Egykor közös hazánk egészét szereti Sólyom László, aki szlovák tárgyalópartnereinek kevesebb görcsösséget és egymás történelmének megismerését javasolja. 

Hebron arab városában letelepedett zsidó telepesek arab házakat foglaltak le, majd arabokra támadtak. A helyzet nem új, egy hosszú és elmérgesedett konfliktus újabb állomásához ért. A jelenségek önmagukban nem léteznek, csak interpretációkkal válnak hozzáférhetővé, bomlik ki értelmük.
 

Nem leánykorú, de korából jó tizenöt évet letagadhat, mosolygós hölgy ül velem szemben, a Gellért Szálló kissé viseletes kávézójában. Szépen, akcentus nélkül beszél magyarul. Ő Mariann. Leánykori neve muzsikál: Bach.

“Amit a kilopásról mondtam, azt csak fricskának szántam, hogy rámutassak: a magyar sajtótól nem nagyon kell félnie a politikusoknak” – mondta a Heteknek

A Holtzberg rabbi házaspár és a többi mumbai áldozat tiszteletére rendezett gyászistentisztelet és emlékezés 2008. december 8-án hétfőn este 7-kor lesz a Keren Or zsinagógában (V. Károly krt. 20)

Pár héttel ezelőtt, az aktív eutanázia apostolaként, egy zürichi magánklinikán elhunyt kedves párizsi barátom, Vázsonyi Vilmos, vagy ahogyan sokan hívtuk, Vili.

Forrás: HVG  A szokásos zsarolási klisének számító szexbotrány itt le is záródhatna, de a tárgyalóteremből kiszivárgó hírek szerint a történet nem csak egy titkosan felvett szexvideoról szól, hanem maffiakapcsolatokról, nácik által dolgoztatott zsidó munkásokról és … Tovább »

A válság kultúrára gyakorolt várható hatásai: e témában ültettük össze György Pétert és Jankovics Marcellt. Heves vita mégis a kulturálatlanság okozóival kapcsolatban alakult ki az esztéta és a volt Nemzeti Kulturális Alap-elnök rajzfilmrendező között.

Jó lenne új fényben bemutatni Lengyelországot, s megszabadítani a rátapadt (elő)ítéletektől – bizonnyal ez is motiválta a lengyel külügyminisztériumot, amikor magyar újságírókat – köztük a Szombat szerkesztőjét –, hívta tanulmányútra: ismerjék meg, miként kezeli a XXI. századi Lengyelország a zsidóság ügyeit.

Pontosan húsz évvel ezelőtt, 1988-ban, egy novemberi vasárnapon sok száz ember gyűlt össze a budai Várban, a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében, hogy a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületet megalapítsa és tagjává válhasson. A Mazsike volt a rendszerváltás első zsidó szervezete; számos jelentős, később önállósuló kezdeményezés és mozgalom indult „ernyője” alól. 

Csaknem lehetetlent kér a kormányfő az igazságügyi tárcától, amikor arra szólít fel, hogy jogszabályi eszközökkel akadályozzák meg a szélsőjobb egyenruhás masírozását. Alkotmányjogászok szerint ehhez az alaptörvényt kellene módosítani.
 

Az Egyesült Államok és Izrael szövetségesek, de – mutat rá Gérard Claude francia történész a Revue historique des armées legfrissebb számában – ez nem volt mindig így. A két ország közeledését a nemzetközi környezet fejleményei, a hidegháború, az enyhülés, a közel-keleti válságok tették lehetővé.

A Mazsihisz, mint előző számunkban hírt adtunk róla, 2008. november 16-ra hívta össze a Magyar Zsidó Kongresszust, melyen „részt vehet minden olyan önálló jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli csoport, amely magát magyar zsidóként határozza meg.” 

A hetven évvel ezelőtti zsidóellenes náci pogromra, az úgynevezett kristályéjszakára emlékeznek vasárnap katolikus és zsidó vezetők

A BRFK Bűnügyi Főosztálya elutasította a feljelentést az Expressz internetes kiadásában feladott hirdetés ügyében, amelyben „zsidók kiirtására szakosodott cég hájfejű parlamenti zsidók, újgazdag brókerek” és számos más csoport „likvidálására és internetes kivégzésére” vállalkozott, megrendeléses alapon.
 

Hiába telt el négy évtized, az 1968-as események még manapság is kiváló ürügyet szolgáltatnak mindenféle ideológiai csatározások megvívásához. Nem fölösleges tehát föltenni a kérdést, hogy mondhatunk-e egyáltalán olyat, hogy ’68, vagy inkább több ’68-ról kellene beszélnünk? Többek között erről kérdeztük Kovács András szociológust.

Beszélgetés a rendszerváltásról, illetve az aktuális politikai, társadalmi és emberi problémákról. Estünk érdekessége, hogy a meghívott vendégek beszélgetnek-vitatkoznak egymással és a közönséggel a rendszerváltás óta eltelt időszak legfontosabb problémáiról, kifejtik … Tovább »

A Páva utcai Holokauszt Emlékközpont KönyvEsték-sorozatában október 2-án megrendezésre került beszélgetésen a Kommentár című folyóirat tematikus holokauszt-számának szerzői, illetve az egyik írásban közvetve-közvetlenül megszólított vitapartnerek ültek le egy asztalhoz.

Halmai Gábor egy tévényilatkozatáért a nyilvánosság előtt szabályosan kivégezte Lánczi András filozófust. A holokauszt óta nehéz elképzelni súlyosabb vádat közéleti szereplőről: ez idáig, szélsőjobbos pártemberek és médiauszítók esetében többnyire kézenfekvő volt a bizonyíték, az írói munkásság. Most azonban igen meghökkentő dolog történt: Halmainak bizonyítania sem kellett állítását.

 Leibowitz A közös zsidó–keresztény örökség című írásában valójában nem a kereszténységgel száll perbe. A keresztény-zsidó párbeszéd esetleges lehetősége a számára csupán ürügy, amolyan casus belli. Valójában azoknak a „bizonyos zsidó köröknek”, azoknak a vallásos … Tovább »