A „hegytetői ifjak” a palesztin zónába törekednek

Írta: Szombat - Rovat: Politika

A „hegytetői ifjak”(hilltop youth) fantázianevű radikális telepes fiatalok „Ez mind a miénk” néven kampányt indítottak, melynek célja, hogy a Palesztin Hatóság (PH) által ellenőrzött ’A’ zónában hozzanak létre „előretolt helyőrségeket” – ott, ahová eddig a telepesek sem merészkedtek.

Az izraeli szélsőjobboldali aktivisták azzal igyekeznek megtorpedózni a Trump tervet, hogy olyan területeket szemelnek ki maguknak, amelyek a palesztin állam részét képeznék a jövőben. A kampány három lépésben zajlana július elsejéig, amikor Netanjahu miniszterelnök a Nyugati-part bizonyos részeinek annektálását megkezdené.

Az „Ez mind a miénk” kampányt a telepesek szószólói, a vallásos cionista vezetők és a fiatal ultranacionalisták kezdeményezték, akik a nyugati-parti települések tervbe vett annexiója dacára ellenzik a Trump tervet. Első lépésként múlt csütörtök éjszaka száz „dombtetői fiatal” és vallásos cionista jesivák diákjai a júdeai és szamáriai főutak mentén és buszmegállókban mintegy 5.500 röplapot osztottak szét, amiben „fölhívták a figyelmet az ország földje küszöbön álló felosztásának veszélyére”.

Az „Ez mind a miénk” szervezői tiltakozó meneteket és tüntetéseket szerveznek mindenfelé a Nyugati parton a hét végére. Végül illegális őrszem településeket hoznak létre a zöld határon túl, nem törődve azzal, hogy azok az A, B, vagy C zónába esnek.

Mindeddig a telepek szinte kivétel nélkül a C zónában létesültek, amely a Nyugati-part 60%-ára terjed ki, és amelyet az oslói megállapodás izraeli biztonsági és polgári ellenőrzés alá rendelt. Maroknyi telep jelent meg a B zónában, amelyben izraeliek gyakorolják a biztonsági kontrollt, de polgári ügyekben a PH az illetékes. Az izraeli biztonságiak az ilyeneket igyekeztek gyorsan felszámolni. Az pedig kirívó ritkaságnak számít, hogy izraeliek megkíséreltek volna letelepedni a teljesen PH által felügyelt területeken.

Plakátokat ragasztanak a “Mind a mienk” aktvistái

A kampány egyik vezetője a 25 éves, Jedidja Sapira, kétgyermekes apa Bét Elből. Szerinte Trump terve egyszerre jelent „kihívást, és lehetőséget” a telepesek mozgalma számára. „Ha a javaslatban az áll, hogy a területnek, ahol élünk, 30%-a a miénk, küzdenünk kell a többi 70%-ért.”

„Csak olyan területre tarthatunk igényt, ahol élünk.” Ezzel Sapira a Trump béketervnek arra a pontjára hivatkozik, amely „egy reális két állami megoldás keretében” kizárja, hogy izraelieket vagy palesztinokat kilakoltassanak otthonaikból.

A kampány vezetői már a koronavírus-járvány beköszönte előtt kiszemelték azokat dombtetőket, ahová új, illegális közösségeket telepítenének. Sapira nem számol a lépés kockázatával, a PH ellenőrzés veszélyével. „A CAHAL minden izraeli biztonságát védi, függetlenül attól, hol él; megvédenek minket.”

Hogy a Trump tervet stratégiai szempontoknak engedelmeskedve kellene elfogadni, mert az a Nyugati-part legalább egy részét jelentené, míg a PH minden bizonnyal visszautasítaná az államiságot a maradék területen, nem számít érvnek egy kampánytag, a 27 éves Sarah Miriam Malt számára, aki négy gyermek anyja és a Geulat Zion „előretolt helyőrség” lakója.

„Erec oszthatatlansága a Bibliában, hitünkben gyökerezik. Nincs erkölcsi jogom lemondani róla, mivel azzal elvész minden követelésünk jogossága.” Malt állítja, hogy a zsidó izraeliek többsége támogatja célkitűzéseiket és elismeri, hogy „jogunk van itt élni, és más népnek nincs erre joga.” A kampány célja, mondja Malt, „felébreszteni a közvéleményt”, hogy minél többen álljanak melléjük, amikor az ilyen előjog nevében cselekszenek.

A TOI cikke nyomán Bassa László

támogatás

Címkék:hegytetői ifjak, Izrael, Júdea Szamária, palesztin zóna

[popup][/popup]