Michael Oren: Fennáll a háborús konfliktus veszélye Iránnal

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Michael Oren, Izrael korábbi washingtoni nagykövete, Kneszet-tag, a Hatnapos Háborúról szóló egyik legkitűnőbb elemzés szerzője, a CNN honlapján foglalta össze az Iránnal kapcsolatos feszültségek okát és lehetséges következményeit.

Michael Oren (fotó: Jay Mallin/Bloomberg)

Az izraeli véderőt harci készültségbe helyezték, miután az Irán által támogatott Hezbollah síita szervezet tankelhárító rakétákat lőtt ki a libanoni határ menti izraeli támaszpontokra, amire az izraeliek aknavető sortűzzel válaszoltak.

A jelenlegi válság kezdete 2018 májusa, amikor az USA kilépett a 2015 júliusában megkötött atomalkuból (JCPOA). Utóbbi értelmében Irán vállalta nukleáris programjának korlátozását cserébe az ellene alkalmazott nemzetközi szankciók feloldásáért. Irán ugyanakkor megtarthatta nukleáris infrastruktúrájának javarészét, a tervező asztalon tovább folytathatta az atombomba fejlesztését, az interkontinentális ballisztikus hordozórakétákkal párhuzamosan. Tíz éven belül Irán ezen az úton nukleáris nagyhatalommá válhatna.

Izrael természetesen nem nézhette mindezt ölbe tett kézzel. Különösen azért, mert párhuzamosan Irán megkezdte a zsidó állam körbekerítését Libanonba, Szíriába, Gázába és Irakba telepített rakétákkal, amelyek egy Iránnal szembeni lépés esetén pusztító tűz alá vehetnék Izraelt.

Az atomalku amerikai felmondását a büntető szankciók felújítása követte. Mike Pompeo külügyminiszter megfogalmazta követeléseit: a terrorcselekmények beszüntetése, kivonulás Szíriából, és az ICBM (nagy hatótávolságú rakétaprogram) leállítása. Úgy tűnik azonban, hogy Irán – talán arra számítva, hogy Trumpot nem választják újra 2020-ban – az amerikai feltételek teljesítése helyett az agresszív választ, a provokációkat választotta. Amerikai hadihajót zavartak, brit olajszállító tartályhajót foglaltak el a Perzsa-öbölben, bejelentették az uránium-dúsítás fokozását, és fokozták a nyomást Izraelre. A zsidó állam erre azzal válaszolt, hogy felújította az iráni támaszpontok bombázását Szíria területén, megsemmisített számos Hezbollah rakétagyártó központot Libanonban, és a terrorista Hamaszt is megszorongatta Gázában. Augusztusra, amikor az izraeliek meghiúsítottak egy ellenük tervezett iráni dróntámadást Szíriában, a feszültség elérte csúcspontját.

Fennáll a háborús konfliktus veszélye. Csupán Libanon területén a Hezbollah 130.000 rakétát telepített több mint 200 községben, sokat lakásokba, iskolákba és mecsetekbe. Az izraeli véderő számításai szerint naponta akár ezer rakéta is hullhat városokra, repülőterekre, károsítva az infrastruktúrát és a védelmi rendszert. Az izraeliek pusztító eszközök bevetésével lennének kénytelenek válaszolni, ami nagyszámú polgári áldozattal járna.

Ez persze kiváltaná a háborús bűnök vádját Izraellel szemben; az irániaknak pedig éppen ez kell. Az ennek nyomán meghirdetett bojkott intézkedések súlyos károkat okoznának az izraeli gazdaságnak.

Emmanuel Macron francia elnök a múlt heti G7 csúcson javasolta az amerikai-iráni tárgyalások felújítását, amire Trump hajlandóságot mutatott „amennyiben a körülmények megfelelőek.” A gazdasági nyomás csökkentését is kilátásba helyezte, Haszan Róhani iráni elnökkel is találkozna.

Izrael elképedését fejezte ki, Netanjahu élesen ellenezte a lépést. A tárgyalásoknak Irán számára súlyos következményei is lehetnek, de ezek természete mégis az, hogy a Pompeo-féle feltételek egy részét Irán esetlege nem lesz köteles teljesíteni. Éppen ezért a mostani helyzetben Izraelnek határozottságot kell mutatnia.

Amennyiben a folytatódó szankciók Iránt háborúra kényszerítenék, Izraelnek ígéretet kell kapnia az USA-tól harci eszközök szállítására. Diplomáciai és jogi „vaskupolára” is szüksége van: a Biztonsági Tanács amerikai vétójára Izraelt elítélő határozat esetén, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság általi bojkott megakadályozására.

Amennyiben Irán a háború helyett a tárgyalóasztalt választja, Izraelnek egyértelműen ki kell nyilvánítania igényeit. Vonatkozhatnak ezek a nukleáris berendezések lebontására, az urándúsítási „jogok” érvénytelenítésére, és a korábbi bombaépítési tervek nyilvánosságra hozatalára. Követelni kell az interkontinentális rakétahordozók vagy a Hezbollahnak szánt irányítható rakéták gyártásának leállítását. Szíriában ne legyenek iráni haditámaszpontok, Irakon keresztül ne szállítsanak rakétákat. Irán ne támogassa a terrort és izraeliek gyilkolását odahaza és külföldön. A szankciókat addig kell fenntartani, amíg ezek a feltételek nem teljesülnek. Izraelnek mindent meg kell tennie a béke fenntartása érdekében, de állampolgárait is meg kell védeni minden áron. Az iráni fenyegetést el kell hárítani.

Izraelnek egyaránt fel kell készülnie a háborúra és a diplomáciára.

Michael Oren cikke nyomán Bassa László

támogatás

Címkék:háborús veszély, Hezbollan, Irán, Michael Oren, szankciók