Összesen 115 találat (1 - 20) : Rózsa T. Endre.
A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői
A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »
Auschwitzi magyar kiállítások az 1960-as években
A műtárgyaknak – mint a könyveknek – sorsuk van, és minden korban megvan a maguk jelentés(rétege) és funkciója, mondanivalója, amit az adott korban (vagy utána) értünk, vagy nem. Funkciójukat idővel elveszíthetik, eredeti … Tovább »
Pap Károly egyike azon magyar szerzőknek, akik szinte teljesen kiszorultak az irodalmi kánonból. Ha meg is említődik a neve, akkor is az „elsüllyedt” írók közé sorolják.[1] Pap saját korában azonban ígéretes szerzőnek számított.
Írói pályája az Est-lapoknál indult, … Tovább »
Spiró György íróval beszélget Várnai Pál.
Kezdeném a Malaccal teljes éveink című könyvének két esszéjével. Kérem, mondjon pár szót arról, mi is történt az Eötvös kollégiummal 1948-ban.
A Monarchia és a Horthy-korszak elitképző intézményéből a fordulat évében … Tovább »
Szerzőnk egy kevéssé ismert epizódot, a cionista ellenállók által 1944-ben létesített budapesti bunkerek történetét mutatja be. Ezek, szándékaik szerint egyszerre lettek volna az embermentés és a fegyveres ellenállás fészkei.
Aki a német megszállás alatti németekkel- és … Tovább »
Krassó Sándor, egykori pécsi zsidó cserkész visszaemlékezése.
Az emlékezethez, mint egy mozaikképhez a kisebb és nagyobb kődarabok, mindannyiunk története hozzájárul, ha a legkisebb színes üveg vagy kavics hiányzik a kép nem teljes, nem komplex egész. A magyar zsidó cserkészet … Tovább »
Perczel Zita „rózsaszínű” oroszoknak nevezi azokat a Kaliforniába menekült európai művészeket, akikkel együtt élt Hollywoodban. Nem érti, falsnak érzi az üldözöttek “baloldali” eszmefuttatásait és talán nem is érzékeli, hogy rendkívüli események szemtanúja. Véletlenül, … Tovább »
Bródy János, barátainak, rajongóinak Tini, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, szövegíró, zeneszerző, az Illés, majd a Fonográf együttes tagja ma, április 5-én ünnepli 75. születésnapját.
Budapesten született Bródy András matematikus-közgazdász, egykori munkaszolgálatos … Tovább »
Mohácsi Jenő emlékezete
A szürke vizű kék Duna magyar alján, egymáshoz távolságban és időben közel, – 1886,1892, 1894 – megszületett három kisfiú. A legidősebb, Mohácsi/ Klein/ Jenő Mohácson, Ábrahám Pál/ a Wolf Abraham család sarja/ Apatinban, míg a legfiatalabb, … Tovább »
A Szegedi Napló vasárnapi élclapmellékletének, a Hüvelyk Matyinak 1895. október 27-i számában jelent meg a Csipi-Csóka álnéven író, Kulinyi Zsigmond, hírlapíró és szerkesztő, nem mellékesen a Lőw Immánuellel 1885-ben közzétett szegedi zsidók történetéről írott kötet társszerzője, … Tovább »
A debreceni születésű Michael N. Szentei-Heise, azaz Szentei Mihály Nándor tízéves korában, 1965-ben került holokauszt-túlélő édesanyjával Nyugat-Németországba. 1986 óta a Düsseldorfi Zsidó Közösség adminisztrációs igazgatója. A magyarul még mindig jól tudó, jogász végzettségű … Tovább »
Kecskeméten tizenhárom zsidó művész képeiből nyílt PAST. PRESENT címmel egy fotókiállítás, amelyet Gárdos Péter nyitott meg. A filmrendező, író fölsorolta, hogy miért jó és miért nem jó ma zsidónak lenni Magyarországon, s beszédét azzal zárta: „zsidónak lenni néha csodálatos, … Tovább »
Gunter Demnig német képzőművész 2019. szeptember 12-én Salgótarjánba érkezik, ahol civilek és a a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében a következő napokban (szeptember 12-16.) 10 településen mintegy 100 botlatókövet helyez el.
Egy embert csak akkor felejtenek el … Tovább »
A PAST. PRESENT című rendhagyó kiállítás olyan zsidó gyökerű művészeket hívott össze Budapestről, Zürichből, Berlinből és Tel-Avivból, akiknek fontos a múltja. A tárlatot Gárdos Péter filmrendező nyitotta meg.
Különleges fotókiállítás nyílt vasárnap a Kecskeméti … Tovább »
Ligeti Ernő munkásságából nemcsak a művek a fontosak, hanem társadalomszervezői, publicisztikai, szerkesztői teljesítménye is. Egyébként újságírói, történetírói munkái is rendszerint az esszé, a tudomány és a szépirodalom határmezsgyéjén állnak. Életműve egy fejezet a … Tovább »
A Kortárs Kiadónál jelent meg Sárközi Mátyás kötete, a Margit, ami nagyanyjáról, Molnár Ferenc feleségéről, egyetlen gyermekük, Molnár Márta édesanyjáról szól. Vészi Margit kezéért hajdan, a századforduló utáni békeidőkben Ady és Molnár vetekedtek egymással. Molnár … Tovább »
Az 1917-ben a cári Ororszország összeomlását követő káoszban fegyveres puccsal hatalomra jutott Lenin messze hangzó első szava a béke volt. Amikor Breszt-Litovszkban vállalta a vesztes békét, azt tette, amire mindenki vágyott Közép-Európában és Magyarországon is: rövid úton kivezette … Tovább »
Elveszítheti világörökségi státuszát a belgiumi Aalst város karneválja, amelyen régi antiszemita sztereotípiákra hajazó bábukat vonultattak fel.
Az UNESCO világörökségi bizottságának hivatala közölte, hogy az ügyet napirendre tűzik a bizottság következő, … Tovább »
Az 1919-es proletárdiktatúra mítoszokon innen és túl.
Az 1917-ben a cári Ororszország összeomlását követő káoszban fegyveres puccsal hatalomra jutott Lenin messze hangzó első szava a béke volt. Amikor Breszt-Litovszkban vállalta a vesztes békét, azt tette, amire mindenki vágyott … Tovább »
1918. október 31-én a „vértől és boldogságtól sáros” pesti utcát egyszerre vette át a mámor és a felfordulás. Kassák Lajos úgy emlékezett, hogy „az emberek, akárha hirtelen pénzhez jutottak volna, jókedvvel vásároltak, a katonák kiszabadultak a vasfegyelem alól, a munkásság … Tovább »