Még a rendszerváltozás előtt, 1988. november végén alakult meg a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Mazsike. Szokatlanul ünnepélyes és nagyvonalú körülmények között, a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében.

Jó lenne új fényben bemutatni Lengyelországot, s megszabadítani a rátapadt (elő)ítéletektől – bizonnyal ez is motiválta a lengyel külügyminisztériumot, amikor magyar újságírókat – köztük a Szombat szerkesztőjét –, hívta tanulmányútra: ismerjék meg, miként kezeli a XXI. századi Lengyelország a zsidóság ügyeit.

Sem az 1929-33-as nagy gazdasági válság, sem pedig az első világháború kitörését követő elmélyülő Krach, a hátország fokozatos összeomlása és radikalizálódása nem állítható mechanikusan párhuzamba mindazzal, amit most és itt átélünk.

A november 16-án tartott Magyar Zsidó Kongresszus új helyzetet teremtett: kirajzolódtak az új erőviszonyok a honi zsidóság térképén. A Mazsihisz magához szippantotta a zsidó civil szervezetek túlnyomó részét; a Chabad/EMIH, mint másik nagy játékos, egyedül lépett a színre; míg a kongresszust bíráló másik három vallási közösség (Bét Orim, Marom, Szim Salom) hangját az országos médiában meg sem hallották.
 

Elkezdődik végre a zsidó rendszerváltás, vagy a Magyar Zsidó Kongresszus épp ezt kívánja megelőzni? Megváltozik a sokak által kritizált monolit képviselet? Bevonja-e a Mazsihisz a többi zsidó szervezetet a közösséget érintő döntésekbe? Részesülnek végre az egyes zsidó szervezetek a zsidó közösség állami támogatásából? 

A Mazsihisz, mint előző számunkban hírt adtunk róla, 2008. november 16-ra hívta össze a Magyar Zsidó Kongresszust, melyen „részt vehet minden olyan önálló jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli csoport, amely magát magyar zsidóként határozza meg.” 

Titkok sorát vitte magával a 85 éves korában elhunyt és a minap csendben eltemetett Hollós Ervin, a politikai rendőrség egykori ezredese, aki a Kádár-kor emblematikus történészeként is sajátos akciók részese volt.

Lehet valaki párhuzamosan a gyakorlat, a józan ész, a hiteles dokumentarista oknyomozás mentén spicli, bíróságilag viszont ügynökgyanúból felmentett ártatlan. 

64 évvel ezelőtt, 1944. október 15-én Magyarország kísérletet tett a második világháborúból való kiugrásra. A jelenlévő német hadsereg, és a velük szimpatizáló magyar tisztikar azonban meghiúsította a háborús átállást, és teret nyitott a nyilasok gátlástalan tombolása előtt.

 Leibowitz A közös zsidó–keresztény örökség című írásában valójában nem a kereszténységgel száll perbe. A keresztény-zsidó párbeszéd esetleges lehetősége a számára csupán ürügy, amolyan casus belli. Valójában azoknak a „bizonyos zsidó köröknek”, azoknak a vallásos … Tovább »

Forrás: 168 ÓraAz Amerikai Egyesült Államokban tiszteletbeli állampolgárrá avatták, Magyarországon viszont évtizedekig nem állíthattak neki emlékművet, hiába akarta kifejezni háláját a pesti zsidóság. A Wallenberg-szobor történetének Székely Ilona nézett utána.Wallenberg édesapja … Tovább »

I. B. Singer: Szerelmes történet
Egy poligámista regénye

A Szombat márciusi számában közölte Yeshayahu Leibowitz (1903-1994) izraeli ortodox zsidó vallásfilozófusnak a zsidó–keresztény párbeszéd lehetetlenségéről szóló provokatív írását, mellyel érdemi indíttatást kívánunk nyújtani épp e párbeszédnek.

Pajor Tamás 1981-ben, 18 éves korában lépett színre
a Neurotic punk együttes
frontembereként. Hét éven át nyomatta a punk-hoz illő zenét és életmódot, s
koncertjei –remek szövegei, meg nem alkuvó lázadása és botrányai miatt – az
alternatív világ egyik kult-jelenségének számítottak.

2008 SZEPTEMBERI SZÁM

Gadó János: Romaügyi illúziók ellen
Tallián Miklós: Obama a Siratófalnál
Shmuel Trigano: Vallásos szélsôségek és szekularizmus között – A zsidó identitás helyzete a világban
A haszidok és az Internet
Németh Zsolt: Küzdelem egy hôs elismeréséért
… Tovább »

„Egy ország a dackorszakban” címmel közölt elemzést az elmúlt napokban a magyarországi szélsőjobboldal térnyeréséről a müncheni Süddeutsche Zeitung. A német vélemény: „Európa egyik legfélelmetesebb populistája Orbán Viktor…” 

Ötszáz évvel a zsidók Spanyolországból való kiűzése után világszerte jelentős érdeklődés mutatkozik a szefárd kultúra iránt. Az irodalmi és történeti dokumentumok mellett a népzene tanúskodik a legszuggesztívebben a szefárd zsidók történetéről és életéről. 

Interjú Novák Attila történésszel, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével, a Szombat szerkesztőjével munkásságáról, a cionizmusról, az MCSz-ről, Izraelről és az Izrael-ellenességről, az amerikai és a hazai neokonzervativizmusról, az amerikai elnökválasztásról, a Chabadról, a magyar jobboldal és a zsidóság viszonyáról.

A mai zsidó népiség és vallás összefüggéseiről komoly vita bontakozott ki az Élet és Irodalom, illetve a www.zsido.com hasábjain. A különféle álláspontokat erőteljesen színezte a szerzők világnézeti elkötelezettsége, hozzáállása. Novák Attila írására Köves Slomó, a Chabad-EMIH rabbija reagált, majd erre viszontválaszolt „Montefiore” és ismét Novák Attila. A vita lényege akörül forog, hogy a zsidóság mennyiben azonos magával a vallással, illetve milyen egyéb tartalmai vannak, lehetnek. Az alábbiakban csokorba gyűjtve, időrendben közöljük a vita dokumentumait.
 

„Izgalmas, modern helyként szeretném bemutatni Magyarországot, hogy ne csak a gulyás és az operett jusson róla az izraeliek eszébe, hanem például a kortárs tánc, a film és jazz is, amikre Izrael nagyon is vevő” – állítja Lányi Eszter, aki tavaly ősz óta Magyarország izraeli nagykövetségének kulturális attaséja.