesten Gerő Zsuzsa néven sokan ismertünk: ő kamasz fiát követve két éve alijázott és most, immár a Gondos könyvkereskedő cég beltagjaként végzi munkáját, azaz magyar nyelvű könyvet ad azok kezébe, akik „a magyar nyelvterületről” származnak. És köszöntsük ez alkalomból a 85 esztendős Gondos Sándort, a magyar zsidó könyvek terjesztőinek nesztorát: alig túlzunk, amikor e két kiállítást (a budapestit és a haifait) egész életműve megkoronázásának minősítjük.

Varga Sándor

támogatás

Címkék:1993-01