A gettó szó a középkorban zsidónegyedet jelentett, egy városrészt, amelyet a mindenkori hatalom jelölt ki a zsidók számára kényszerlakhelyül. A legutolsót, a római gettót a pápai állam felszámolása során a garibaldisták szüntették meg 1870-ben. A modern gettót a német nemzeti … Tovább »

A holokauszt 70. évfordulóján Lengyelországban nyílik kiállítás 

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

– őszi tűnődés halottról és élőről –

Nyílt levélben fordult a Jobbik Áder Jánoshoz, miután sajtóhírek szerint az államfő Magyar Szent István Rend kitüntetést adományoz Kertész Imre írónak. A párt szerint a Nobel-díjas író a magyarságról tett korábbi kijelentései miatt méltatlan az elismerésre.

A fenti címmel megjelent kötet Hernádi Miklós zsidó témákról 1987 óta megjelent írásait tartalmazza. A Szombat ezzel a beszélgetéssel köszöntötte a szociológust, írót, lapunk alapító-főszerkesztőjét nemrég betöltött 70. születésnapja alkalmából.

Best of Szentmihályi Szabó

Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és a varsói Magyar Kulturális Intézet szervezésében 2014. június 23-án nyitották meg a varsói Emanuel Ringelbaum Zsidó Történeti Intézetben a magyar Soá tragikumát feldolgozó összművészeti kiállítást.

Részlet Ámosz Oz Barátok között c. regényéből

A budapesti gettófalak maradványairól készült fotótárlattal, valamint a vészkorszakkal a rendszerváltást megelőzően foglalkozó művészeti alkotásokból összeállított kiállítással emlékezik a Párizsi Magyar Intézet (PMI) a magyar holokauszt hetvenedik évfordulójára.

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Hogyan éltek? címmel a magyar zsidók hétköznapi életéről 1867 és 1940 között állított össze sok korabeli fotóval illusztrált könyvet Körner András. Az albumot a Corvina Kiadó gondozta.
 
A 250 korabeli fotóval gazdagított 229 oldalas kötetről a szerző elmondta az MTI-nek, … Tovább »

Kanada elfogadta a Kossuth díjas magyar író Kertész Ákos menekült kérelmét. Mint ismert: az író durva antiszemita támadásoknak volt kitéve Magyarországon és emiatt – nyolcvanévesen – volt kénytelen elhagyni hazáját. 2012 februárjában érkezett Montreálba, miután több alkalommal … Tovább »

1842-ben a Pesti Izraelita Hitközség kezdeményezésére megalakul a Magyar Izraelita Kézmű és Földművelési Egyesület (MIKÉFE), melynek elsődleges célja az érdekvédelem, ugyanis a céhek nem vettek fel zsidókat tagjaik közé. Az 1910-ben alapított bentlakásos kertészképző telepe … Tovább »

1999-ben lépett színre a fenti névre hallgató rap zenekar.

2012 tavaszán a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség színeiben voltam küldetésen Erecben: nagyrészt a Tamar-Netzer Olami reform ifjúsági hálózat éves, Jeruzsálemben megrendezett dzsemboriján mondogattam a magamét, de három napon át egy Lotán nevű kibucban éldegéltem.

„Tisztában kell lennem vele, hogy én nem drámaíró vagy író vagyok, hanem egy fityfiritty fütty, egy klapec, egy szövegeket prózában éneklő zsidó, saját nevén Kornis. Aki úgy néz ki, mintha profi lenne. De nem. A profizmusból én 1973-ban kiiratkoztam. Azóta csak játszom, abból élek, főleg írok, és aztán megmutatom, ha kedvem van, másnak is, amit tettem. Elő is adom. Élet-balettozom.” – Kornis Mihállyal Révai Gábor készített életút-interjút, amely a Kalligram kiadónál jelent meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a szövegből.

Az Amerikai Népszava adta hírül, hogy Kertész Ákos író Kanadába távozott, és a hatóságoktól menekültstátuszt kért. Az író közleménye szerint az ellene indított hecckampány során fizikai fenyegetés is érte, s „nem számíthatott arra, hogy Magyarországon védelemben részesül”.

Hatvanhét éve szabadult fel a pesti gettó, a II. Világháború kétarcú
fővárosi torzszülöttje. A gettólét rengeteg halottat követelt, ám több
mint 70 000 ember menekült ott át – ha embertelen körülmények között is –
egy újabb életbe.