A Magyar Kúria elutasította a volt ortodox hitközségi elnök keresetét
A felülvizsgálati bíróságként eljáró Kúria ma tárgyalta a Deutsch Róbert György, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség volt elnöke, illetve a Miniszterelnökség Egyházügyi Államtitkársága közötti perben hozott, a közigazgatási bírósági ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmét.

Deutsch Róbert volt MAOIH elnök a Kazinczy utcai zsinagóga előtt
A tanácsvezető bírónő szóbeli indoklása szerint „az állam nem avatkozik be az egyházak belügyeibe”, valamint megállapította, hogy mivel Deutsch Róbert felperes a 2023 tavaszán indított per idején már nem volt a hitközség törvényes képviselője, ezért nem is kérhette volna az államtitkári döntést helybenhagyó ítélet felülvizsgálatát.
Deutsch Róbert és jogi képviselője az írásbeli ítélet és a végzés ismeretében fog dönteni a lehetséges további lépésekről.
*
Véleményem szerint az állam két évvel ezelőtt, az új, Chabad-EMIH-hátterű hitközségi vezetés államtitkári bejegyzésével, jóváhagyásával avatkozott be az ortodox hitközség belügyeibe, sokkal inkább, sokkal nagyobb fokon, nagyobb kárt okozva, mint amekkora beavatkozással az akkori elnökválasztás mostani semmissé tétele járna.
Az indoklás másodikként említett álláspontja alapján, ha Deutsch Róbert nem kérheti a közigazgatási határozat felülvizsgálatát, akkor kizárólag az államtitkári határozat kedvezményezettje, Keszler Gábor, a MAOIH új elnöke indíthatna pert?
Ez végképp érthetetlen: ha Deutsch Róbert nem adhatott volna be keresetet, akkor hogyan, milyen fórumon kereshetett volna jogorvoslatot a határozat ellen? Ha valakit leváltanak, és az szerinte törvénytelen módon történt, akkor a jogi képviselőjével nem fordulhat bírósághoz, nincs joga bebizonyítania a vélt vagy valós igazát? A közigazgatási eljárás mint jogorvoslat során ügyfélként szereplő Deutsch Róbert felperes nem támadhatja meg az eljárás végén született határozatot?

A Somré Hadasz – Hitőr Egylet, a régi ortodoxia hívei tüntetéssel fogadták a Chabad-EMIH zsinagógaavatását. A kép korábban készült
Akkor mire vonatkozhatott a felülvizsgálati kérelem decemberi „befogadásának” indoklásaként említett különleges súly és társadalmi jelentőség, ha a Kúria mai döntése szerint semmi nem indokolta a kérelem benyújtását?
Ahogyan az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék, úgy a Kúria sem vizsgálta, nem mérlegelte sem a 2023 februári közgyűlés körülményeit, sem az államtitkárság szerepét, sem a Keszler Gábor-féle vezetés és a hitközségi tagok viszonyát, sem a vallási élettel kapcsolatos változtatásokat; de nem állapította meg az elsőfokú bírósági eljárási jogszabálysértését sem, például a felperes által beidézett tanúk meghallgatásának indoklás nélküli elutasítását.