Összesen 212 találat (181 - 200) : mezei.
A Szombat első számában 1989 novemberében A szellem gazdag arcképcsarnoka címmel írtam Feuerstein Emil Izraelben magyarul közreadott három könyvéről. A kötetekből címük Egy marék virág az olvasók 210 híres magyar zsidó életművéről alkothattak képet. A negyedik kötet Magyarországon … Tovább »
Mottó:
Miért lesz a zsidóból hegedűművész és nem zongoraművész? Mert a hegedűt könnyebb fölkapni, ha futni kell.
A Hásomér Hácáir, cionista szervezet általában a fiatalok épülésére szervezi programjait, legutóbb azonban a felnőttek számára rendezett vitaestet, rengeteg … Tovább »
1956, avagy a gomböntő halála
1992 októberi, 1956-os melléklettel megjelent számunk komoly visszhangjára utalt a termet betöltő érdeklődés is, a témáról rendezett Szombat Szalon estén. Négy jeles filosz Forintos György, Könczöl Csaba, Ungváry Rudolf, valamint Ember Mária fejtette … Tovább »
Az önfelmutatás gyermeki örömével lapozgatom a Modern héber költők antológiát. Ez vagyok, ezek vagyunk.
Próbálom, forgatom a szavakat, nem túlzó-e a pátosz (mert valamennyi kell, ünnepi a
könyv, van-e, lehet-e közünk hozzá, van-e, lehet-e közük hozzánk a borító közé simuló … Tovább »
Nem tudom, más faluban, más vidéken is „dióztak”-e szukkot ünnepén – nálunk, az én szülőfalumban, Poroszlón, abban a faluban, amelyről Mezei András írt verset a Szombat szeptemberi számában, a zsidó családoknak nem csak a kiskorú gyermekei, de már érettebb tagjai is szenvedélyesen … Tovább »
Antiszemita atrocitások 1956-ban
Az alábbiakban egy magyar nyelven eddig meg nem jelent dokumentumot adunk közre: A Magyar Izraeliták Országos Irodájának (MIOI) 1957 januárjában a World Jewish Congresshez (WJC) írt, eredetileg német nyelvű levelét, melyben felsorolják azokat a szóban … Tovább »
Magén István: A mappa
Ambrus Katalin: A könyvkiadók szeszélyeitől ments meg Uram minket!
sz. é.: A király meztelen – – a riporter zsidó
Babits Antal: Klezmerek
Ámos Imre szolnoki vázlatkönyvéről
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Sásdi Sándor: Vándorok
Zsidó elhivatottság: Zsidók … Tovább »
Az asdódi csatában estem el, a függetlenségi háborúban.
Anyám akkor azt mondta felettem: még csak huszonnégy éves. Ma pedig: ötvennégy volna most – mondja -, gyújtja az emlékmécsest, mintha születésnapi tortát gyújtana gyertyát elfújni…
Bánataiba apám belepusztult azóta, … Tovább »
„Máskor száz emberből tíz jön el, most ötvenet tudtunk értesíteni telefonon, s negyvenen vagyunk” – büszkélkedett Hubay Miklós, a magyar PEN Club elnöke az Izraeli Kulturális Hét keretében május 8án rendezett irodalmi esten, melyet a két izraeli költővendég tiszteletére rendeztek. … Tovább »
Irodalmi kalauz
A vietnami háború után és a ’67-es közel-keleti háború nyomán lábra kapott alternatív zsidó kezdeményezések egyikének, egy washingtoni csoportnak az értesítőjében olvashatjuk az alábbi közleményt, a 60-as évek végén: „Heti szeminárium a marxizmusról, anarchizmusról, … Tovább »
Szegő Krisztina: Washingtoni szédertől a Vállalkozók Pártjáig
(róbert): A kárpátaljai megmaradtak
Kroó László: „Tiszteletbeli zsidó lettem”
Széljegyzetek
Minden zsarnok mögött kezében spongyával egy történész áll…
Válasz Raj Tamásnak
(g.j.): Hitközségi küldöttgyűlések
Bognár … Tovább »
(Mezei András: Itt a vadnyugat! Belvárosi Könyvkiadó, 1991.95 oldal, 90 Ft., farmerkötésben 137 Ft.)
Alig több mint két éve tűntek fel az Élet és Irodalom hasábjain Mezei András western-dalai. A most könyvformában is megjelent írásokban az önmagát gyermekkorába, s a mozi által … Tovább »
Tóth B. Judit
A honfoglaló tanítása
Ha testvéred földjére lépsz légy óvatos
kerülgessétek egymást gyanakodva
mint a sivatagi állatok
de segíts neki észrevétlen
hintsd a földbe távoli országok magvait
és figyelj testvéred szavára
mert ő ismeri
földje … Tovább »
Majsai Tamás református lelkésszel beszélget Kroó László
Még azon a napon, amikor végighallgattam előadását, felötlött bennem, jó lenne leülni beszélgetni vele, megismerkedni pályájával. Nem hullanak az égből a lelkipásztorok, akik szívükön viselik a zsidók sorsát. A zsúfolásig … Tovább »
Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről
„A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában született írókat, akik nemzedékük problémáiról a beszédben ízessé vált héber nyelven írtak.” (The New Encyclopaedia … Tovább »
Illetve van, de a magamfajta mezei olvasónak nem adható ki az Országos Széchenyi Könyvtárban. Az ok érthető: azokat a folyóiratokat, amelyekből a könyvtár csak 1-2 példánnyal rendelkezik, kizárólag kutatók forgathatják, hogy épségben meg lehessen őrizni őket az elkövetkező … Tovább »
Szép számban jelentkeztek az első olyan költők, akiknek sikerült végre magától értetődő természetességgel kifejezniük a hálúcok – pionírok – világát; azok világát, akiknek meg kellett birkózniuk a sivár pusztasággal, a tűzforró éghajlat gyötrelmeivel és nem utolsósorban … Tovább »
Ávráhám Slonszki*:
IMA
Bocsáss meg, Uram, kinek titka a Név,
kinek sorsa a messze, s közelünkben a fénye,
hogy hiába szivemben, hiába a hév,
hebegés a szavam csak, nem is értem, enyém-e?
Megannyi kísérlet, hogy hasson a szónk,
s megannyi kudarc lett, hisz senki … Tovább »
״…a felleg alatt sodrában a szörnyű malomnak” – e Babits idézet részlete a mottója és egyben a címe is Szilárd Gyula nemrég megjelent könyvének. Misztifikált utalás ez a sors kifürkészhetetlen rendjére, illetve rendetlenségére, mely tízmilliók halálát okozta. ״A Titkok Könyve … Tovább »
Mezei András különös hangulatú tényversei a közeljövőben Izraelben is megjelennek – héberül. A költő erre az alkalomra írta az alábbiakat:
Nálunk nem mítosz és nem kitalálás: saját hamvaiból született meg Izrael. A Főnix-hasonlat nálunk nem hasonlat, hanem a zsidó létezés … Tovább »