Egyiptom: buknak az iszlamisták? El-Baradei mégsem lesz kormányfő. Frissítve

Írta: Fóti Tamás - Rovat: Kiemelt, Politika

Sok a hasonlóság az Arab Tavasz két és fél évvel ezelőtti egyiptomi tömegmegmozdulásai –amelyek véget vetettek Hoszni Mubarak államfő csaknem három évtizedes uralmának – és a múlt héten kezdődött tüntetések között. Szombati friss hír: Mohamed el-Baradei kapott ideiglenes kormányalakítási megbízást az ideiglenes elnöktől.

Tüntetők a Tahrír tér közelében. Híradásunkig 17-en haltak meg az összecsapásokban. Fotó: Jerusalem Post

2011-ben a tömegek a gazdasági elégedetlenség nyomán politikai reformokat követeltek, Mohamed Murszi államfő beiktatásának első évfordulóján pedig az emberek azért vonultak az utcákra, mert anyagi körülményeik nemhogy javultak, de látványosan romlottak, a reformfolyamat pedig elakadt. Most is a kairói Tahrír téren gyülekezett az ellenzék, amely sem Mursziból, sem az őt támogató Muzulmán Testvériségből nem kért.

Az államfő, elődjéhez hasonlóan nem akart önszántából távozni, jól tudta, hogy a Muzulmán Testvériségből kikerülő hívei a társadalom jelentős részét alkotják. Csakhogy elszámította magát. Nem gondolt a hadseregre, amely az elmúlt egy esztendő alatt aggódva figyelte az iszlamisták térhódítását, ami egyrészt fenyegette a szekuláris berendezkedést, másrészt veszélyeztette a katonai vezetés hagyományos pozícióit.

Egyiptomban a hadsereg szinte állam az államban, jelentős gazdasági hatalom összpontosul a katonai parancsnokok kezében. A főtiszteket igencsak nyugtalanította a gazdaság helyzete, a kétjegyű, egyre emelkedő (13 százalékos) munkanélküliség, a szerény, csupán 2 százalékos gazdasági növekedés – amely még szinte recesszió közelinek nevezhető – és az elszabaduló infláció. Másrészt Murszi is tudta, hogy nem bízhat a hadseregben, ezért kényszernyugdíjazásokkal több hullámban tisztogatásokat hajtott végre, ami természetesen zavarta a katonaság felső köreit, akik közül többen is kapcsolatokat kezdtek kiépíteni a Muzulmán Testvériséggel, hogy mentsék érdekeltségeiknek legalább egy töredékét.

Anti-Mursi protesters chant anti-government slogans in Tahrir Square in Cairo

Murszi lemondását követelték a tüntetők. Fotó: Reuters / Asmaa Waguih

Ultimátum

A fokozódó elégedetlenséget látva a hadsereg elérkezettnek vélte az időt, hogy megbuktassa Murszit és vele hátrébb tolja a Muzulmán Testvériséget is. 48 óra időt adott az államfőnek, hogy önként mondjon le, aki viszont ellenállt – ezért letartóztatták,s egyes jelentések szerint házi őrizetben, mások szerint szabályosan lakat alatt tartják egy laktanyában, számos közeli munkatársával együtt.

A hadsereg főparancsnoka, Abdel-Fattah esz-Szíszi tábornok felfüggesztette az alkotmányt – az ellenzék körében szintén népszerű lépés, hiszen azt az iszlamisták uralta alkotmányozó tanács szövegezte, természetesen a Muzulmán Testvériség szája íze szerint – és kitűnő politikai érzékkel az alkotmánybíróság elnökét, Adli Manszúrt kérte fel ideiglenes államfőnek, amivel enyhíteni igyekezett a demokratikus átalakulást a katonai puccstól féltő nyugati aggodalmakat.

Szemantika

Ettől persze még marad a puccs szépséghibája. A Jerusalem Post „szemantikai” problémának nevezi az Egyesült Államok dilemmáját. Egyiptom, Izrael után, a legnagyobb mértékű amerikai anyagi támogatás élvezője. Csakhogy az amerikai törvények értelmében, amint arra egy vermonti szenátor felhívta a figyelmet, egy külföldi kormánynak járó segélyt – Kairó évi egy milliárd dollárt meghaladó segélyprogramban részesül – le kell állítani, ha a demokratikusan megválasztott kormányt államcsíny során megdöntik. Barack Obama amerikai elnök fel is szólította a katonai vezetést, hogy „haladéktalanul és felelősséggel eljárva, amint lehetséges, adja vissza a teljes hatalmat egy demokratikusan megválasztott polgári kormánynak”.

Murszinak mennie kell. Fotó: Reuters / Mohamed Abd El Ghani

Hasonló szellemben születtek az első nyugati reakciók: mivel Murszi szabad választásokon jutott hatalomra, ha félgőzzel is, de jelzik, hogy a puccs nem lehet megoldás, ugyanakkor szívesen szemet hunynának az iszlamisták visszaszorítása felett, ezért azt remélik, ha mielőbb megtartják az előre hozott választásokat, azzal feledtetni lehet az államcsíny illegitim tényét.

Csuklás…

A tábornokok láthatóan valóban abban érdekeltek, hogy mielőbb konszolidálják az állapotokat. Erre utal, hogy politikai szövetségeseiket a liberális ellenzék köreiben keresik, a választásokig igyekeznek olyan ügyvivő szakértői kormányt kinevezni, amelynek összetétele a Nyugat számára is garantálja, hogy a Tahrír tériek 2011-es demokratikus követeléseihez nyúlnak vissza.

