Találatok ‘G. K’
Összesen 13,885 találat (6581 - 6600) : G. K.
IV. Gólem Fesztivál
A magyarok 12 százaléka tartja elfogadható politikai eszköznek a terrorizmust “bizonyos helyzetekben”
Bár Magyarországon a terrorcselekmények elkövetésének nincs hagyománya, és a szűkebb értelemben vett terrorszervezet ritkaságszámba megy, a társadalomban meglehetősen erős az erőszakos potenciál, illetve a terror mint politikai eszköz elfogadottsága is. A terrorizmusra a hazai válaszadók 12 százaléka gondol úgy, mint a politikai véleménykifejezés egyik lehetséges eszközére.
„Itt mindenki megöl mindenkit”
Meggyújtották az első hanukagyertyát a Nyugati téren
„A számomra igazán izgalmas jazz mindig hordoz magában kockázatot”
Amerikai, haszid és “olimpiai” hanuka
Elhunyt az izraeli baloldal “héjája”
Pénteken este tel-avivi otthonában váratlanul elhunyt Joszi Szárid politikus, író, újságíró.
Halálát szívroham okozta. 75 évet élt.
Rehovoton született 1940-ben. Katonai szolgálatát a páncélosoknál töltötte le, újságírói pályáját katonai tudósítóként kezdte.
Politikusként … Tovább »
Lauder: “Ma felszólítom Orbán Viktor miniszterelnököt…”
A székesfehérvári Hóman Bálint-szobor felavatásának leállítására szólította fel Magyarországot Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke.
A Székesfehérváron egy magánalapítvány által felavatandó, életnagyságú Hóman-bronzszobrot nagy részben a … Tovább »
Elfeledett magyarok: a világ első női nagykövete, a magyar feminizmus egyik úttörője
A felső középosztálybeli zsidó családban született, Temesváron és Szabadkán felnőtt Bédy-Schwimmer Rózsa a polgári leányiskola, és egy kereskedelmi esti iskola után előbb nevelőnőként, majd könyvelőként és kereskedelmi levelezőként próbált elhelyezkedni, de negatív tapasztalatai … Tovább »
Misna magyarul – Peá traktátus 1.
Hanukai gyertyagyújtás a Nyugati téren
Szántó T. Gábor: Két vitához
György Péter esztéta két, Magyar Narancsban közzétett vitacikke után egy újabbat írt az Élet és Irodalom november 27-i számában (Lehetséges egy beszélgetés). Míg korábbi két írásában Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával vitatkozott, ezúttal Komoróczy Gézával, az asszíriológia és hebraisztika professor emeritusával. György Péter az utóbbi időben számos írásában tesz a zsidóság, a zsidó identitás mibenlétére, vagy az abból fakadó, általa elvárt magatartásmintára vonatkozó, nemegyszer normatívnak tűnő, netán annak is szánt kijelentéseket. Kinek van joga képviselnie a zsidóságot, mit kell képviselnie a zsidósággal kapcsolatban, hogyan kell ma a zsidóknak gondolkodniuk menekültügyről, zsidóként említhetők-e a vészkorszakban zsidóként megöltek és meghurcoltak, ha ők esetleg nem tekintették magukat annak, valamint ezzel összefüggésben miért nem kell/szabad héber feliratot vésni az ELTE egykori növendékei között zsidók és rabbik emlékét is megörökítő második világháborús és vészkorszak-emlékművére.
Palesztin biztonsági tiszt volt a merénylő
…akit azonnal lelőtték, a Jerusalem Post tudósítása szerint. A támadó egy izraeli katonát és egy palesztin civilt sebesített meg. Az izraeli hatóságok szerint a Hamász radikális iszlamista palesztin szervezethez tartozó palesztin férfi szervezte be a merénylet végrehajtóit, majd … Tovább »
Klippremier! PollyFlow: Lola, Lola
PollyFlow, azaz Polnauer Flóra számos hazai formáció énekeseként, rappereként ismert, az azonban kevésbé köztudott róla, hogy egy Budapest-Berlin-Párizs-New York között ingázó zsidó kántornő is, aki 2015-ben kezdett dolgozni az Anima Sound System és a Hippikiller vezetőivel, azaz Prieger Zsolttal és Bihari Balázzsal egy szólóanyagon.
Azonosították Ezékiás pecsétjét Jeruzsálemben
Sayed Kashua (Kötelező olvasmány)
Kimondták a múlt nyári jeruzsálemi bosszúgyilkosság több vádlottjának bűnösségét
A Gólem legenda
Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.
Tabusítva – a magyar zsidóság a holokauszt után
A holokauszt utáni magyar történelemben a zsidóság mintha tabu lenne. Az volt a Rákosi-rendszerben, aztán a Kádár-rendszerben, de erről a témáról a rendszerváltás után is alig esett szó. Talán azt gondolják sokan, hogy az ’56-os forradalmat gyalázná meg, ha bizonyos negatív eseményekről is beszélnénk, mások esetleg a zsidók és a kommunista hatalom viszonyának boncolgatásától tartanak. A tabusítás okairól és hatásáról beszélgettünk Standeisky Éva történésszel, akinek Demokrácia negyvenötben címmel jelent meg nemrég könyve arról a történelmi pillanatról, amikor az egész folyamat más irányt vehetett volna.











