Lasik figyelmeztetése ellenére

Mottó:

„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemel­te? Próbálják csak meg önök ezt a kér­dést megfejteni! (…) Lasik (…) már ré­gen elfeledte a tanító botját s … Tovább »

Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »

1996. március 18-a és 20-a között a Bálint Zsidó Közösségi Házban került sor a konferenciára.

Előadásai ha nem is adtak, nem is ad­hattak egyértelmű definíciót – sokfélesé­gükkel, az általuk felölelt kérdéskörök nagyságával jól érzékeltették, hogy a je­lenség igen … Tovább »

Fenákel Judit: Anyu
Buzási Gábor: A kivonulás és a Hallél
Könyvmoly
Berényi Gábor: A honosítás százada
Török Petra: „…miért nem tudok jiddisül?”
Szegő György: Száműzöttek kiállítása Bécsben
Tarbay Dávid: Pilinszky János versei
Pécsi Katalin: Bemutatom Tarbay Dávidot
Dávid … Tovább »

Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1996. márciusi tisztújító közgyűléséről

Az egybegyűlteket Simonyi Péter ügyvezető elnök üdvö­zölte és bemutatta a sokak számára ismeretlen Jankovits Tibor ügyvédet, akit a levezető el­nöki funkció ellátásra kért föl. … Tovább »

Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket fel­tenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállal­kozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapok­ban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság cí­mű lap … Tovább »

Hetvenöt éves volna? Hiszen ma is kamaszos-kíváncsi érdeklő­déssel figyel a világra, egy új könyvre vagy arcra vagy hangra, itt és akárhol, ahol értéke van könyvnek és szónak és kultúrának, mintha az üdvös­sége múlna ezen. S talán valóban az üdvössége múlik rajta. Éppen … Tovább »

„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”

(Bacher Vilmos, 1911)

A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »

Nádas Péter Emlékiratok könyvének zsidó olvasata

Az ismert amerikai irodalomtörténész és kritikus: Robert Alter egy nemrég megjelent esszéjében1 három különböző tí­pusú zsidó irodalmi kifejezésmódot mutat be, háromféle zsi­dó hangot emel ki: a bábeli, a kafkai és a Philip … Tovább »

Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról

Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:

Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »

Kárpótlási tárgyalások

1996. január 14-én újabb fordulóra ült össze a kárpótlás jogi problémáit tisztázni hivatott albizottság, melyben a kor­mány, a WJRO (a külföldi zsidóság által létrehozott kárpótlá­si világszervezet) és a magyarországi zsidóság képviselői … Tovább »

(Molnár Judit: Zsidósors 1944-ben, az V. szegedi csendőrkerületben. Cserépfalvi kiadása, 1995, 221 oldal, 475 Ft)

Soha el nem felejteni, semmit meg nem bocsátani – vallom, ugyanakkor egyetértek azok­kal, akik szerint 51 év után már csak új tényeket feltáró visszaemlé­kezések és … Tovább »

Csak február végéig lehet

ZSIDÓT, CIGÁNYT, NÉGERT VERNI-SZIDNI?

Hétvégeken az MTK ellen játszó mind több focicsapat szurkolóinak ezrei ordítják rendőrök jelenlétében: Mocskos zsidók! Büntetlen marad a náci köszöntést majmoló karlendítés, a nyilasokét utánzó árpád­sávos … Tovább »

Nagyon mélyen nem értek egyet Hillel Halkinnak a Szombat 1995. októberi szá­mában közölt levelével, amelyet Lustiger párizsi érsekhez intézett.

Nem látom: miért kellene eltaszítani egy embert, aki a zsidó néphez kíván tartozni?

A zsidó nép nem azonos a zsidó vallás­sal. … Tovább »

Körkérdés a rabbikar tagjaihoz

Azzal a kéréssel fordultunk a rabbikar tagjaihoz, hogy az 5756-os zsinagógai év kezdetén általuk legaktuálisabbnak ítélt bibliai vagy a kommentárirodalomból származó idézeteket küldjék el folyóiratunknak, és fűzzék hozzá saját magyarázatukat

DEUTSCH … Tovább »

RÓMAI KORBÓL SZÁRMAZÓ, HÉBER FELIRATÚ SÍRKÖVEKET TALÁLTAK ÓBUDÁN AQUINCUM FELTÁRÁSAKOR * A XI. SZÁZADTÓL A MOHÁCSI VÉSZIG A MAI ALAGÚT UTCÁNÁL TEMETKEZTEK ELŐDEINK * A PESTI CHEVRA KADDISA 1788-BAN ALAKULT

Ros Hásono előtt és a két nagy ünnep között benépesülnek a temetők, … Tovább »

(Benedek István Gábor: A komlósi tóra, Dan Könyvkiadó, 1994, 132 oldal, 400 Ft)

Nomen est omen: Tótkomlóson valóban tótok laknak. Akkor tele­pültek erre a dél-békési lapályra, amikor a török hódoltság után az egész régió pusztaságként várta az ekét markoló ke­zeket. A … Tovább »

Kérjük közzétenni…

A Szombat 1995. áprilisi számában a 7. oldalon „Csak fantáziámra hagyat­kozom” címmel valótlan tényállítás je­lent meg ügyfelemről, dr. Timár Györgyről, miszerint öt egy bizonyos társadalmi szervezet „épp amiatt taná­csolta el tagjai közül, mert … Tovább »

Az Angliában élő szerző londoni egyetemen elfogadott disszertációjára épül az alábbi tanulmány. Bi­zonyára sok történész, politológus bírálatát váltja ki, mi mégis közöljük, mert számos adata először lát napvilágot, és egyéni megállapításai, közvetkeztetései olvasóink … Tovább »

AZ 1868-AS MAGYAR EMANCIPÁCIÓS törvény a hatvanhetes Magyarország egyik büszkesége volt. Nem csupán a térségben, de világviszonylatban is az egyik leghaladóbb emancipációs törvény. 1868-1895 között a magyar zsidóság közérzete jó volt. Nem rontotta meg a nyolcvanas évek elején … Tovább »