Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Ebből az alkalomból közöljük Nyerges András hosszabb lélegzetű tanulmányának első részét – a folytatást további négy napon át olvashatják az érdeklődők.

Mottó:

Itt van, teszem azt, ez a zsidózás. Én édes Hazám, itt … Tovább »

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken bejelentette, hogy Magyarország és Ukrajna közösen felújítja az egykori beregszászi nagyzsinagógát, a város főterének egyik meghatározó épületét.

A rekonstrukció kezdetét a helyszínen … Tovább »

„A mai névváltoztatások rengetegében már eltéved az ember” – jelentette ki a Borsszem Jankó (BJ) című kormánypárti, liberális élclap (1882. febr. 26. 10.) szerzője, mutatva valószínűleg egy városi, budapesti olvasó általános benyomásait, megfigyelését a 19. század utolsó … Tovább »

A választások közeledtével a Szombat a politikai pártok véleményét tudakolja a zsidósággal kapcsolatos kérdésekről. Most a Demokratikus Koalíció kérdéseinkre adott válaszait közöljük. A kérdéseket eredetileg Vágó István elnökségi tagnak küldtük el, s azokra végül a DK … Tovább »

Az öregasszony az új évezred hajnalán tért meg Teremtőjéhez, és a hagyatéki ügyek elrendezése után a házat a Perlaki családnak ki kellett ürítenie. Erre a hősi akcióra már nyáron került sor. Iván, akit nem rázott meg látványosan anyja elvesztése, nagy nehezen rászánta magát, … Tovább »

Marton Ernő izraeli korszakának maradandó alkotása az Új Kelet napilap újraindítása.

Marton már megérkezése után (1946) egy magyar nyelvű újság alapítását tervezte. 1947-ben került Erecbe barátja és szerkesztőtársa, Schön Dezső, aki hasonló terveket dédelgetett. Schön … Tovább »

Vázlatos áttekintés

A második világháború véget ért, de az európai átmeneti és a ciprusi táborokból csak kevesek nyertek bebocsátást Erecbe. Izrael Állam alapítása után megnyílt az ország az alijázók előtt.

1949 februárjától 1953 novemberéig követem a magyarországi … Tovább »

277 évvel ezelőtt, 1744. december 18-án Mária Terézia, Ausztria főhercegnője, Csehország és Magyarország királynője aláírta a zsidók kiűzetéséről szóló rendeletét. A rendelet kimondja, hogy a zsidóknak először Prágát kell elhagyniuk (1745. január végéig), majd június végéig … Tovább »

Enyészpontok 4.0 – kortárs reflexiók a rendszerváltáskori antiszemitizmusra és zsidó identitásra.

Kiállító művészek: Gosztola Kitti, Gróf Ferenc, KissPál Szabolcs, Nagy Csilla, Pálinkás Bence György

Kurátor: Don Tamás. Helyszín Trafó Galéria.

Látogatható: 2021.12.18 … Tovább »

„Az új német koalíciós program aláírói nemcsak saját országukat, hanem egész Európát meg akarják változtatni, meg akarják alapítani az ’új birodalmat’…” meg akarják szüntetni nemzeti önazonosságunkat, magyarságunkat, keresztény hitünket…Szétzilálnák családjainkat … Tovább »

Több mint száz művész életútját mutatja be a balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Házában nyílt digitális tárlat. A Zsidók és művészetek, Chagalltól Spielbergig című kiállítást vasárnap este nyitották meg.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter … Tovább »

Honlap és mobilapplikáció készült a debreceni zsidótemetőről az Őrváros Közalapítvány, az Életminőség Alapítvány és a Debreceni Zsidó Hitközség együttműködésének eredményeként – jelentették be az adatbázis készítői hétfőn a helyi városházán, sajtótájékoztatón.

Puskás … Tovább »

Korabeli amerikai újságokat böngészve számos alkalommal találkoztam Vázsonyi Vilmos nevével, amelyet néha Wilhelm máskor William Vazsonyi formában írtak le. Vannay László, a fanatikus magyar antiszemita neve is felbukkan a korabeli amerikai sajtóban, és vele kapcsolatban Henry Ford neve … Tovább »

A világ számos táján rendeztek konferenciákat, megemlékezéseket Goldziher Ignác orientalista 1921. november 13-i halálának 100. évfordulója alkalmából.

Hazánkban szülővárosában, Székesfehérváron 2021. november 14-én, vasárnap délután emlékeztek meg a róla elnevezett … Tovább »

A politikai őrségváltáshoz társított társadalmi-lakhatási diszkrimináció

Történetünk idején a túlélő kortársak fél évtizeddel tudták maguk mögött a második világháború pusztításait. Jószerivel véget érni nem akaró – egymásra torlódó – rendszerváltó forgatagban … Tovább »

Đorđe Lebović tulajdonképpen Lebovics György volt, ugyanúgy Gyurika, mint Kertész Imre Köves Gyurija, és őt is tizenöt évesen hurcolták el Zomborból Bajára, onnan pedig vonatra tették, és Auschwitzban szállt ki.

Egy év múlva, a halálmenetet is túlélve, hazatért szülővárosába, … Tovább »

Minden tekintetben pompás várostörténeti könyv Bolla Zoltán Újlipótvárosról szóló munkája. Nem csupán szép és alapos, de egyedi hangvétele, a témában való otthonosság, a történelem iránti érzékenység, és mindenekelőtt az a szerető gondosság, amivel a városrész épületeit, … Tovább »

Október közepétől december végéig “különleges előadásokkal és egyedi felállású zenei formációkkal” várja a közönséget a Zsidó művészeti napok (ZsiMü) programsorozata több budapesti helyszínen, köztük a MOM Kulturális Központban és a Frankel Zsinagógában.

Vadas … Tovább »

Ki lehet-e emelni a mai Magyarország területén 134 olyan vidéki települést, amely reprezentálja a magyar zsidó történelmet? Talán igen.

A zsidó múlt iránti nosztalgia és emlékezet élénkíti a turizmust is. Gondoljunk csak a zarándoklat-kultúra híres helyszíneire, vagy Cseh … Tovább »

Egy portré lehet attributált vagy nem attributált. Nem attributált portréról akkor beszélünk, ha az ábrázolt személy közismertségére bízzuk képünk felismerhetőségét.

Amennyiben az ismert személyről kialakult képet meg akarjuk másítani, vagy ki akarjuk egészíteni, attribútumot … Tovább »