Összesen 337 találat (101 - 120) : László Károly.
Gunter Demnig német képzőművész 2019. szeptember 12-én Salgótarjánba érkezik, ahol civilek és a a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében a következő napokban (szeptember 12-16.) 10 településen mintegy 100 botlatókövet helyez el.
Egy embert csak akkor felejtenek el … Tovább »
A zsidóság és a sport viszonyát kezdetben beárnyékolta egy antiszemita sztereotípia. Eszerint a zsidók elpuhult élősködők, akik kupeckedésből és tőzsdei spekulációból gazdagodnak meg, nemhogy sportolni, még dolgozni sem hajlandók. Még hogy zsidó lóra üljön, vagy kardot vegyen … Tovább »
A főváros egyesítésének esztendejére (1873) írta Vörös Károly Pest-Buda sportklubjainak indulását felvázoló cikke konklúziójaként, „elsősorban mégis csak a sportélet szervezetei azok, amelyek a társadalom új, polgárosodó rétegei között a személyi érintkezést is megindítva, … Tovább »
Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.
Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »
A „Nemzet Vértanúinak 1918–1919” emlékmű és az ehhez kapcsolódó izraelita hitközségi iratanyagok[1]
Az 1919 nyarán létrejött és 1920 tavaszára megszilárdult ellenforradalmi rendszer vezetői, véleményformálói és történeti ideológusai szemében az 1918–1919-es forradalmak … Tovább »
75 évvel ezelőtt, 1944. június 16-án az egykori Budafoki Papírgyárban Kolosváry-Borcsa Mihály belügyi államtitkár, az Országos Magyar Sajtókamara elnöke kezdte meg a zsidó szerzők könyveinek megsemmisítését. Erről emlékezik meg a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület az Ünnepi Könyvhéten.
„Hivatalos … Tovább »
Löw Immánuel (1854–1944) korának egyik legnagyobb tudósa volt: nemzetközi hírű orientalista, művelődéstörténeti író, vallástudós és botanikus. Életpályája egybeesett a magyar zsidóság felemelkedésével, virágzásával és tragédiájával. Kéziratos hagyatéka máig jórészt feldolgozatlan.
Elindult az elhagyatott zsidó temetők hosszabb távra tervezett rekonstrukciós programja a magyar állam támogatásával. Első körben 400 millió forintot oszthatott szét a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány 50 pályázónak, akik közül időközben 5 visszalépett. A többiek … Tovább »
Hősünk Kellner Károly néven zsidó családba született Egerben, 1906-ban. Kisgyermekként az átlagosnál kisebb súlyú volt, ezért szülei tornára járatták. Ez kifizetődő befektetésnek bizonyult.
Atletikus alkatával a divatos kötöttfogású birkózásban próbált szerencsét … Tovább »
Dokumentumközlés
Hősi idők voltak, sokat írtunk róla. Többnyire az alapítók, a vezetők és a tagság szemszögéből. Most valami mást mutatunk.
Az elmúlt évtizedekben, a Mazsike alapításának kerek évfordulóin, időről-időre visszatekintettünk, mérlegeltük az egykori célokat, … Tovább »
Az, hogy a vihar közelít, sokan érezhették a magyarországi zsidó közösségekben. Az Egyenlőség tudósításai szerint vidéken már nyár óta sorra alakultak a zsidó önvédelmi ligák a háború végétől erőre kapó antiszemitizmus és zsidóellenes atrocitások ellenében. Az akció … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]
A német megszállás előzményei
Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »
„Nem hiszem, hogy azok az emberek, akik ’46-ban a pogromokat csinálták, velejéig gonosz emberek lettek volna, bár biztosan akadt közöttük olyan is.” (Mohácsi János)
Egy piaci pogrom nem zsánerkép; inkább háború utáni tájkép megvadult mellékalakokkal.
Závada Pál 2016-ban … Tovább »
A zsidó feministákat is tömörítő mozgalom követelése: „A cél, hogy a nő többet ne az alacsonyabb-rendűség bélyegével homlokán jöjjön a világra”.
A két háború közötti időszak különös érdeklődésre tarthat számon azon történészek között, akiket érdekel a … Tovább »
című konferencia
Budapest, 2018. február 5.
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületének Díszterme
Szervező: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar, Molnár Tamás Kutatóintézet (MTKI)
Támogató: Miniszterelnökség, Nemzetpolitikai … Tovább »
című konferencia
Budapest, 2018. február 5.
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületének Díszterme
Szervező: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar, Molnár Tamás Kutatóintézet (MTKI)
Támogató: Miniszterelnökség, Nemzetpolitikai Államtitkárság
A … Tovább »
Amikor pár hónappal ezelőtt a Kertész-emlékülésen Turi Tímea visszaemlékezését hallgattam (A boldog Kertész),[1] nem is annyira az íróról mondottak érintettek meg, vagy az elméleti eszmefuttatás a holokauszttapasztalat művészi közvetíthetőségének problematikusságáról, hanem … Tovább »
“Alulírott azon alázatos kérelemmel fordulok Főméltóságod Nagytekintetű Színe elé, kegyeskedjék… úgy a magam, mint feleségem Schiller Blanka… részére a sárga csillag viselése alól a mentességet megadni.”
Goldgruber Simon Wolf, a tolna megyei Pálfán született 1889-ben. … Tovább »
Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.