Összesen 927 találat (901 - 920) : G. J..
Snéur Zálmán 1796-ban megírta a Tanja című elméleti munkáját, mely a chabad mozgalom bibliája lett. Tanítása szerint a lélek három rétegű: chochma, bina, daat (bölcsesség, értelem, megismerés) alkotják. A mozgalom e három szó kezdőbetűiből kapta a nevét. A chasszidizmus … Tovább »
Zsidó-keresztény magyar család Kanadában
KOMÁROMBAN, csehszlovákiai szülővárosomban voltam múlt év májusában, Bíró Luciánnak, a kilencvenéves korában elhunyt bencés tanárnak temetésén. Eljöttek egykori tanáruk búcsúztatására a tengerentúlon élő, csallóközi származású, … Tovább »
A dialógus igazi eredmény, hát még ha képesek vagyunk is szót érteni. A keresztény–zsidó párbeszéd örvendetes tényén túl az őszinte önfeltárás erényét hozhatja ki belőlünk, ami hozzásegít a tisztánlátáshoz, és egymás iránti megbecsülésünkhöz. A szótértők kerekasztal-beszélgetése … Tovább »
Egy századfordulói angol író működésének néhány mai tanulsága
A Benedek Marcell által szerkesztett, 1927-ben megjelent Világirodalmi lexikonban ez olvasható Israel Zangwill angol íróról: 1864-ben született, 1926-ban halt meg. A londoni gettó megható alakjainak életét rajzolja … Tovább »
TÖRTÉNETI MUNKÁKBAN és memoárokban többen megemlékeztek már az 1945 utáni kelet-magyarországi antiszemitizmusról, amelynek legriasztóbb megnyilvánulása az
1946. májusi kunmadarasi és az ugyanezen év augusztusában lezajlott miskolci pogrom volt. Ezekről a több halálos áldozatot … Tovább »
Női rabbik
– i -I: A rabbi pénteken sokáig aludt
M. B. J.: …én vagyok az Úr, ha bosszúmat állom rajtok
Az iraki agresszió két vetülete
Baljós jelek Lettországban
A zsidókérdés a lengyel hatalmi küzdelemben
„Mi” és „ők”
László József: Emlékezés
Antal Gábor: Szabó Dezső … Tovább »
Beszélgetés Polgár Lászlóval
Polgár László a magyar zenei élet egyik kimagasló egyénisége. Nemcsak a budapesti Operaházban aratja sikereit, de külföldi színpadokon is. Emellett avatott mestere a dal- és oratóriuméneklésnek. Szép tradíciók folytatója: Ney Dávid, Kálmán … Tovább »
DE JÓ VOLNA, ha élne Bibó István, ha lenne valaki, aki olyan jól lát, olyan világosan fogalmaz, olyan boncnoki hozzáértéssel elemez és olyan makulátlan erkölcsi tekintéllyel tudna szólni, miként ő tudott. Általában és századunk roncsoló kórjáról, az antiszemitizmusról. Hogy … Tovább »
Az alábbiakban részleteket közlünk Márai Sándor NAPLÓ 1943-1944 című kötetéből, amely az idei könyvnapra jelent meg, az Akadémiai Kiadó és a Helikon Kiadó gondozásában.
Egy embert lehet büntetni cselekedeteiért és szavaiért de nem lehet büntetni származásáért. Akit származásáért … Tovább »
A magyar zsidó történelmi múlt egyes epizódjait felidézve, az utóbbi időben egyre gyakrabban olvasható utalás Herzl ama „próféciájára”, amennyiben előre látta, hogy a cionizmusról hallani sem akaró magyar zsidóságot az antiszemitizmus fogja a cionizmus karjaiba hajtani.
Az … Tovább »
Beszélgetés az előítéletről Csepeli Györggyel
Találkozásunk aktualitását Csepeli György nemrég megjelent könyve, az „És nem is kell hozzá zsidó” című szociálpszichológiai tanulmány adta. Ott a többség oldaláról érthetjük meg a több ezer éves előítéletes gondolkodást. … Tovább »
A bizánci ortodoxiától Gorbacsovig
Sok ezer ember kerekedett fel mostanában Oroszországban, a szovjet birodalom különböző részein, köztük hatalmas számban zsidók. Magyarország érintésével veszik útjukat arrafelé, ahol befogadják őket, ahol letelepedhetnék és új életet kezdhetnek. … Tovább »
AZ EGYÉRTELMŰ HAZUGSÁGOK korának Magyarországon vége. És a zsidóság berkeiben mégsem a megnyugvás, nem a felhőtlen bizakodás érzése kerekedett felül. Inkább a szorongás a jellemző. Többen nem hiszik, mint amennyien igen, hogy az egyértelmű hazugságok és a folytonos hazudozás … Tovább »
1988 őszén, Szövetségünk alakuló közgyűlésén szólalt fel ifj. Schiffer Pál, az ismert filmrendező, s tett javaslatot egy zsidó filmfesztivál megrendezésére, és ígéretet annak előkészítésére. A tervezgetésből valóság lett: az USA több városa, London, Moszkva, Krakkó után … Tovább »
1945 tavaszán, a legújabb történeti kutatások szerint körülbelül április 12-13-án, Magyarország területéről az utolsó német és magyar fasiszta csapatokat is kiverték a szovjet hadsereg katonái.
Felszabadulás (és) vagy megszállás történt ekkor? A kérdés tulajdonképpen … Tovább »
Túl sokat foglalkoznak-e velünk?
Az év elején az Úton című debreceni hetilap kedélyeket felzaklató vitája, áprilisban-májusban a Népszabadság hasábjain hosszan és hevesen zajló disputa, részben polemikus cikkek egész sorozatai a Kritikában, a Világosságban, a Hiány című … Tovább »
FORRONG A VILÁG, az ország, cseppfolyós állapotban van a magyar zsidó szervezeti élet. Lebomlanak régi szerkezetek és kínkeservvel születik az új. Nincsen jó formában a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület sem. Kezdetben volt az elementáris erejű érdeklődés és a lelkesedés, ma már … Tovább »
Egy levél Jeruzsálemből (közölte a The Jerusalem Post International Edition, 1990. március 10., 1531. sz.)
„Arafat helyettese, Abu Ijad egy sajtókonferencián kijelentette: ,a PFSZ-nek nincs más választása, mint az, hogy a fegyveres harcot a megszállt területeken túlra is kiterjessze’.
Legjobb … Tovább »
Folytatjuk évfordulós rovatunkat, amelyben májusban született vagy meghalt zsidó Nobel-díjasokat mutatunk be:
Ilja Iljics Mecsnyikov – orosz zoológus, mikrobiológus és immunológus. (Ivanovka-Harkov, 1845. V. 3. – Párizs, 1916. VII. 2.) A fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat 1908-ban … Tovább »
JÁTSZOTTÁK A MOZIKBAN, áprilisban pedig a Televízió is bemutatta a Malenkij robot című dokumentumfilmet. Azokról szól, akiket 1945 áprilisában észak-magyarországi falvakban szedtek össze könnyű munkára – ez volt a malenkij robot -, és lett a néhány órás, esetleg néhány … Tovább »