Összesen 847 találat (41 - 60) : György István.
Avagy: a bedöglött iránytű
Orbán Viktor politikai rendszere ókonzervatív ideológiát hirdet, tekintélyelvű, nem tartja tiszteletben a nyugati demokráciák 21. századi politikai kultúráját, lebontogatja a fékek és ellensúlyok rendszerét, egyensúlyoz a liberális nyugati demokráciák … Tovább »
Prof. Dr. Grósz Andorral, a Mazsihisz elnökével, és a frissen habilitált Dr. Balázs Gáborral, az OR-ZSE rektori jogokat gyakorló általános rektorhelyettesével beszélgettünk arról, hogy milyen koncepció mentén újul meg az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, és hogyan képzelik … Tovább »
Amszterdam és Los Angeles kétszeres kardcsapatbajnokát tündöklő tehetséggel áldotta meg a sors, minden idők legeredményesebb magyar olimpikonja, a nála mindössze hat évvel fiatalabb csapattárs, Gerevich Aladár ezt mondta róla: „Petschauer mindenkinél jobb volt!”
Az 1928-as amszterdami … Tovább »
Scheiber Sándor beszéde a szegedi zsinagóga 50 éves jubileumán
„Ha a 70. születésnap az öregkor nyitánya, nincs mit örülnöm neki. Bár – hasonló alkalommal – Édesapám azt vallotta: testben megöregedhetik, de szíve fiatal marad. Őt különben is idéztem volna. Tőle tanultam … Tovább »
Mint a sajtóból ismert: a lakitelki Hungarikum Ligetben, a Kölcsey ház előtti Nemzeti Pantheonban kívánják felállítani Csurka István író, pártelnök szobrát 2024. december 7-én. Ennek kapcsán a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) – mint írják -: egyöntetűen … Tovább »
Képzelt interjú Kolozsváry Sándorról
Ki volt Kolozsváry Sándor?
Bánffyhunyadon született (ma Románia), 1896-ban. Édesapja 1897-ben változtatta a nevüket Grünről Kolozsváryra. Édesanyja, Farkas Fáni, korán meghalt. A fővárosi Iparművészeti Iskolában, Münchenben … Tovább »
Aki szobrot kap, a kánon részévé válik. Legalábbis a szoborállítók kimondott, vagy kimondatlan szándékai szerint. Aligha lehet kétségünk afelől, hogy az idén 90 éve született Csurka István (1934-2012) is a kánonképzés tárgyává vált.
A Csurka Emlékév (feltehető) záróakkordja … Tovább »
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.
Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »
„Itt az ideje újraértékelni Csurka István politikusi, írói és gondolkodói arcélét, kiemelni életművének azon elemeit, amelyek szellemi muníciót képeznek napjainkban is.” Emlékkonferenciát szervez a Schmidt Mária vezette XX. Század Intézet az MDF-es, majd később MIÉP-es politikus … Tovább »
A Radnóti Színház, a Gólem Színház, a Goethe Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a Cseh Centrum együttműködése a Gólem Színház és Zsidó Előadóművészeti Központban.
Színlap:
Mintha élne
3 egyfelvonásos Kafka nyomán
Száz éve hunyt el Franz Kafka, de figurái … Tovább »
Konferencia az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara szervezésében november 27-28-án a Rumbach zsinagógában. Az esemény létrejöttét a Mazsihisz támogatja.
“Mivel minden történelmi korszak valamilyen módon … Tovább »
A bonyhádi evangélikus főgimnázium küzdelme a Volksbund és az antiszemitizmus ellen.
Mint azt a Szombat hírül adta Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2024 november 18. hétfő 12.30 órakor avató ünnepség keretében Üres padok emlékjelet helyez el a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus … Tovább »
A Sátrak ünnepe az egyetemes megváltás ígéretét jelenti, mindenki végső szabadságát, az utolsó, nyolcadik nap viszont azt, ami „megmenthetetlenül személyes”, egyszeri, mások számára értéktelen, vagyis azt, ami igazán fontos számunkra. Az első az Örömódát, az embertestvériséget. … Tovább »
Összművészeti színielőadással tiszteleg a roma holokauszt áldozatainak emléke előtt a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért (KKETTK) Alapítvány legújabb produkciója, amelyet október 28-án mutatnak be a Hagyományok Házában – közölte a Kertész Imre … Tovább »
A Benda Ivánnal készített életútinterjú harmadik részét közöljük.
Évtizedekig fényképezted a kultúra csodás világát. Ma már csak emlék mindez számodra?
Ha visszatekintek a kilencvenes évekre nosztalgiát érzek. Nem mintha abban az időben minden rendben lett volna. De … Tovább »
A rokonszenvskálák alapján a magyar társadalom leginkább a migránsokat, az arabokat, a cigányokat és a fekete-afrikaiakat utasítja el. A zsidók a többség által elfogadott, rokonszenvesnek tartott csoportok közé tartoznak a szlovákokkal körülbelül azonos szinten, a sváboktól valamivel … Tovább »
A kiállítás a magyarországi holokauszt 80. évfordulója alkalmából a Soában elpusztított 565 000 magyar zsidónak állít emléket.
“A 2B Galéria kiállításának kiindulópontja egy, az Auschwitz-Birkenauba deportált magyar zsidók elpusztításához kapcsolódó, kevéssé ismert … Tovább »
A 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt a keresztény vallások valamelyikére áttérő zsidók száma. Az 1910-ben 911 227 fős zsidó vallású népességhez viszonyítva az 1896 és 1918 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet, de a kortársak … Tovább »
Auer Lipót hegedűművész élete és műve
Bartók–Pásztory-díjas hegedűművész. Koncertmester, karmester, a Mendelssohn Kamarazenekar művészeti vezetője, a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára. Veszprém szülötteként, hegedűművészként kezdett foglalkozni az ugyancsak itt született … Tovább »
Pelle János a hazai vérvádak szakértője. Sajátos szemléletmóddal írt izgalmas tanulmánykötete, a „Zsidókérdés” és a magyar társadalom 1938-1956, szándéka szerint történeti szociográfia.
A 21 esszészerű (eset)tanulmányt tartalmazó, több évtized kutatásait összegző … Tovább »