Irán-ügy: Izrael katonai szankciót akar
John Kerry amerikai külügyminiszter szerint a hat hatalom és Irán újabb kétnapos tárgyalási fordulója Almatiban hasznos volt, és amennyiben Teherán komolyan veszi a dolgot, az elvezethet egy hosszú távú, átfogó megállapodáshoz.
Az iráni külügyminiszter derűlátóan nyilatkozott szerdán az iráni atomprogramról folytatott párbeszéd jövőjét illetően az Almatiban tartott legújabb tárgyalási forduló után, amelyet hasznosnak nevezett az amerikai külügyminiszter is. Ugyanakkor az izraeli miniszterelnök azt tartaná célravezetőbbnek, ha a nemzetközi közösség katonai szankciókkal fenyegetné meg Teheránt.
“Megelégedéssel mondhatom, hogy a találkozó eredményei kedvezőek, az eszmecserét hagyták jó vágányon haladni, és a helyzet jó irányban fejlődik. A folyamat elkezdődött” – mondta Ali Akbar Szálehi iráni külügyminiszter Bécsben, reagálva az almati tárgyalásokra. Hozzátette, hogy “nagyon derűlátó” a párbeszéd kimenetelét illetően. “Változnak a dolgok, és úgy gondolom, az almati találkozó kulcsfontosságú momentum volt” – tette hozzá Szálehi.
John Kerry amerikai külügyminiszter szerint a hat hatalom és Irán újabb kétnapos tárgyalási fordulója Almatiban hasznos volt, és amennyiben Teherán komolyan veszi a dolgot, az elvezethet egy hosszú távú, átfogó megállapodáshoz. Washington azt várja Irántól, hogy komolyan fontolja meg a nagyhatalmak által előterjesztet javaslatokat – mondta Kerry, s megismételte, hogy Washington kész kétoldalú tárgyalásokat folytatni Teheránnal.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, nagy-Britannia és Franciaország -, valamint Németország képviselői és Irán delegációjának legújabb tárgyalási fordulója áttörő eredmények nélkül ért véget Almatiban, de a felek megállapodtak abban, hogy március 18-án Isztambulban tartanak egy szakértői szintű találkozót, majd április 5-6-án ismét a legmagasabb szinten találkoznak Almatiban.
Nyugati diplomaták szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország felajánlotta Iránnak, hogy felold bizonyos büntetőintézkedéseket vele szemben: enyhíti az arany és más drágafémek kereskedelmére, illetve az olajipari termékek importjára vonatkozó korlátozásokat.
Cserében Teherán felfüggeszti a hússzázalékos dúsítottságú urán előállítását, emellett felfüggeszti az urándúsítási munkákat a fordói föld alatti (azaz adott esetben nehezen támadható) atomlétesítményében. Iránnak ráadásul olyan szintre kellene korlátoznia a hússzázalékos dúsítottságú uránkészleteit, amennyi a teheráni kísérleti atomreaktor működtetéséhez szükséges.
A nagyhatalmak korábban a 20 százalékos dúsítás leállítását, Fordó bezárását és a már meglévő 20 százalékos uránkészlet külföldre küldését követelték – ehhez képest tehát a mostani ajánlat elmozdulást jelent. Az urán hússzázalékos dúsítottsági szintje messze meghaladja az atomerőművekben használt hasadóanyag koncentráltságát. A nemzetközi közösség azért kongatja a vészharangot, mert innen már csak egy technikai lépés szükséges ahhoz, hogy az atomfegyverek előállításához szükséges szintre dúsítsa az uránt.
Az almati tárgyalásokra reagálva Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy “katonai szankciókkal” fenyegesse meg Iránt, mivel a gazdasági büntetőintézkedések nem rettentették el atomprogramja folytatásától. “Azt hiszem, hogy a nemzetközi közösségnek kötelessége lenne a szankciók szigorítása, és egyértelművé kéne tennie, hogy amennyiben folytatja atomprogramját, katonai szankciókkal szembesülne” – mondta Netanjahu, aki szerint nem nagyon van más eszköze a nemzetközi közösségnek arra, hogy rákényszerítené Iránt követelései teljesítésére.
