Vadász Ferenc beszélgetése Reviczky Ádámmal

V. F.: Napjainkban sok szó esik az antiszemitizmusról és talán ez az oka annak, hogy a műveit és jó szándékú emberekben őszinte vágy él a nyugalomra és megbékélésre keresztények és zsidók, zsidók és keresztények között. … Tovább »

avagy

Makai olvasson csak Makait

Jobb, ha az elején őszintén bevallom, és ez tekinthető akár önkritikának is: Makai egy picit az én bűnöm.

1.

Mindketten a Kossuth (akkor Szikra) Könyvkiadónál dolgoztunk 1948-ban, amikor megismerkedtünk, és átmenetileg barátok lettünk. … Tovább »

A nagymama bögréje

Klári szüleit vidékről depor­tálták. Sok-sok évvel később fel­nőttként barátnőjénél vendégeske­dett. Amikor kinyitotta a konyhaszekrény ajtaját, a polcon egy régi teáskészletet pillantott meg. Elbűvölve állt a kincs előtt, mert rádöbbent, hogy az … Tovább »

A haragvó próféta: Füst Milán

(1888-1967)

Egyik regényét, a Feleségem történetét Nobel-díjra terjesztették (volna) fel, ha a magyar kulturális kormányzat meg nem tiltja, hogy ilyen „dekadens” köl­tő pályázzék rá. (Helyette felterjesztette Illyés Gyula: A puszták népe … Tovább »

Akik kicsit is részesei voltak az elmúlt évek ma­gyarországi zsidó közéletének, legalábbis sejthetik, hogy az Országos Rabbiképző Intézet könyvtára nem kapja meg a közösségtől a méltó érdeklődést, az il­letékesektől a pénzügyi támogatást, egyáltalán, azt a figyelmet, … Tovább »

Érdekes munka jelent meg két kötetben az MTA Filozófiai Inté­zet kiadásában, vallástudományi tanulmányok láncszemeként. Cí­me is utal átfogó tartalmára: Hét évtized a hazai zsidóság életében.

Szerzői nagyrészt a Jogtudo­mányi, illetve Filozófiai Intézet­nek olyan fiatal … Tovább »

Tűnődések Stomm Marcel emlékiratai fölött

Még a rendszerváltást követő kiadói dömpingben is feltűnést keltett ez a karcsú kötet, melyet Gallyas Ferenc rendezett sajtó alá. A Don-kanyarban megsem­misült második magyar hadsereg hadtestparancsnoká­nak a visszaemlékezései annyi … Tovább »

Láng György

1942-ben, egy tél éjszakán, valahol, ismeretlen, vad tájakon kattogott a hosszú szerelvény. A marhavagonban összebújtak az áldozatok, mert már-már megfagy­tak a gyilkos hidegben. A felvi­déki deportáltak mélyen vallásos csoportja még sötétedés előtt igye­kezett … Tovább »

Modena csaknem 200 ezer lakosú város Milano és Bologna között. A XII. században épült hatalmas dóm közelében, a Mazzini téren áll az 1873-ban emelt zsinagóga. Aki megáll előtte, aligha gondol­ná, hogy olyan zsidó közösség számára épült, amely jelenleg mind­össze száz tagot … Tovább »

 Snéur Zálmán 1796-ban megírta a Tanja című elméleti munkáját, mely a chabad mozgalom bibliája lett. Tanítása szerint a lélek há­rom rétegű: chochma, bina, daat (bölcsesség, értelem, megismerés) alkotják. A mozgalom e három szó kezdőbetűiből kapta a nevét. A chasszidizmus … Tovább »

 Dési János a Magyar Nemzetben (ápr. 16.) a Belügy­minisztérium volt III/III-as (állam- és belbiztonsági) ügyosztálya volt vezetői ellen folyó per kapcsán a vád alapját képező titkos jelentésekből idéz. Ezek egyike szerint:

„…a Kereszténydemokrata Néppárt egyes körei, … Tovább »

Külföldiekkel eszmét cserélve sokakhoz hasonlóan úgy érzem, a lehető legjobb színben kell fetüntetnem szülőhonomat, el kell oszlatnom a magyarokkal szemben táplált elmarasztaló előítéleteket. Ha például megemlítik, hogy honfi­társaim nem beszélnek idegen nyel­veket és részegesek, … Tovább »

Kíváncsi vagyok

Radnóti Miklós neve szúrt szemet bizonyos szegedi „öregdiákoknak”, akik a múlt századi liberális politi­kusnak, Klauzál Gábornak kevéssé liberális módon Radnóti rovására kí­vántak igazságot szolgáltatni: a Kla­uzál nevére visszakeresztelendő gimnázium … Tovább »

„Büszke kárhozók, eldob­hattok százszor,

A lelkem százszor utánatok oson,

Örök bolygók, örök riasztgatók,

Idők kovászai, megyek én is veletek

Bélyegesen, csillagoson.”

Ady Endre

A Magyar Zsidó Kulturális Egye­sület alapítványt hoz létre a ma­gyarországi … Tovább »

A közelmúltban megjelent könyv nem az első nyomdát látott emlékezés Salkaházi Sárára, akinek tiszta életét és vértanúságát már a háború végső napjaiban megörökítették. Azóta személyiségét, tetteit számos hosszabb-rövidebb írás idézte fel, közte Vadász Ferenc Legendák … Tovább »

 AZ EMBERI JOGOKÉRT folyó harc történetének egyik fejezete a romániai zsidókérdés. És nem kell aktualizálni ahhoz, hogy pontosan lássuk, amint már a XIX. században kirajzolódnak ezek a megközelítések és viszonyulások, amelyek a mai romániai gyakorlatban is tapasztalhatók. Az „illetékesek” … Tovább »

Hermann Imre tanulmánya

Egyszer volt egy budapesti iskola. Most nem arra az utolsó kísérletre gondolok, amely Marx vagy inkább Lukács György nyomán nagy ívű társadalomfilozófiai látomásokban kísérelte meg felvázolni egy baloldali, humanista közösségi társadalom jövőképét (Heller … Tovább »

EGY OLYAN FORDÍTÓ tűnődései, aki héberből fordít magyarra. Hadd oszlatok el mindjárt egy félreértést. A mai héber nyelvet Magyarországon ivritnek szokás mondani, ami – ki tudja – netán valami egészen más, mint az ősi, az ókori vagy a középkori héber. Nem más. Ugyan kinek jutna … Tovább »

A halálbüntetés körül zajló hazai és külföldi vita fényében érdekes megnézni, hogy állt ez a kérdés az ókori Izraelben. A fennmaradt törvények tanulmányozása alapján bátran állíthatjuk, hogy az ősi zsidó államban a halálbüntetést tulajdonképpen eltörölték. Ezt nem mondották … Tovább »

Napjaink tudományos-fantasztikus irodalma gyakran felfedez bizonyos találmányokat az ókori idők forrásaiban, esetleg a Bibliában is. Ha utánanézünk, a Talmudban is találhatunk néhányat. Álljon itt néhány példa Büchler Zsigmond albertirsai rabbi múlt század végi gyűjtéséből.

Sabbath … Tovább »