Az amerikai külügyminisztérium a magyarországi antiszemitizmusról
Vandalizmus, gyűlöletbeszéd van, a fizikai erőszak nem jellemző.
Az USA külügyminisztériuma évente hozza nyilvánosságra 190 országot átfogó emberjogi jelentését. A Magyarországról szóló rész erősen elmarasztaló: a szabadságjogok, köztük a szólásszabadság és a gyülekezési jog visszaszorulását állapította meg. A jelentésről szóló MTI összefoglaló itt olvasható.
Alább az antiszemitizmussal foglalkozó részt összegezzük.
A Mazsihisz 19 antiszemita incidenst regisztrált 2016 első felében, ezek közt egy fizikai agresszió volt, hét fenyegetés, hat gyűlöletbeszéd és két esetben vandalizmus.
Az első eset a magyar sajtóból is jól ismert ügy: Tiszakécskén két fiatal környékbeli meggyilkolt egy izraeli turistát.
![](https://www.szombat.org/files/2017/03/Tiszakecske.jpg)
A tiszakécskei gyilkosság helyszíne
2015-ben a Mazsihisz 46 antiszemita incidenst regisztrált.
Az amerikai külügy jelentése idézi a TEV által alapított Brüsszel Intézet adatait is: eszerint 2016. októberig 35 antiszemita cselekmény történt, de fizikai agresszióra nem került sor. Az intézet 2015-ben 52 antiszemita cselekményt regisztrált.
Ezután a jelentés idézi a TEV által 2015. április 19-én publikált összefoglalót a magyar lakosság körében mért antiszemitizmusról. Eszerint a magyar lakosság egyharmadánál észlelhetők antiszemita nézetek. A szélsőségesen antiszemita nézetet valók aránya egy év alatt 21-ről 23 százalékra növekedett, míg a mérsékelt antiszemiták aránya 10-ről 12 százalékra nőtt.
A jelentés szerint az év első kilenc hónapjában összesen 542 alkalommal indult vizsgálat vandalizmus ügyében az országban temetők vagy vallási intézmények ellen (ideértve a zsidó intézményeket is). Június 29-én kővel bedobták a gyöngyösi zsinagóga ablakát. Sérülés nem történt, az anyagi kár 500 ezer forintra rúgott.
![](https://www.szombat.org/files/2017/03/Gyongyos.jpg)
A gyöngyösi zsinagóga
A jelentés beszámol a Donáth György szélsőjobboldali politikus szobra körüli botrányról: 2016. február 24-én a Politikai Elítéltek Szövetsége felállította a szobrot a Páva utcában, a Holokauszt Emlékközpont közelében, de a zsidó szervezetek heves tiltakozásának hatására két nappal később eltávolította.
Részletesen taglalja a jelentés Bayer Zsolt kormánykitüntetését, az izraeli nagykövet ezzel kapcsolatos tiltakozását, aki egyebek közt a Holokauszt relativizálását vetette Bayer szemére. Szóba kerül Bayer egy 2015. novemberi cikke, amelyet a médiatanács a gyűlölet és a kirekesztés terjesztése miatt elmarasztalt és az ezt közlő Magyar Hírlapot pénzbírsággal sújtotta. Mindennek hatására több mint száz korábbi kitüntetett adta vissza lovagkeresztjét.
![](https://www.szombat.org/files/2015/07/1-2-Eleven-emlekmu.jpg)
Az Eleven Emlékmű kiállítása
Számos szélsőséges honlap továbbra is közöl antiszemita cikkeket, de a szélsőséges Jobbik párt visszafogta antiszemita retorikáját. Megemlíti a jelentés Ágoston Tibor jobbikos politikust, a debreceni közgyűlés tagját, aki 2014-ben Holokamu kifejezést használta és ezért 750 ezer forintra büntették. 2015-ben Ágoston nyilvánosan elhatárolta magát korábbi kijelentésétől.
- szeptember 9-én megrongálták az Eleven Emlékmű kiállítási tárgyait a Szabadság téren: fényképeket téptek le, emléktárgyakat vittek el. Anyagi kár nem keletkezett, mivel a tárgyaknak szimbolikus értékük volt – így a rendőrség a vizsgálatot bűncselekmény hiányában lezárta.
A Sorsok háza nevű projekt, a kormány által tervezett új Holokauszt emlékhely ügye holtponton maradt 2016-ban. Az emlékhely kinevezett vezetője – noha élesen bírálták, amiért nem konzultált a zsidó szervezetekkel – a helyén maradt. Magas rangú kormánypolitikusok ismételten kijelentették, hogy az emlékhely csak akkor nyílhat meg, ha ez ügyben egyetértésre jutottak a zsidó szervezetek képviselőivel.
A jelentés végül megemlíti, hogy vezető politikusok (kormánypártiak és ellenzékiek is) beszéltek a magyar állam Holokausztért viselt felelősségéről, január 7-én pedig Orbán Viktor látogatást tett a Duna-parti Cipők emlékműnél és ott egy gyertyát helyezett el.