Megkezdődött a régi ortodoxia pere a Chabad-EMIH hatalomátvételével szemben

A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma tegnap tárgyalta a Deutsch Róbert György és a Miniszterelnökség Egyházügyi Államtitkársága közötti polgárjogi pert. A periratok ismertetése, valamint a peres felek ügyvédjeinek beszéde után a bíróság elnapolta a tárgyalást, és a tárgyalás folytatására május 16-át jelölte ki. A per jelentőségét jelzi, hogy a tárgyalás körülbelül ötven főnyi ortodox hitközségi tag, és szimpatizáns előtt zajlott le.

Amint azt sokan tudják, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) közel egy évvel ezelőtti, 2023. február 22-i „közgyűlése” leváltotta tisztségéből Deutsch Róbert György addigi elnököt és Paskesz Zev főtitkárt, és helyettük Keszler Gábort és Oirechman Smuelt választotta meg. A Hitközség hagyományos tagsága szerint az új vezetők megválasztása az alapszabály-ellenes módon felvett, ezért még a közgyűlés megtartása előtt felfüggesztett új tagok (a MAOIH-hal jogviszonyban nem álló, a szervezeti és hitéletben addig részt nem vett EMIH-alkalmazottak) megjelenésének és szavazatainak volt köszönhető. E tagok felvételét a Hitközség saját rabbinikus bírósága és a jeruzsálemi Beth Din Tzedek (Badatz) már korábban, a vezetőségválasztás előtt is jogszerűtlennek ítélte meg, ezért mindkét testület rabbijai törvénytelennek mondták ki a közgyűlés megtartását, és megtiltották az azon való részvételt. Az EMIH-hez kötődő tagok a felfüggesztő és tiltó határozat ellenére, a bész dinek kompetenciáját semmibe véve, mégis új vezetőket választottak, akiket azután a hatóságként eljáró egyházügyi államtitkár is törvényesnek ismert el.

A felperes, Deutsch Róbert jogi képviselője fellebbezett az államtitkári döntés ellen, és a végrehajtás felfüggesztését kérte az illetékes közigazgatási bíróságtól; ám a 2023. május végén meghozott ítélet szerint is érvényes volt Keszler Gábor elnökké és Oirechman Smuel főtitkárrá választása.

Az ugyanakkor beadott másik beadvány magát a hatósági döntést támadta meg, ezt tárgyalta most a közigazgatási bíróság; amelynek azt kell megállapítania, hogy a rabbiülnökök, a bész din vallásjogi döntései érvényeseknek tekinthetőek-e. Deutsch Róberték (és a mindenkori ortodoxia álláspontja) szerint igen, magától értetődően, egy vallásos zsidó számára a Sulchan Aruch törvénygyűjtemény és a rabbinikus határozatok kötelező érvényűek, és ezt a tényt a beadványukban részletesen is kifejtették.

Ezzel szemben az alperes védőjének (jóval szűkszavúbb) érvelése arra szorítkozott, hogy a MAOIH alapszabályában nem talált a bész dinre vonatkozó bizonyítékot, és a szabályzat nem rendelkezik külön pontban a vallási bíróság szerepéről. (Ez igaz, tehetnénk hozzá, de az ortodoxiában a rabbik döntései egyértelműen kötelező érvényűek, akár szükségesnek tartják, hogy a hitközségek ezt az alapszabályban is rögzítsék, akár nem.)

Az alperes álláspontja szerint így a MAOIH rabbinikus bírósága és a jeruzsálemi Badatz határozatai is érvénytelenek. Sőt, tette hozzá a jogi képviselőjük, a Hitközségnek sem saját bész dinje, sem főrabbija nem volt a kérdéses időszakban. (Ennél a megállapításnál elhangzott Oberlander Báruch neve is, ha jól értettem, akkor Magyarországon az ügyvéd szerint ő lenne hivatott az ortodoxiát érintő vallási kérdésekben dönteni. Annak a végiggondolása azonban elmaradt, hogy Oberlander egy másik hitközség rabbija, nem pedig annak, amelyiknek Keszler Gábor és Oirechman Smuel lett a hatóságilag megerősített vezetője.)

A Deutsch Róbertet képviselő ügyvéd egy fontos eljárásjogi aspektusra is felhívta a figyelmet. Az egyházügyi államtitkárság 2023. április 25-én, szerdai napon hagyta jóvá Keszlerék megválasztását, ám Deutsch elnök és ügyvédje az erről szóló határozatot csak május 3-án, a következő hét csütörtökén kapta kézhez, ezért egyetlen napjuk maradt a keresetlevél megszövegezésére és beadására. Az ezután történteket ismerjük, csütörtök éjszaka Keszlerék a biztonsági őrökkel kinyittatták a hitközségi épület kapuját, és elfoglalták az irodákat, nem várva meg, hogy a közigazgatási bíróság elbírálja a kérelmet.

Az ügyvéd arra is kitért, hogy az egyházügyi államtitkár kíváncsi volt a bész din működésére, foglalkoztatta a rabbinikus bíróság és a hitközség kapcsolata, bizonyítékokat is kértek arra, hogy a tagok ismerték a közgyűlés megtartását tiltó döntéseket, ezeket az írásos nyilatkozatokat be is nyújtották a keresethez, ám ezek megléte valamiért már mégsem volt fontos az alperes számára; ahogyan a bész din és a hitközség közötti kapocs sem.

Az ügyvédek beszédei után a bíróság elnapolta a tárgyalást, folytatás május 16-án, ugyanitt.