Nem rejti semmi, nem védi semmi

Írta: Barukh - Rovat: Irodalom

ha újra kiássa / és újra kihúzza / hogy bemutassa / azt a néhány gyökérrészt / ami két és fél év alatt / már belemerészkedett a földbe / ebbe az új földbe / ebbe az új kemény földbe / akkor lelust nem fogja itt tartani semmi

az iskolában
ahová fred és lelus jár
hatodiktól van egy tantárgy
aminek
sorásim
a neve

gyökerek

a sorásim-órákon
a gyerekek a gyökereikről tanulnak

arról
hogy honnan érkeztek
a vándor arameusok országába

mindannyian izraeliek
de סבא וסבתא
nagypapa és nagymama
vagy אבא ואמא
apa és anya
jött valahonnan
egy másik országból
egy másik kontinensről
egy másik világból
és onnan magukkal hozták

a gyökereiket

dalokat
ételeket
tárgyakat
történeteket

a gyerekek ezeket gyűjtik össze
és dolgozzák fel
az év során
majd az év végén
ezekből csinálnak egy bemutatót
nagyszüleiknek
szüleiknek
egymásnak

önmaguknak

a jotvatai kibuci színházban

hogy ne felejtsék el
hogy kik ők
és honnan jöttek
mégha
konkrétan
nem is
ők
jöttek

ez a
“ne nézz hátra
csak előre!”
típusú gondolkodás
tökéletes antitézise

a jotvatai sivatagi iskola
minden tantárgya és tanára
szenvedélyes élet-halál harcot folytat
az izraelben is népszerű
egyszerű válaszok
és egydimenziós életszemlélet ellen

a föld problémáira
a régió problémáira
az ország problémáira
közvetlen környezetük problémáira
és nem utolsósorban
önmaguk problémáira
nyitott
izraelieket
igyekeznek nevelni

nem mindig sikerrel
de mindig nagy igyekezettel

a sorásim muzikáim bemutatóra
például
minden gyerek hoz otthonról
egy dalt
egy nem-izraeli
nem-hébernyelvű dalt
az óhazából
ezeket a dalokat
összegyűjti a tanár
megcsinálja hozzájuk
a héberbetűs fonetikus átiratot
és az így feldolgozott
összes dalt megkapja
az összes gyerek az osztályban
és a bemutatón
kórusban éneklik
együtt
egymás dalait
eredeti nyelven

franciául
románul
németül
spanyolul
angolul
portugálul
arabul
jiddisül
magyarul

nehéz
túldimenzionálni
a sorásim tantárgy
a jelentőségét

és az élményt
amikor az arava-sivatag kellős közepén
a kibuci színház színpadán
harminc izraeli gyerek énekel
telitorokból
magyarul

az új bevándorló gyerekeknek
mint frednek és lelusnak
a sorásim-órák külön szépsége
hogy nem csak a szlogenek szintjén
de a gyakorlatban is érezhetik
hogy attól nem lógnak ki a sorból
hogy van nem-hébernyelvű múltjuk

gyökereik

lelus
mégis
ellenáll a sorásim-bemutatóra
való felkészülésnek

a legtöbb feladatot
úgy obstruálja
hogy egyszerűen elfelejti

de olyan is van
hogy észérveket sorakoztat fel
annak alátámasztására
hogy miért nem akar
egy-egy feladatot
megcsinálni

egyszer pedig
el is sírta magát
a sorásim miatti
kétségbeesésében

barukh
sokáig nem vette komolyan
lelus ellenállását

gyerekek
iskola

persze
hogy ellenáll

mindennek ellenállnak
még a jónak is

csak nemrég értette meg
kisfia elkeseredett küzdelmét
hogy ne kelljen résztvennie a bemutatón

csak nemrég értette meg
hogy kisfia elkeseredett

csak nemrég értette meg
kisfiát

lelus gyökerei
még
nincsenek a föld alatt

nincs mit kiásni
és mutogatni rajtuk

a nagy részük
még a föld-
ben
sincs
benne

nem rejti semmi

nem védi semmi

ha újra kiássa
és újra kihúzza
hogy bemutassa
azt a néhány gyökérrészt
ami két és fél év alatt
már belemerészkedett a földbe
ebbe az új földbe
ebbe az új kemény földbe
akkor lelust nem fogja itt tartani semmi

akkor az első szél
fel fogja kapni
és elviszi

egyedül

gyökértelenül

ki-tudja-hová

ettől esett kétségbe

ezért áll ellen

meg azért
mert fáj neki

fáj
amikor
a föld felszínén tekeredő
védtelen
földtelen
csupasz
gyökereket
fogdossa
tanulmányozza
mutogatja

borzasztóan fáj

elmondhatatlanul fáj

a gyökereket a föld védi
a fájdalomtól

lelus gyökereinek nagy részét pedig
két és fél éve nem védi semmi

ki van téve
napnak
szélnek
esőnek
kőnek
állatnak

embernek

embereknek

közönségnek

lelus ezért van azon
hogy inkább elrejtse
és megvédje őket

és ezért fog
a sorásim-bemutató
jotvatában
idén
lelus gyökerei nélkül
lezajlani

támogatás