Összesen 66 találat (41 - 60) : Nemes Dániel.
Másodszor találkozott hagyományteremtő eszmecsere céljából Heisler András, a Mazsihisz elnöke a zsidó média munkatársaival.
Az elnök a szombathelyi Szembenézés c. album méltatásával kezdte az eszmecserét. A napokban kiadott hatalmas, kétnyelvű kötet a háború előtti zsidóság … Tovább »
Az október 9-én, kilencven évesen elhunyt lengyel művész hatalmas életművet hagyott maga után: több mint 40 játékfilmjén kívül színházi rendezései meghatározó értékűek és irodalmi munkássága is számottevő.
Tematikájukat tekintve filmjei rendkívül szerteágazók. Wajda … Tovább »
Bereczki Csabával Soul Exodus című filmjéről beszélget Szentgyörgyi Rita
Meglepetésnek és megtiszteltetésnek tartja Nemes Jeles László filmrendező, hogy tagja lehet a 69. cannes-i fesztivál kilenctagú zsűrijének.A Saul fia című Oscar-díjas alkotás rendezője ezt a zsűrinek a seregszemle szerda esti megnyitóját megelőző sajtótájékoztatóján mondta.
Fonódó Budapest: Vitézy Dávid a Pozsonyi útról, dugódíjról, BuBi-ról, zsidóságról; interjú Bálint Andrással, Dés Andrással, Kende Péterrel és Kern Andrással, Láng Zsolt és Végel László esszéje, Jászberényi Sándor novellája
A német nemzeti szocializmus, és benne mindenekelőtt a Holokauszt, az európai kultúra legnagyobb szabású kísérlete volt, hogy megszabaduljon a tízparancsolattól, a zsidó eredetű etika és az egész monoteista civilizáció jármától, és ennek letéteményeseitől, a zsidóktól.
Maratoni Klezmer est a Kazimir Bisztróban a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében, 2014. december 18. (csütörtök), 20:00 órától.
Társadalomtudományok és bölcsészettudományok a 20-21 században – empirikus megközelítések címmel rendez közös konferenciát a WJLF, MSZT OSZ és az ELTE TÁTK OITK 2014. december 15-16-án.
A holokauszt emlékezete a harmadik generáció nézőpontjából
Fedezzük fel közösen kultúránkat, történelmünket és zenei örökségünket, 2014. szeptember 14. vasárnap, 17:00 órától, az Európai Zsidó Kultúra Napján, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és az Erzsébetváros Önkormányzata szervezésében, a megújult Madách téren (Budapest, … Tovább »
Fedezzük fel közösen kultúránkat, történelmünket és zenei örökségünket, 2014. szeptember 14. vasárnap, 17:00 órától, az Európai Zsidó Kultúra Napján, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és az Erzsébetváros Önkormányzata szervezésében, a megújult Madách téren. A programon a részvétel ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Fiatalon játszott Max Reinhardtnál, és elnyerte a németül legszebben beszélő színésznő díját, végül Magyarországról a nácizmus miatt távozott Amerikába 1938-ban. A 60-as években újra játszott magyar színpadon, élete végén pedig a Szerelem című filmben nyújtott emlékezetes alakítást. 1974. július 22-én hunyt el Molnár Ferenc író felesége.
Előkészületek a budapesti zsidók deportálására, 1944. május–október
A „Heti Midrás” sorozat célja a Midrás Tánhumá bemutatása. A midrás, „halachikus-agadikus” (moralizáló-mesélő) szöveg, mely többek között választ ad a Tóra megválaszolatlan kérdéseire. A Midrás Tánhumá szerzője és névadója feltehetőleg Tánhumá bar Ábá, aki a IV. … Tovább »
A zöldpártok hívei idegenkednek a tekintélyelvű konzervatív pártoktól… A szekularizáció és modernizáció gyermekei. Urbánusok. A zöldek haszonélvezői a jóléti társadalomnak, de egyúttal a fogyasztói társadalom kritikáját is nyújtják. Kialakul egy kulturális-fogyasztási miliő, mely az ún. „poszt-materiális” értékek híve: számára nem az anyagi gyarapodás a legfontosabb, hanem az „értelmes élet”…
„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?
Tokaj-hegyalja egyik legnagyobb múltú települése 2002-től a világörökség része. Csupán dél felől nyitott, északról hegyekkel, keletről-nyugatról dombokkal övezett, védett kis völgykatlanban helyezkedik el. A Mádat körülölelő panoráma páratlan.
A második világháborúban mintegy 2500 zsidó embert megmentett Ocskay László egykori magyar királyi százados emlékére avatnak kőpadot csütörtökön Budapesten, a Városligetben.
Forrás: Múlt-Kor 2008. január 22. Fonyó Gergely Ocskay László századosról, az elfeledett második világháborúbeli zsidómentőről szóló dokumentumfilmjét január 23-án, szerdán mutatják be a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban – tájékoztatott az alkotás producere. Az „Ocskay … Tovább »
Szántó T. Gábor
Németországi napló
Májusban, a véletlen folytán, két ízben jártam Németországban. Először az Európai zsidó jövő, vagy múltfeldolgozás? címmel megrendezett 6. Nürnbergi írótalálkozó, a hónap végén pedig a berlini Magyar Házban tartott Hazatérés … Tovább »