Összesen 1,860 találat (121 - 140) : Őri István.
– Magyarország második Zsidó Kiválóságok Kiállítását hozta létre a Széchenyi István Egyetem a fenntartó alapítvány partnerségével az Egyetemi Hangversenyteremként működő egykori győri zsinagógában. Az állandó tárlaton Albert Einsteintől Mark Spitzen át Radnóti Miklósig … Tovább »
A győri zsidó polgárok deportálásának 80. évfordulójáról a Zsidók Győri Gyökerei Világtalálkozó keretében emlékeznek meg Győrben, 2024. július 4-7 között.
Az eseménysorozaton 200 vendég vesz részt 15 országból. A világ szinte minden tájáról érkező vendégek túlnyomó … Tovább »
A holokauszt szegedi mártírjaira emlékeznek vasárnap, majd a következő hetekben a szegedi és a város környéki áldozatok deportálásának nyolcvanadik évfordulója alkalmából – tájékoztatta a Szegedi Zsidó Hitközség az MTI-t.
Vasárnap délelőtt az egykori téglagyári gettó … Tovább »
Herta Müller nyílt levele – 2. rész
Az egyik legnagyobb kortárs német író, a Nobel-díjas Herta Müller nyílt levélben fordult a nyugati közvéleményhez – arról az őrületről, amely a nyugati társadalom egy részét magával ragadta, mióta a Hamasz megtámadta Izraelt. Az írás … Tovább »
A 19. és 20. század fordulóján Európában egy új művészeti áramlat bontakozott ki, a szecesszió. A képző- és iparművészetben gyökerező stílus az irodalomra és az építészetre is nagy hatást gyakorolt. Hazánkban Lechner Ödön építész a magyar díszítőművészet és népi építészet … Tovább »
Irodalomtörténész és szerkesztő, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magyar irodalomból doktorált. 1991 decembere óta Izraelben él. 1992 és 2005 között a Jeruzsálemi Héber Egyetem Bölcsészettudományi Karán tudományos főmunkatárs. Kutatóként, 1996-tól a Magyar Tanulmányok … Tovább »
„Nem a zsidókat kell emlékeztetni arra, hogy volt Holokauszt, hanem a többségi társadalmat”. A Zsidó Közösségi Fórum szervezetei elégedetlenségüket jelezték a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány emlékévi pályázati döntéseivel kapcsolatban, és konzultációt kezdeményeztek.
Magyarország … Tovább »
Gergely Ágnes Az én száz versem (1959-2024) c. kötete kronologikus gyűjtemény, és az elején nem véletlenül idézi meg a misztikus romantikus Edgar Allan Poe Lee Annácska c. poémáját szerelemről és halálról, Szerb Antal 1944-ben összeállított Száz vers antológiáját és a Mikes … Tovább »
Milena Jesenská (1896-1944), a Milena-levelek címzettje a világháborút követő általános szegénység idején került kapcsolatba Franz Kafkával: elbeszéléseit fordította csehre.
A szakmai érdeklődést hamarosan személyes kapcsolat, később szerelem váltotta fel. A levelezésből … Tovább »
Használhatjuk-e forrásként és elemezhetjük-e a kézzel írt ételrecepteket olyan szempontok alapján, mint bármely más történelmi témájú írásos dokumentumot? Lehet-e legitim forrás, felfogható-e életrajztörténetként két 1945 előtti kéziratos családi receptgyűjtemény, és az … Tovább »
“Ezen a Limmud Napon nektek nyitunk ablakot a zsidó világra tudósok, rabbik és aktivisták segítségével: az október 7-i terrortámadás, a háború és hatása a világ zsidó közösségeire lesz a témánk.” – fogalmaz a beharangozó.
“Június 9-én egész nap a Csányi5-ben várunk titeket, … Tovább »
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület felolvasással emlékezik az 1944-ben elpusztított könyvekre és szerzőikre.
június 16-án, az akkori Könyvnapon Kolosváry-Borcsa Mihály belügyi államtitkár, az Országos Magyar Sajtókamara elnöke az egykori Budafoki Papírgyárban … Tovább »
Marianna D. Birnbaum, született László Daisy, Los Angelesben élő irodalom- és kultúrtörténész, az University of California Los Angeles (UCLA) professzora, húsz évig a CEU vendégprofesszora. Tanulmányainak fő témája a közép-európai kultúra a 15-16. században. Janus Pannoniusról, … Tovább »
Jom Háácmáut alkalmából a MERKAZ – Héber és Izraeli Kulturális Központ családi és kulturális napot szervez a budapesti Szent István parkban több mint negyven kitelepülő szervezet közreműködésével. A részletekről Ledniczky Lívia, a MERKAZ vezetője tájékoztatta honlapunkat.
Zene, … Tovább »
A szegedi zsidó temető
A szegedi zsidó temető egyedülálló nemcsak az itt nyugvó híres személyek miatt (Pickek, Kotányik, Herzek, Lőwök stb.), hanem különleges textusai és kivételes szimbólumai révén is. Ebben a sírkertben nyugszanak a kezdetektől (1785) a hitközség tagjai, … Tovább »
A város által felajánlott Szentháromság utcai telken kezdték meg a 3 tanteremre és a szolgalakásokra tervezett iskola építését, mely 1877-re készült el. Az 1879. évben már öt osztály indult 136 tanulóval és 3 tanítóval.
Mohácson a 19. század óta éltek zsidók, számuk … Tovább »
A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében
Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »
A bonyhádi zsidók hazaszeretetéről
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „ bonyhádi zsidónak. Volt közöttük: bölcs és együgyű, művelt és tanulatlan, Istenfélő és Istent tagadó; jószívű … Tovább »
Befejező rész – Anyám
Anyám alacsony volt. Kissé törékeny termetű, fejét feketébe hajló, enyhén göndörödő, csigás barna haj keretezte. Egyszerű, szép arcának szelíd mosolyában fogai fehér gyöngyként ragyogtak.
Kislány koráról keveset mesélt. Édesanyja, Fischer … Tovább »
Az elhurcolt zsidókra, köztük a balatonfürediekre emlékeztek a holokauszt világnapján a balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Házában (az egykori zsinagóga épületében) nemrég.
Erről tudósított a Veszprém megyei hírportál.
– Mi változott? – tette fel a kérdést Olti … Tovább »