Az auschwitzi áldozatok emléke a lengyel identitás fontos részét képezi

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle, Külföld

A lengyel identitás fontos részét képezi az auschwitzi áldozatok emlékezete, a német nácik a lágerben a világtörténelem legiszonyatosabb gépezetét hozták létre – írta szerdán, az auschwitzi haláltábor felszabadításának 76. évfordulóján Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

Mateusz Morawiecki

Amikor (a korábban három része feldarabolt) Lengyelország 1918-ban 123 év után visszanyerte függetlenségét, “senki sem sejtette, hogy területén a német nácik a világtörténelem legszörnyűbb halálgépezetét”, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort hozzák majd létre – áll Morawieckinek a Twitteren közzétett bejegyzésében.

“Az áldozatok emlékezete identitásunk fontos részét képezi” – tette hozzá a kormányfő.

A miniszterelnök nyomatékos kifejezései annak fényében is értelmezendők, hogy az elmúlt években heves vitákat okozott, amikor “lengyel haláltáborokról” írtak a nemzetközi sajtóban sok helyütt, és Lengyelország még törvényben is igyekezett szabályozni a szóhasználatot. (A vitákról itt olvashatnak. – A szerk.)

Az auschwitzi évfordulóról Lengyelországban szerda délután tartanak központi – a koronavírus-járvány miatt online – megemlékezést. Ezen beszédet mond Andrzej Duda lengyel elnök, felszólal a láger néhány volt gyermekfoglya, valamint izraeli és orosz diplomaták.

A náci Németország Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az Auschwitz I. koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. Az auschwitzi emlékmúzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumban fogva tartottak számát, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük.

Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig – kevesebb mint két hónap alatt – csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett a megsemmisítésük fő színhelye: legtöbbjüket, az auschwitzi múzeum adatai szerint 325-330 ezer embert azonnal érkezésük után gázkamrákban pusztítottak el, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket.

A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A táborban – amelynek foglyait a németek korábban, a szovjet csapatok közeledtekor zömében legyilkolták vagy gyalogmenetben nyugat felé indították – mintegy 7500, végsőkig legyengült embert, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Ezt a napot az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. (MTI nyomán)

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]