Megbukott Netanjahu törvényjavaslata a választási helyiségek bekamerázására

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Megbukott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök törvényjavaslata  a választási helyiségek bekamerázására, amit az állítólagos választási csalások megakadályozására hirdetett meg – jelentette a helyi média hétfőn.

A Kneszet bizottság szavaz a törvényjavaslatról (fotó: Ohad Zwigenberg)

Az izraeli parlament, a kneszet törvényalkotó bizottságában elbukott a Likud párt indítványa, miután Avigdor Liberman jobboldali nacionalista Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) nevű pártjának képviselője ellene szavazott.

A sokat vitatott, ellentmondásos törvényjavaslat alapján a pártok megfigyelői kép- és hangfelvételeket készíthettek volna már a szeptember 17-én esedékes előrehozott parlamenti választásokon.

Vasárnap Aviháj Mandelblitt államügyész, Chanan Melcer, a központi választási bizottság elnöke, valamint a kneszet jogtanácsosa is törvényellenesnek bélyegezte, és elítélte a villámtörvénykezést ebben a kérdésben, mert az Melcer szerint káoszba taszíthatta volna a közelgő választásokat.

“Nem meglepő, hogy Tomi Lapid és Beni Gantz összeállt Ahmed Tibivel és Ajman Odével a törvény eltemetésére, mert együtt alakítanak baloldali kormányt” – mondta a szavazás után Netanjahu a centrista Kék-Fehér pártnak, valamint az Egyesült arab pártoknak az állítólagos szövetségére utalva, majd felszólította híveit, hogy a csalások megakadályozására tömegesen menjenek el a Likudra szavazni – jelentette a Háárec című újság honlapja.

A törvényjavaslatot azonban nem az ellenzéki pártok eleve bekalkulált ellenszavazatai, hanem Avigdor Libermannak, Netanjahu volt szövetségesének és jelenleg legveszélyesebb ellenfelének a voksa döntötte el.

Avicháj Mandelblitt legfőbb ügyész, a kormány jogi szakértője múlt héten levélben értesítette az igazságügyi, a belügyminisztert, valamint Benjamin Netanjahu miniszterelnököt az  elutasításáról. A kormány példátlan módon vasárnapi ülésén mégis egyhangúlag megszavazta az indítványt.

A központi választási bizottság elnöke azért szállt síkra a kamerázást lehetővé tevő törvénykezéssel szemben, mert szerinte efféle kamerák mellett képtelenség lenne szabályosan lebonyolítani a választásokat.

“Képzelje el, hogy egy adott választási helyiségben az induló harminc párt megfigyelői kamerákat szerelnek fel. Vagy hogy minden helyiségben felállítják a harminc kamerát. A harminc kamera káoszt okoz, rendetlenséget. Az általános iskolák első osztályai – ahol a szavazóhelyiségeket felállítják – alkalmatlanok erre” – magyarázta el Melcer a katonai rádióban tiltakozásának okát.

Benjamin Netanjahu azonban csütörtöki, londoni villámlátogatása előtt a Tel-Aviv-i Ben Gurion repülőtéren azt nyilatkozta a 13-as kereskedelmi televíziónak, hogy mindezek ellenére tovább folytatják a törvénykezést. Azt hangoztatta, hogy a választások tisztaságának érdekében van szükség a bekamerázásra, mert “különben elcsalják a választásokat”.

A Likud párt az előző, áprilisi választásokon az arab választók szavazását szolgáló helyiségekben kamerákat helyezett el a párt megfigyelőinél, ami az arab pártok vezetői szerint hozzájárult az Izrael mintegy húsz százalékát jelentő arab lakosság rekord alacsony választási részvételéhez.

Az arabok csak elenyésző számban szavaznak a Likudra és más jobboldali pártokra, voksaikat az ellenzéki, baloldali pártokra, illetve a kneszetben szintén mindeddig csakis az ellenzéki oldalon ülő arab pártokra adják le.

Ahmed Tibi képviselő azt nyilatkozta a Jediot Aharonot című újság honlapjának, a ynetnek, hogy Netanjahu az arabok ellen etnikai megbélyegzést próbál létrehozni a kamerázással, hogy egyrészt csökkenjen választási részvételük, másrészt az ellenük, állítólagos csalásuk elleni vádakkal saját szavazótáborát mozgósítsa.

Netanjahu ártatlannak tűnő törvényjavaslata széleskörű ellenállást szült Izraelben, az ellenzék szerint ugyanis valójában a rasszista megkülönböztetésre épített, és az arab kisebbség ellen uszított. A katonai rádióban megszólaló szakértők szerint az indítvánnyal alibit is biztosított az esetleg számára kedvezőtlen választási eredmények megkérdőjelezésére, eleve csalással gyanúsítva a választási rendszert.

A kormányfő egy Facebook fiókjában közzé tett videóüzenetében azt állította, hogy már áprilisban csak csalással jutott be az egyik arab párt a kneszetbe, s ha ez nem történhetett volna meg, akkor ő nyerte volna meg a választásokat.

Erre az állítólagos csalásra azonban nincs semmiféle bizonyíték, noha akkor a rendezetlen jogi helyzetben a Likudnak kamerás aktivistái voltak az arab választóhelyiségekben – amit utólag törvénytelennek ítélt a választási bizottság.

A központi választási bizottság illetékesei szerint az április 9-i választásokon szórványosan előfordultak leleplezett csalási kísérletek, de ezekben éppenséggel a Likud és a Sasz párt javára próbáltak szavazatokat szerezni.

Az erre felkért Benjamin Netanjahu áprilisban nem tudott többségi kormányt alakítani, és ezért szeptemberre újabb választásokat írtak ki. Egy héttel az újabb voksolás előtt továbbra is patthelyzetet mutatnak a közvélemény-kutatások, a Likud és a Centrista Kék-Fehér fej-fej mellett áll, s a baloldali és a jobboldali tömb kiegyenlíti egymást.

Ha a Likudnak és a jobboldali pártoknak nem sikerült megszerezniük legalább hatvanegy mandátumot a százhúszból, akkor Avigdor Liberman döntheti el pártjával a választások kimenetelét, a kormányalakításra felkért politikus személyét.

 

támogatás