Találatok ‘Jean Améry’

Összesen 27 találat (1 - 20) : Jean Améry.

Az Istengyilkosságtól az embergyilkosságig: a gonosz lényege és az antiszemitizmus

Írta: David Patterson - Rovat: antiszemitizmus, Politika, Történelem

“Mivel a zsidóknak jutott az a hálátlan feladat, hogy a hamis isteneket leleplezzék, és tanúskodjanak egy abszolút és korlátozó princípium mellett, Isten meggyilkolásának vágya a zsidók meggyilkolásának vágyában ölt testet…”

David Patterson, a Texasi Egyetemen működő Ackerman … Tovább »

Hol tart ma a német-zsidó irodalom? – A háború utáni nemzedékek narratívái

Írta: Varga Péter - Rovat: Holokauszt, Irodalom, Kultúra-Művészetek

„Ünneplőbe öltözve ültünk a terített ünnepi asztalnál, anyám elővette a Szovjetunióból magunkkal hozott fehér selyem asztalterítőt. Egyik idősebb vendégünk szintén a Szovjetunióból származó fekete csokornyakkendőt vett fel. Apám felolvasta az Egyiptomból való kivonulás … Tovább »

A dolgok emlékezete

Írta: Várnai Pál - Rovat: Interjú, Irodalom, Kultúra-Művészetek

Balla Zsófia költővel beszélget Várnai Pál

Kolozsvárról települt át Budapestre 1993-ban. 19 kötete jelent meg, három német nyelven. Számtalan díj kitüntetettje: többek között Soros- életműdíjat, József Attila-díjat, Artisjus-Nagydíjat, a Magyar Köztársaság Babérkoszorús költője díjat kapta meg. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Holokauszt-emléknap: Jean Améry „katasztrófazsidósága”

Írta: Füredi Andrea - Rovat: Irodalom, Kultúra-Művészetek

Jean Améry, az 1912-ben Bécsben Hans Mayer néven született holokauszt-túlélő író zsidósághoz fűződő kapcsolata és ennek műveiben való megjelenítése egészen különlegesnek mondható. Alakulásában döntő szerepet játszott gyermekkorának élményvilága, majd a későbbiek folyamán a váratlanul „elementáris erővel nyakába szakadó” kirekesztettség, és az azt követő borzalmak át- és túlélése.

Holokauszt-emléknap: Jean Améry: A hajótöröttek

Írta: Jean Améry - Rovat: Irodalom, Kultúra-Művészetek

Eugen arra gondolt, hogy tulajdonképpen ő még mindig „fiatalembernek” számít. Fiatalembernek, világos, jó szabású nyári kabátban, amelyen csak a közelebbi szemrevételezés után látszik a gyakori tisztítás és a szegélyek kopottassága. Tisztességes, jó modorú fiatalember. Kétségkívül „jobb” fiatalember, akit voltaképpen még egyetemi hallgatónak is lehetne tartani, ifjú doktornak, vagy akár magasabb beosztású alkalmazottnak.

Kertész Imre: “Nem akartam öngyilkosságot elkövetni, mint ahogy nem akartam íróvá válni sem”

Írta: MTI - Rovat: Kiemelt, Kultúra-Művészetek

A Felszámolás volt az utolsó regénye és a Luisa Zielinskinek adott nyilatkozata volt az utolsó interjú, amelyet életében adott – jelentette ki Kertész Imre az Egyesült Államokban megjelenő The Paris Review című irodalmi folyóirat legújabb számában.

“Olyan valaki vagyok, aki mindezt … Tovább »

A haláltudat mint vitális erő – Kertész Imrével beszélget Szántó T. Gábor

Írta: Szombat - Rovat: Kultúra-Művészetek, Politika

1993-ban, egy Szombat Szalon keretében beszélgettünk Kertész Imrével a nyilvánosság előtt, majd az interjút utóbb, egy másik alkalommal, Török utcai lakásában, immár nem közönség előtt, kiegészítettük… Az élet és mű összefüggéseit elemző beszélgetést most, Kertész Imre halálhírére  tesszük ismét közzé honlapunkon.

A sorsvisszavétel kései kísérlete

Írta: Könyvesblog - Rovat: Hírek - lapszemle

A Magvető kiadó, Hafner Zoltán szerkesztésében, Kertész-esszékötetet jelentetett meg az ünnepekre. A szövegek döntő többségét Kertész olvasói jól ismerik, az utóbbi években mondott alkalmi beszédek lehetnek valamelyest újak számunkra és művésztársakról szóló nyúlfarknyi, többnyire napi és hetilapok hasábjairól kimentett írások, kiállítás megnyitók, nekrológok.

A nem kívánt hagyaték

Írta: Koós Anna - Rovat: Politika

Koós Anna
A nem kívánt hagyaték

Közel harminc évet itt, Budapesten éltem, majd újabb huszonöt évet New Yorkban. Budapesten nőttem fel, és New Yorkban neveltem fel a gyerekeimet. Gondolko­dásomra rányomta bélyegét a kívülállás. 1969-től kezdve társalapítóként vettem részt … Tovább »

[popup][/popup]