Köves Slomó: Schmidt Mária nem vesz részt a Sorsok Háza új terveinek kidolgozásában

Írta: Szombat - Rovat: Politika

A Jerusalem Post Köves Slomó EMIH vezető rabbitól származó értesülése szerint a történész, a Terror Háza főigazgatója, akinek részvételét számos szakértő bírálta, nem vesz részt az új koncepció megvalósításban, és vitatott szemlélete sem jelenik meg abban.

Schmidt Mária már nem vesz részt a Sorsok Háza terveinek kidolgozásában

Bár a Schmidt vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány áll a múzeum mögött, Köves azt nyilatkozta, hogy ennek nem lesz jelentősége a kiállítás megalkotása szempontjából.

Az új vezető testület tagjai Yitzhak Mais, aki húsz éven át a Jad Vasem történelmi igazgatójaként dolgozott, a New York-i Holokauszt Múzeum egykori igazgatója, David Marwell történész a New Yorki Zsidó Múzeum volt igazgatója és Esther Farbstein izraeli holokauszttörténész (az ultraortdox zsidó vallási közösség tagja – a szerk.) Bodnár Dániel, a Milton Friedman Egyetem elnöke és Köves Slomó.

Új koncepciót dolgoztak ki tavaly november óta. “Megőriztük az eredeti tervet, hogy jelentős hangsúlyt helyezünk a gyermekáldozatokra, és azt, hogy nemcsak kognitív, hanem érzelmi hatást akarunk kiváltani, de a történelmi kontextust, a témákat és vezérmotívumokat az új szakértők dolgozták ki. Schmidt Mária nem volt részese e koncepció kidolgozásának” – jelentette ki Köves.

Mais azt mondta, a magyar kormány jóváhagyta a múzeum új koncepcióját, és hozzátette, csak akkor kívánt nyilvános szerepet vállalni, miután ez a jóváhagyás megszületett.

“Az egyik korábbi bírálat az volt (a régi tervekkel kapcsolatban – a szerk), hogy a holokausztot csak 1944 utáni jelenségként kívánta bemutatni, Magyarország náci megszállása után. Megerősíthetem, az új koncepcióból világos, hogy nincs ilyen kísérlet” – szögezte le Mais.

“Világossá tettük hogy a háttér és a társadalmi kontextus – hasonlóan más európai országokhoz – jelen volt már Magyarországon a náci megszállás előtt. Magyarország egyedi, mert a megszállás előtt soktekintetben biztonságos hely volt a zsidók számára, másrészről a deportálások lehetetlennek bizonyultak volna az állami intézmények aktív szerepe nélkül a megszállás után is.

“Magyarország a 20-as, 30-as években antiszemita jogszabályokat alkotott. Hangsúlyozzuk ezt a munkaszolgálatos barakk formájában, és azt is jelezve, hogy a munkaszolgálat a háború és a német megszállás előtt került bevezetésre.”

Mais hozzátette,“a régi kísérlet”, hogy csak a nyilasokat tegyék felelőssé, nyilvánvalóan pontatlan és “felelősséghárító történelemszemlélet”.

Köveshez hasonlóan Mais is megerősítette: “Az új látványterv radikálisan új alapokra épül céljaiban, tartalmában, narrativájában, és kiegyensúlyozott autentikus formában ad számot a magyarok szerepéről a magyar holokausztban, a náci megszállás előtt és annak során egyaránt”, hozzátéve: “Schmidt nem volt részese az új koncepció kidolgozásának.”

Mais hozzátette, a kiállítás hangsúlyozni kívánja “a fény apró szikráit” annak a 825 igaz embernek a szerepét Magyarországon “,akik életüket kockáztatták, hogy segítsenek a zsidóknak, mások mellett Nagy miniszter, aki segítette a zsidók helyzetét a munkaszolgálatban.”

A múzeum meg akarja mutatni “a zsidó ellenállás számos formáját” is, “akár fizikai, pszichológiai, vagy vallási.”

Mais kijelentette, hogy a múzeum terveit vitára kívánják bocsátani szakértőkkel és intézményekkel, mielőtt a kiállítást és tartalmát végleges formába öntik.

“Biztos vagyok benne, hogy bárki, akinek őszinte szándékai vannak, ha megnézi a koncepció kidolgozóit és terveiket, nem lesz kétsége, hogy jó úton járunk, és segíti a folyamatot” – mondta Köves, aki azt is hangsúlyozta, “a múzeum nem Chabad projekt”, más zsidó közösségeket is bevontak, túlélők szervezeteit és a neológ Mazsihiszt is, amely korábban élesen ellenezte a múzeumot Schmidt szerepvállalása miatt.

Schmidt narratívája egyenlőségjelet tett a náci és a kommunista bűnök közé – fogalmaz a Jerusalem Post -, úgy kommentálva a jelenséget, hogy Kelet-Európa számos országában ismert a jelenség, hogy így próbálják felmenteni a helyi országokat a nácizmussal való kollaboráció vádja alól.

Mint ismeretes, ma mutatták be a Sorsok Háza új koncepcióját a Nemzetközi Holokausztemlékezet Szövetségnek (IHRA).

Kapcsolódó cikk:

Heisler a Sorsok Házáról: Bennünket az EMIH nem keresett meg