A J Street zsidó lobbiszervezet az Izraellel szembeni távolságtartást szorgalmazza
Feltételekhez kötnék a katonai és pénzügyi támogatást, és az Izraelt a gázai háborúval kapcsolatban megbélyegző „népirtás” kifejezéssel sincs bajuk.
Ilan Goldenberg, a J Street alelnöke és szakpolitikai igazgatója
A március és augusztus közötti időszakban esedékes amerikai előválasztások közeledtével a J Street zsidó lobbiszervezet bejelentette, hogy az eddiginél erősebben fogja támogatja az Izraellel szemben kritikus hangokat.
A washingtoni székhelyű, a saját meghatározása szerint „Izrael-barát és békepárti”, demokrata kötődésű politikai csoport eddig is kritikus volt az „emberi jogokat megsértő” Izraellel szemben. Feltételekhez kötné az amerikai fegyver- és pénzügyi támogatásokat, és kétállami megoldással rendezné a palesztinokkal való konfliktust, sőt olyan politikusok mellett is készek kampányolni, akik „népirtásnak” nevezik Izrael Hamász elleni háborúját.
Maga a J Street elnevezés egy szójáték, a J betű a Jewish-ra utal, a Street pedig a washingtoni K Streetre, ahol az Amerikai-Izraeli Közpolitikai Bizottság (AIPAC) nevű lobbiszervezet központja van; a J Street a befolyásos, jobboldali AIPAC progresszív-demokrata alternatívája vagy inkább ellenpólusa kíván lenni.
A Jewish Insider (JI) cikke szerint azt szeretnék elérni, hogy hogy a demokraták Izraellel szembeni, a gázai beavatkozás és a ciszjordániai telepek miatti távolságtartása tartósan megmaradjon. Ez többek között abban is megnyilvánul, hogy a Kongresszusban a liberálisok egyre növekvő mértékben szorgalmazzák az Izraelnek nyújtott amerikai biztonsági segélyek feltételekhez kötését, ami korábban marginális álláspont volt. Bár az AIPAC, legalábbis nyilvánosan, jelentéktelennek mondta ezt a fejleményt, a J Street befolyása növekedni látszik a Demokrata Párton belül.
„Nem várunk el teljes ideológiai hűséget a jelöltjeinktől. Nem ezt kérjük – mondta Tali deGroot, a J Street politikai és digitális stratégiáért felelős alelnöke a JI-nek. – Azt szeretnénk, ha a jelöltek megerősítenék: az Izraelnek nyújtott amerikai segélynek meg kell felelnie az amerikai törvényeknek, Izraelnek a támogatás felhasználása során tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot, és az amerikai segítséget nem szabad biankó csekknek tekinteni.”
Izrael egy tízéves amerikai biztonsági megállapodás végéhez közeledik, amely évente 3,3 milliárd dollár külföldi katonai finanszírozást (FMF) biztosít, valamint 500 millió dollárt közös rakétavédelmi programokra. Bár a forrásokat a Kongresszusnak évente kell jóváhagynia, a megállapodás 2028-ban lejár. Kérdés, hogy ha a Trump-kormányzat hasonló egyezséget köt Izraellel, meglesz-e a politikai akarat a Kongresszusban annak további tíz évre szóló finanszírozására.
Benjamin Netanjahu még a legközelebbi támogatóit is meglepte, amikor múlt hónapban azt mondta Trump elnöknek, hogy Izrael az önellátás erősítése érdekében fokozatosan csökkentené az amerikai támogatást.
„Egyetértek Bibi Netanjahuval: itt az ideje leépíteni az FMF-komponenst – mondta Ilan Goldenberg, a J Street alelnöke és szakpolitikai igazgatója – Ez nem azt jelenti, hogy nem adunk el fegyvereket Izraelnek. Nem azt jelenti, hogy nem működünk együtt közös kutatásokban, például a Vaskupolával kapcsolatban.” De az Egyesült Államok Izraellel való „különleges” bánásmódja, azaz, hogy Izrael az amerikai FMF legnagyobb kedvezményezettje, „árt Izraelnek, mert túlzott figyelmet irányít a kapcsolatra”. Ehelyett azt javasolja, hogy az Egyesült Államok „normális alapokra helyezze a kapcsolatot”, ami a feltétel nélküli támogatás megszüntetését jelentené.
„Amikor a szövetségeseink olyan dolgokat tesznek, amelyekkel nem értünk egyet, nem fogunk együtt menni velük, nem feltétlenül adunk nekik fegyvereket, és nem védjük meg őket automatikusan a nemzetközi szervezetekben” – tette hozzá.
„Új normalitás lesz – jelentette ki. – Két év trauma után, a túszok hazatérésével és a gázai háború lezárásával, a dolgok már nem térnek vissza a régi kerékvágásba.”
Azonban a J Street politikai befolyása viszonylag korlátozott. Anyagi erőforrásai meg sem közelítik az AIPAC-ét. Néhány kivételtől eltekintve a szervezet ritkán avatkozik be előválasztásokba, bár deGroot alelnök szerint idén egy „meglehetősen nagy,” szuper kampány elindítását tervezik; legalábbis „J Street-léptékkel” mérve. Ennek ellenére, a J Street szakpolitikai céljai szinte biztosan nem valósulhatnak meg a Trump-kormányzat idején.
Amíg a nagy amerikai zsidó szervezetek, mint a Jewish Federations of North America vagy az Anti-Defamation League, az október 7-i terrortámadás óta megszilárdították az Izrael iránti támogatásukat, addig a J Street folyamatosan feszegeti annak a határait, hogy meddig lehet kritikusnak lennie a zsidó állammal szemben. Jeremy Ben-Ami, a lobbicsoport elnöke például augusztusban azt mondta, hogy nem fogja visszautasítani azokat a politikusokat, akik szerint Izrael gázai fellépése népirtásnak minősül: „Egyszerűen nem fogom megvédeni a védhetetlent.”
„A politikusok döntése, hogy hogyan fogalmaznak – erősítette meg deGroot is. – Mi az alapvető értékek mentén keressük az összhangot, és ha ők rendkívül aggódnak a gázai palesztinok helyzete miatt, akkor mi is így érzünk.”
