Összesen 311 találat (1 - 20) : Fekete György.
Elég furcsa érzés Nemes Jeles László filmje, az Árva megnézése után hozzászólni a közte, Schilling Árpád és Gábor György között zajló vitához. Mert abban a világban, amit az Árva megteremt, nem kérdés, nem is lehet kérdés, hogy a Holokauszt és a kommunista diktatúra tapasztalata … Tovább »
(Megjegyzések Scheiring Gábor írásához)
Vannak viták, amelyek már az első mondatukkal elárulják, hogy nem a gondolatok, hanem az identitások harcát vívják. Nem az érv ütközik az érvvel, hanem a származás a származással, az intézményi hovatartozás a szimbolikus helyzettel. … Tovább »
Utolsó írásom végén azt ígértem, hogy a magam részéről lezártnak tekintem a vitát. Ám Ádám Zoltán írásában a szerző név szerint is megemlített. Ez önmagában is elégséges indok arra, hogy reagáljak az ott megfogalmazott állításokra.
Előrebocsátom azonban: az eddigi … Tovább »
Az endrődi zsidók
A pékműhely a falu közepében állt, nem lehetett az utat eltéveszteni. Hoffmann Ferenc pékmester hajnalban már sütötte a kenyeret, kora reggel jöttek is érte a falusiak, a többségük római katolikus volt. Állítólag akkor még tizenkétezer lakos élt a faluban, … Tovább »
Történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban dolgozik, oktató a Szegedi Tudományegyetemen. Az elmúlt években megírta Grósz Károly életrajzát, illetve jegyzett egy könyvet Kádár János és Grósz Károly kapcsolatáról. Doktori értekezését a demokrácia értelmezésről, az 1945 utáni … Tovább »
Petícióban tiltakozik a Sziget Fesztivál szervezőinél a Kneecap tervezett fellépése miatt másfélszáz művész és zenész, köztük Nemes Jeles László Oscar-díjas rendező és filmjének sztárja, Röhrig Géza, illetve a teljesség igénye nélkül Szalóki Ági, Farkasházi Réka, … Tovább »
Alább sok évtizedes szerzőnk, Várnai Pál egy levelét adjuk közre, melyet nem sokkal az 1956-os a forradalom kitörése előtt írt. A jobb megértés végett szerzőnk rövid bevezetővel látta el 69 évvel ezelőtt írt sorait.
Az ’56-ban barátomnak írott levelem jobb megértéséhez … Tovább »
Pécs szerb megszállása történetének megírása történészt próbáló feladat. Ennek alapvető oka a forráshiány, illetve a forráscsoportok töredezettsége. A történtek összefüggő, logikus rendben való leírását nehezíti, hogy az események több színtéren és több szinten zajlottak, … Tovább »
“Az ember születési neme biológiai adottság, amely – a teremtés sorrendjével egyezően – vagy férfi vagy nő lehet” – írja a pihekönnyű szilárdságú Alaptörvény gránitszilárdságúan tudatlan jogalkotója.
Az Alaptörvény újabb átdolgozója a Bibliára, Mózes első … Tovább »
Agyvérzést kapott Gedó György, a müncheni olimpia papírsúlyú bajnoka, nyilatkozta az Indexnek Kovács István, a Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnöke.
Az 1949. április 23-án született, 75 éves magyar zsidó sportember állapota súlyos – írja az Index.hu
Gedó születésével … Tovább »
Képzelt interjú Kolozsváry Sándorról
Ki volt Kolozsváry Sándor?
Bánffyhunyadon született (ma Románia), 1896-ban. Édesapja 1897-ben változtatta a nevüket Grünről Kolozsváryra. Édesanyja, Farkas Fáni, korán meghalt. A fővárosi Iparművészeti Iskolában, Münchenben … Tovább »
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.
Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »
Szenes Hannát 1944. november 7-én a Margit körúti fogház udvarán agyonlőtték. A végrehajtási záradékot többek között az a Feketehalmy-Czeydner Ferenc írta alá, mint honvédelmi miniszterhelyettes, aki a több mint háromezer áldozatot követelő délvidéki mészárlást elrendelte … Tovább »
A rokonszenvskálák alapján a magyar társadalom leginkább a migránsokat, az arabokat, a cigányokat és a fekete-afrikaiakat utasítja el. A zsidók a többség által elfogadott, rokonszenvesnek tartott csoportok közé tartoznak a szlovákokkal körülbelül azonos szinten, a sváboktól valamivel … Tovább »
A Benda Ivánnal készített életútinterjú második részét közöljük. Az első rész itt olvasható.
A beszélgetésünk elején már megkérdezem, mikor és hogyan kezdődött a fotóművészeti karriered. Kérlek, mesélj erről!
Az ember életében vannak döntő pillanatok. Abban … Tovább »
Pelle János a hazai vérvádak szakértője. Sajátos szemléletmóddal írt izgalmas tanulmánykötete, a „Zsidókérdés” és a magyar társadalom 1938-1956, szándéka szerint történeti szociográfia.
A 21 esszészerű (eset)tanulmányt tartalmazó, több évtized kutatásait összegző … Tovább »
Kettős kisebbségként éltünk. Nem volt ez valami rendkívüli, hiszen ugyanígy éltek például a prágai német zsidók vagy jugoszláviai magyar anyanyelvű zsidók. Trianon alaposan felforgatta a viszonyokat, amelyek 1945 után sem változtak lényegesen, ami a zsidók státusát illeti.
Kisebbség … Tovább »
Csepeli György és Örkény Antal , az ELTE szociológiai intézetének tanárai új kutatásukban többek között azt vizsgálták, hogy a gázai háború nyomán növekedett-e az antiszemita előítélteket vallók aránya Magyarországon.*
Azt tudjuk, hogy az október 7-i Hamasz-terrortámadás … Tovább »
A magyar holokauszt 80. évfordulója alkalmából világhírű művészek részvételével emlékeznek az áldozatokra a Fesztivál Akadémia Budapest nyári fesztiváljának keretében a Dohány utcai zsinagógában július 15-én.
A koncert egyben emlékezés, tiszteletadás és szertartás … Tovább »
„Gyökérből rügyfakadás” címmel látható kiállítás az Alpok alján, amely jelképesen a hagyományőrzéssel egybekötött megújulásra utal.
A világhírű magyar porcelán manufaktúra története már a kezdetektől összefonódott a hazai zsidóság polgárosodásával. A Bakony … Tovább »