A Saul fia után ne sírjunk, hogy miért nem nincs hazai remekmű a kommunizmusról, amikor van. Inkább kérdezzük meg magunktól, miért nem tettük kultuszfilmmé a Szökést.

A Holokauszt-témájú filmek 1959 óta csaknem harminc Oscar-díjat nyertek.

Ma délután mutatták be Váradi Júlia riportkönyvét – Saul útja, A gondolattól a világhírig –az Örkény István Könyvesboltban. A bemutató díszvendége volt a film főszereplője, Röhrig Géza, aki a holokauszt jelentésére reflektált.

A holokauszt görög eredetű szó – … Tovább »

Az nagyon nagy dolog, nagyon nagy öröm, hogy az embernek van egy Oscar-díja, de az a következő filmnél nem segít, nem mondja meg a színészeknek, hogy mit csináljanak – emelte ki Szabó István Oscar-díjas filmrendező az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában.

Ötkarikás múlt – Helsinki, 1952

Nemes Jeles László filmje kapta a legjobb idegennyelvű filmért járó Oscar-díjat.

Nemes Jeles László Saul fia című filmje nyerte el helyi idő szerint szombaton a független filmek Oscarjaként emlegetett, Los Angeles-i Independent Spirit Awards díjat a legjobb külföldi film kategóriában.

A rangos díjat magyar film most kapta meg először, esélyesei között is … Tovább »

Amíg az Oscar-díjért izgulunk, emlékezzünk meg a magyar jelölt, a Saul fia főszereplőjéről. Röhrig Géza négy és tizenkét éves kora között állami gondozásban élt, majd örökbe fogadták. Az orokbe.hu blog Röhrig életéről közöl idézetgyűjteményt nyilatkozataiból, aki – mint a blog szerzője fogalmaz – ismeri a blogot, és szeretettel küldött néhány verset és egy gyerekkori fotót az olvasóknak.

Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.

Nehezen túlbecsülhető jelentőségű történelmi dokumentumot kaptunk kézhez azzal, hogy megjelent Zimándi Pius István premontrei szerzetes naplója, amelyet az ország német megszállásától (1944. március 19.) fogva egy éve keresztül vezetett. Érdemes összeolvasni az általa leírtakat … Tovább »

A Raoul Wallenberg Egyesület nyugtalansággal és értetlenséggel figyelte, hogy Székesfehérváron neonáci demonstráció zajlott. Az egyesület elítéli a nyilas felvonulást.

Szántó Erika filmrendezővel beszélget Várnai Pál

A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.

A Komlós Aladár-díjat az idén Ungvári Tamás vette át a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az önmagát „olvasógépként” aposztrofáló, 86 éves irodalomtudós, aki máig szenvedélyesen követi a társadalmi és kulturális élet eseményeit, szokása szerint anekdotikusan beszélt a legfeszítőbb kérdésekről is.

A Jobbik egy ideje próbál mérsékeltebb, néppártibb – cukibb – képet mutatni magáról. Abból a megfontolásból, hogy egy igazán radikális párt nehezen nyer választást, a győzelemhez középre kell húzni, aztán, amikor megvan a többség, már sok mindent el lehet intézni. (Lásd … Tovább »

Égetően fontos ez a probléma, ugyanakkor úgy érzem, képtelen vagyok megválaszolni ezeket a kérdéseket. Ambivalens, vagyok, nagyon is.

A magyarországi kárpótlásokkal kapcsolatos ügyiratok nemrég – egy kormányrendelettel – a Veritas Történetkutató Intézethez kerültek. A tizennégyezer folyóméternyi dokumentum egy megyei levéltárat is megtöltene. A levéltáros szakmai szervezetek tiltakoznak a szerintük pazarló … Tovább »

“Nem igaz, hogy nem lehet újat írni a vészkorszakról, csak kiváló emlékezőképesség, visszafogott, a sorok között megbúvó irónia és jó toll kell hozzá. Marianna D. Birnbaum könyvének nagy része azokról a rokon vagy közeli ismerős gyerekekről és a szüleikről szól, akik nem jöttek vissza; többük fényképét is mellékelte, köztük néhol feltűnik a szerző is kisgyerekként. Normális, jól szituált felnőttek és szépen öltöztetett gyerekek, mindegyiküknek végig kellett volna élnie az életét. A groteszkre finoman kihegyezett szemléletével, az irodalomtörténeti munkákon edzett szerkesztési gyakorlatával a könnyfakasztást a szerző végig elkerülte, ettől szép és igaz ez a könyv.” Spiró György
Marianna D. Birnbaum magyar származású irodalom- és kultúrtörténész, a Kaliforniai Egyetem kutatóprofesszora, a Közép-európai Egyetem vendégprofesszora. Kutatási területe a közép-európai kultúra a 15. századtól napjainkig.

Egy bátor spanyol diplomatára emlékezve

A holokauszt és a családom csoport tagjainak bejegyzéseiből jelent meg válogatás.