Az „Alpenjäger tábor Hetilap” stenciles orgánum volt. Az éppen hogy felszabadult ausztriai Wels lágerében adta ki két korábbi fogoly: Láng György és Ádám István.

Részlet a Noran Libro Kiadó által a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelenő regényből. A szerzővel, aki egyben a Midrasz, lengyel zsidó folyóirat főszerkesztője, a könyv bemutatóján, április 23-án, szombaton 17.00-kor a Millenárison, a Kner Imre teremben, Pálfalvi Lajos, a könyv műfordítója közreműködésével Szántó T. Gábor beszélget.

Száz éve, 1916. április 13-án halt meg Eötvös Károly ügyvéd, író, újságíró, politikus, a hírhedt tiszaeszlári per védője, akit bölcsessége, jogi felkészültsége, segítőkészsége okán az egész ország “Vajdaként” emlegetett.

Regényrészlet

A Jobbik egy ideje próbál mérsékeltebb, néppártibb – cukibb – képet mutatni magáról. Abból a megfontolásból, hogy egy igazán radikális párt nehezen nyer választást, a győzelemhez középre kell húzni, aztán, amikor megvan a többség, már sok mindent el lehet intézni. (Lásd … Tovább »

Égetően fontos ez a probléma, ugyanakkor úgy érzem, képtelen vagyok megválaszolni ezeket a kérdéseket. Ambivalens, vagyok, nagyon is.

A Mazsihisz mai küldöttgyűlése adminisztratív légkörben zajlott, a küldöttek minősített többséggel elfogadták az alapszabály-módosításokat, fölvették a szervezet tagjai közé az új szentendrei hitközséget, elfogadták a jövő évi költségvetést és megválasztották a hiányzó … Tovább »

Gulyás Márton tiltakozó akciója nem maradt válasz nélkül. Vigyázat, videó!

Részlet az Oroszlánkórus című, a Magvető Kiadónál hamarosan megjelenő könyvből. A könyv különlegessége, hogy a szerzőnek három regénye után most jelenik meg először novelláskötete.

Gadó János, a Szombat munkatársa, 2015. szept. 9-i cikkében (A menekültek és a holokauszt) a Holokausztra mint értelmezési keretre összpontosítva sok valós összefüggést szemléltet. Azonban úgy látom, hogy összes fejtegetése a következő álláspontot öleli körbe, takarja el … Tovább »

Életének 81. évében elhunyt Czeizel Endre, a közismert orvos-genetikus. Televíziós műsorai nyomán a tudományos kutatások, így elsősorban a genetika eredményeit a nagyközönség is megismerhette. Számos írásában foglalkozott a zsidóság témakörével is. Egy lapunknak írt korábbi cikke újraközlésével emlékszünk rá. 

Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.

Már nincsenek palánkok a józsefvárosi Sorsok Háza körül. Az építkezés befejeződött, de azt, hogy mikor nyílik meg az új emlékközpont, még mindig nem lehet tudni.

Tegnap bejutottam a “Sorsok Házába”. Bejárhattam az egyelőre üres kiállítótermeket, és meghallgathattam Schmidt Mária prezentációját. Józsefvárosi önkormányzati képviselőként érdemeltem ki ezt a lehetőséget. De ott volt az MMA-vezér Fekete Györgyis, hogy ne érezzem magam egyedül. … Tovább »

Helyszíni bejárás keretében mutatta be a Józsefvárosi Pályaudvar helyén létesülő emlékhely, a “Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ” részletes koncepcióját Schmidt Mária a józsefvárosi önkormányzat képviselő-testületének, valamint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) vezetőinek – tájékoztatta józsefvárosi önkormányzat szerdán az MTI-t.

Mi történik, miután felvágod az ereidet, főbe lövöd, esetleg vízbe fojtod magad? A paradicsomba vagy a pokolra kerülsz, miután végzel magaddal?

A Dumaszínház és a Gólem Színház közös produkciója a Zs-kategória / Önfeledt zsidózás revüvel egy zenés-táncos kabaré, bőségesen áradó zsidózással, cigányozással, buzizással, szőke-nőzéssel.

”  A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”

…között nincs éles határ:

a skála egyik végen áll az előimádkozó, aki ismeri az ima szövegét és alapdallamait, a másik végén a kántor, aki nemcsak kiművelt hanggal rendelkezik, hanem ismeri a zsidó dallamkincs szombati, nagyünnepi, zarándokünnepi, stb. változatát, tudja, … Tovább »

Császár-királyunk, I. Ferenc József 1889. március 4-i rendeletében jelölte ki Abbáziát a birodalom első adriai klimatikus gyógyhelyének, ahová áradtak a Monarchia kékvérűi és nagypolgárai, sőt a külföldi nagyérdemű is.