Portrék – utal szerényen az új kötetbeli írások műfajára Gergely Ágnes. Az olvasó ezúttal nem egyetlen, saját történetet kap, hanem mindjárt huszonnégyet. Portrékat, pályatársakét, elérhető klasszikusokét és barátokét. Füst Milánról és Kassákról, Vas Istvánról és Pilinszkyről, Hajnal Annáról, Zelk Zoltánról és Nemes Nagy Ágnesről, Weöres Sándorról és Székely Magdáról, Rába Györgyről és másokról. És mégis: a huszonnégy történetből valamiképpen csak kikerekedik, huszonötödikként, az önarckép folytatása is.

Szlovákia iszlamizációja ellen tüntettek Pozsonyban.

Mintegy ötezer szlovák, cseh és lengyel szélsőséges menetelt szombat délután a szlovák főváros utcáin, „Állítsuk meg Szlovákia iszlamizációját! Szlovákia a szlovákoké! Nem tűrjük a bevándorlókat! Le a multikulturalizmussal!” … Tovább »

Saul fia, Cannes-i magyar siker: interjú Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával. Mezei Márk: Sayed Kashua – kötelező olvasmány. Török zsidók: szeretve, gyűlölve. Mazsihisz – mi kellene a rendszerváltáshoz? Gasztro és humor: Üzlet-e a kóserbiznisz? Dibbuk: Hacsek és Sajó a Kádárban, Kalmár Tibor Salamon Béláról. Rubin Eszter: Bagel.

Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.

A józsefvárosi zsidó vallásos élet keretei 1890–1960 között

Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Mindig sejtettem, hogy valami másra is utal az a szociológiainak képzelt ideológiai kategória, amelyet úgy emlegettek egyes határon túli magyarsággal foglalkozó budapesti kutatók, hogy az erdélyi zsidóság egy “kisebbség kisebbsége” lenne.

A magyar matematika kiemelkedő egyénisége, a világhírű magyar diszkrét matematikai iskola egyik megteremtője és nemzetközileg is elismert személyisége, T. Sós Vera vehette át a Magyar Tudományos Akadémia 186. közgyűlésének hétfői nyilvános ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet. Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA Elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága elismeréseként.

Saját honlapján tette közzé Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség – Mazsihisz elnöki tisztségre pályázó – elnöke Vona Gáborhoz intézett petícióját.

A közmédia több adója is kiemelten foglalkozik az embermentőkkel a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alaklmából.
Csütörtökön a Kossuth Rádió, az M1 és a DunaWorld több műsort is a témának szentel – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, … Tovább »

„Zsidónak lenni”, a magyar (és nemzetközi) társadalmi életre vonatkozólag legbonyolultabb, legmeghatározatlanabb, akár kívülről értik valakire, akár az illető önmeghatározásáról szól.

A Budapesti Zsidó Hitközség 2015. évi választási jelöltlistája a jelölőbizottság 2015. március 9-ei ülése és a 2015. március 23. szerda, 10:20 óráig beérkezett pótjelölések alapján. A Tisztújító Közgyűlésre, 2015. március 26. (csütörtökön) 16:00 órakor (5775. Niszán … Tovább »

Van-e a kettőnek köze egymáshoz?

Lassú, méltóságteljes beszéde volt, ha anekdotát, ha viccet mondott, akkor is. Azt hiszem, írásaiban sem tudta a tempót felgyorsítani. A színész Sinkovits Imre évekig járta az országot Egy katona megy a hóban című hosszú versével; az emberekben még nem fakult el a havas … Tovább »

Társadalomtudományok és bölcsészettudományok a 20-21 században – empirikus megközelítések címmel rendez közös konferenciát a WJLF, MSZT OSZ és az ELTE TÁTK OITK 2014. december 15-16-án.

A 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb negatív alakjáról, Rákosi Mátyásról viszonylag sok információ áll a rendelkezésünkre, ám jóval kevesebbet tudunk Szabadkán maradt családtagjairól. A Szerbiához tartozó magyar város világháborús áldozatainak névjegyzékében talált információ szerint a néhai főtitkár apja, bátyja és húga egy auschwitzi gázkamrában hunyt el, tudható meg Molnár Tibornak az ArchívNet számában megjelent cikkéből.

Szecessziós városkép művészteleppel

A Kecskeméti Katona József Múzeum a meseszerűen szép Cifrapalotában található (építész: Márkus Géza). A város őrzi múltját szecessziós épületeiben, de nemcsak a kövekben. Maradandót kínál az emlékezéshez a múzeum képzőművészeti … Tovább »

Dés Mihállyal beszélget Várnai Pál

Zsidók a békeidők fürdőéletében