A Nobel-békedíjas Mohamed el-Baradeit (71), az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége egykori főigazgatóját környékezték meg, aki a Nyugat számára továbbra is a leghitelesebb ellenzéki vezető. El-Baradei a tavaly alakult liberális és baloldali tömörülés, a Nemzeti Megmentési Front élén áll, és a BBC-nek adott első nyilatkozatában védelmébe vette a hadsereg lépését, amely szerinte a polgárháborút akadályozta meg, nem volt más kiút, mint Murszi eltávolítása, amelynek módját „csukláshoz” hasonlította.

Mohamed El-Baradei lehet a megoldás? Fotó: AP

Véres ellentüntetések pénteken

Kérdőjel marad bőven. Murszi, a problémák ellenére kétségkívül Egyiptom legitim államfője volt, akinek a hatalomból történt eltávolításába a Muzulmán Testvériség biztosan nem fog beletörődni, ráadásul elemzők szerint az iszlamisták népszerűsége alighanem jóval meghaladja a reform irányultságú fiatalokét. Ha kiírják az előre hozott választásokat, nagy eséllyel ismét az iszlamisták jutnak hatalomra, ha viszont késlekednek a választásokkal, az polgárháborús körülményeket teremthet. Több millióan vonultak fel Murszi távozását követelve, de a a Muzulmán Testvériség által péntekre meghirdetett ellentüntetések véres összecsapásokba torkolltak. A szokásos péntek délutáni ima után kezdődött kairói demonstráció résztvevői Murszi feltételezett tartózkodási helye felé vették útjukat, de a katonaság megállította őket. Az összecsapásoknak országszerte már legalább harminc halálos áldozata volt, a felbőszült tömeg pedig addig az utcákon akar maradni, amíg nem engedik szabadon az elmozdított Murszit.

Ördög, de kiszámítható

A szomszédos Izrael egyrészt abban érdekelt, hogy a kaotikus állapotoknak minél előbb vessenek véget, másrészt olyan erős vezetés legyen, amely valóban ura a körülményeknek, és nem engedi, hogy szélsőségesek veszélyeztethessék Izrael biztonságát. Amint a Jerusalem Post megjegyzi, Izrael megszokta, hogy szomszédjai között ördögi politikusok is vannak, de ezek legalább kiszámíthatóak, viszont, hogy mit szül a káosz, azt nem lehet tudni, és ez inkább okozhat fejfájást. Az Arab Tavasz véget vetett ennek a kiszámíthatóságnak, előbb Szíriában, most pedig, már második alkalommal, Egyiptomban. Tudták, hogy Mubarakot a legnagyobb jóindulattal sem nevezhették Izrael barátjának, de tudták, miként viselkedik.

Hasonlóan, kiszámíthatónak tartották Aszad szíriai államfőt, és annak apját is. Amikor 2007-ben támadást intéztek a szíriai atomlétesítmény ellen, úgy kalkuláltak, hogy megtehetik, mert Aszad nem tesz semmit, amíg nem veszélyeztetik hatalmát – a számítás be is vált.

A Palesztin Hatóság vezetője, Mahmúd Abbász az arab politikusok közül az elsők között gratulált az egyiptomi népnek Murszi eltávolításáért és a Fatah palesztin mozgalom több vezetője is reményének adott hangot, hogy a gázai övezetben élő palesztinok követik a példát és megdöntik a rivális Hamász kormány uralmát.

Összeesküvés-elmélet

A Washington Post online kiadása pénteken számolt be a Muzulmán Testvériség honlapjára kitett – utóbb levett  –írásról. Eszerint az ideiglenes államfő zsidó, aki az amerikai és izraeli érdekeket szolgálja ki, előkészítve a terepet el-Baradeinek.

Adli Manszúr ideiglenes államfő

A lap szerint a poszt valótlanul állítja, hogy Adli Manszúr a zsidó szekta, a Hetednapi Adventista (szombatos) tagja, és azt is tudni véli, hogy az egyiptomi kopt pápa megtagadta Manszúrtól a kikeresztelkedést. Az összeesküvés-teória további eleme, hogy El-Baradei visszautasította részvételét egy holokauszt-tagadásról szóló konferencián, hogy ezzel is elnyerje Izrael támogatását, hogy elnökké válasszák a hadsereg által ellenőrzendő és majdan minden bizonnyal elcsalt választásokon…

Szombati hír: El-Baradei a kormányfő

Adli Manszúr ideiglenes államfő El-Baradeit nevezte ki az ideiglenes kormányfőnek Egyiptomban -adta híról az MTI -, ahol tegnap a két tábor összecsapott. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Nobel-békedíjas volt főigazgatóját amúgy is a legesélyesebbnek tartották erre a posztra, és az ellenzék korábban őt választotta képviselőjévé a hadsereg által bejelentett politikai átmenet megvalósításában. Megfigyelők szerint el-Baradei személyét elfogadják a nyugati kormányok is, amik eddig kerülték, hogy Murszi eltávolítását katonai puccsnak minősítsék.

Vasárnapi hír: elutasítják a kijelölt kormányfőt

A fordulatot támogató ultrakonzervatív an-Núr párt elutasította a kijelölt kormányfő, El-Baradei személyét. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Nobel-békedíjas volt vezérigazgatója sokaknak ellenzéki oldalon is túl szekuláris. A fegyveres erőknek egyelőre nincs is más jelöltjük a posztra, akit a liberálisok és a konzervatívok is elfogadnának.

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]