Összesen 842 találat (41 - 60) : György István.
Képzelt interjú Kolozsváry Sándorról
Ki volt Kolozsváry Sándor?
Bánffyhunyadon született (ma Románia), 1896-ban. Édesapja 1897-ben változtatta a nevüket Grünről Kolozsváryra. Édesanyja, Farkas Fáni, korán meghalt. A fővárosi Iparművészeti Iskolában, Münchenben … Tovább »
Aki szobrot kap, a kánon részévé válik. Legalábbis a szoborállítók kimondott, vagy kimondatlan szándékai szerint. Aligha lehet kétségünk afelől, hogy az idén 90 éve született Csurka István (1934-2012) is a kánonképzés tárgyává vált.
A Csurka Emlékév (feltehető) záróakkordja … Tovább »
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.
Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »
„Itt az ideje újraértékelni Csurka István politikusi, írói és gondolkodói arcélét, kiemelni életművének azon elemeit, amelyek szellemi muníciót képeznek napjainkban is.” Emlékkonferenciát szervez a Schmidt Mária vezette XX. Század Intézet az MDF-es, majd később MIÉP-es politikus … Tovább »
A Radnóti Színház, a Gólem Színház, a Goethe Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a Cseh Centrum együttműködése a Gólem Színház és Zsidó Előadóművészeti Központban.
Színlap:
Mintha élne
3 egyfelvonásos Kafka nyomán
Száz éve hunyt el Franz Kafka, de figurái … Tovább »
Konferencia az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara szervezésében november 27-28-án a Rumbach zsinagógában. Az esemény létrejöttét a Mazsihisz támogatja.
“Mivel minden történelmi korszak valamilyen módon … Tovább »
A bonyhádi evangélikus főgimnázium küzdelme a Volksbund és az antiszemitizmus ellen.
Mint azt a Szombat hírül adta Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2024 november 18. hétfő 12.30 órakor avató ünnepség keretében Üres padok emlékjelet helyez el a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus … Tovább »
A Sátrak ünnepe az egyetemes megváltás ígéretét jelenti, mindenki végső szabadságát, az utolsó, nyolcadik nap viszont azt, ami „megmenthetetlenül személyes”, egyszeri, mások számára értéktelen, vagyis azt, ami igazán fontos számunkra. Az első az Örömódát, az embertestvériséget. … Tovább »
Összművészeti színielőadással tiszteleg a roma holokauszt áldozatainak emléke előtt a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért (KKETTK) Alapítvány legújabb produkciója, amelyet október 28-án mutatnak be a Hagyományok Házában – közölte a Kertész Imre … Tovább »
A Benda Ivánnal készített életútinterjú harmadik részét közöljük.
Évtizedekig fényképezted a kultúra csodás világát. Ma már csak emlék mindez számodra?
Ha visszatekintek a kilencvenes évekre nosztalgiát érzek. Nem mintha abban az időben minden rendben lett volna. De … Tovább »
A rokonszenvskálák alapján a magyar társadalom leginkább a migránsokat, az arabokat, a cigányokat és a fekete-afrikaiakat utasítja el. A zsidók a többség által elfogadott, rokonszenvesnek tartott csoportok közé tartoznak a szlovákokkal körülbelül azonos szinten, a sváboktól valamivel … Tovább »
A kiállítás a magyarországi holokauszt 80. évfordulója alkalmából a Soában elpusztított 565 000 magyar zsidónak állít emléket.
“A 2B Galéria kiállításának kiindulópontja egy, az Auschwitz-Birkenauba deportált magyar zsidók elpusztításához kapcsolódó, kevéssé ismert … Tovább »
A 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt a keresztény vallások valamelyikére áttérő zsidók száma. Az 1910-ben 911 227 fős zsidó vallású népességhez viszonyítva az 1896 és 1918 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet, de a kortársak … Tovább »
Auer Lipót hegedűművész élete és műve
Bartók–Pásztory-díjas hegedűművész. Koncertmester, karmester, a Mendelssohn Kamarazenekar művészeti vezetője, a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára. Veszprém szülötteként, hegedűművészként kezdett foglalkozni az ugyancsak itt született … Tovább »
Pelle János a hazai vérvádak szakértője. Sajátos szemléletmóddal írt izgalmas tanulmánykötete, a „Zsidókérdés” és a magyar társadalom 1938-1956, szándéka szerint történeti szociográfia.
A 21 esszészerű (eset)tanulmányt tartalmazó, több évtized kutatásait összegző … Tovább »
Mohácson született, szülei nyugdíjas gimnáziumi tanárok. Pécsett a Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakot végezett, ezt követően történelemből és filozófiából középiskolai tanári képesítést szerzett. Több tanulmány szerzője, pécsi zsidó hitközségi levéltári … Tovább »
Kettős kisebbségként éltünk. Nem volt ez valami rendkívüli, hiszen ugyanígy éltek például a prágai német zsidók vagy jugoszláviai magyar anyanyelvű zsidók. Trianon alaposan felforgatta a viszonyokat, amelyek 1945 után sem változtak lényegesen, ami a zsidók státusát illeti.
Kisebbség … Tovább »
Csepeli György és Örkény Antal , az ELTE szociológiai intézetének tanárai új kutatásukban többek között azt vizsgálták, hogy a gázai háború nyomán növekedett-e az antiszemita előítélteket vallók aránya Magyarországon.*
Azt tudjuk, hogy az október 7-i Hamasz-terrortámadás … Tovább »
Irodalomtörténész és szerkesztő, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magyar irodalomból doktorált. 1991 decembere óta Izraelben él. 1992 és 2005 között a Jeruzsálemi Héber Egyetem Bölcsészettudományi Karán tudományos főmunkatárs. Kutatóként, 1996-tól a Magyar Tanulmányok … Tovább »
„Nem a zsidókat kell emlékeztetni arra, hogy volt Holokauszt, hanem a többségi társadalmat”. A Zsidó Közösségi Fórum szervezetei elégedetlenségüket jelezték a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány emlékévi pályázati döntéseivel kapcsolatban, és konzultációt kezdeményeztek.
Magyarország … Tovább »