Hogyan kúrjunk el egy vitaestet?

Írta: Konzervatórium - Rovat: Hírek - lapszemle

Nem kicsit voltam fáradt ma délután, mégis úgy döntöttem, elmegyek a Kommentár által szervezett vitaestre. Kár volt.

Forrás: Konzervatórium

 

A dolog egyik kellemetlen oldala, hogy egy levegőtlen teremben voltunk vagy két órán keresztül. Ám az ilyesmi azért még nem lépi át az ember ingerküszöbét, ha legalább a performansz jó. Jelen esetben az igencsak elhúzódó beszélgetésből másfél órát az a polémia töltötte ki, amit Karsai László folytatott Gyáni Gáborral. Tovább megyek, még csak nem is a polémia volt a baj, a vitákat szeressük, de a személyeskedő támadásokat nem. És ebben sajnos főként Karsai a ludas.

Még akár igaza is lehetett volna egy-két kérdésben, és néhány bírálatában Gyáni felé egészen biztosan igaza volt (amiket Gyáni elismert by the way), azonban még ezeket is elhomályosította az a borzalmas stílus, amivel Gyáninak rontott. Komolyan mondom, mintha a Mónika Show felturbózott verzióját láttam volna. Röpködnek a minősítgetések, “nem olvastad a könyvemet, mert akkor tudnádhogy” (amúgy a kedvenc érvem, minden marha be szokta dobni még szakdolgozatoknál is, “ezt mé’ olvastad el, azt meg miért nem” – azé, bazmeg, mert nekem sem végtelen az időm, stb.), “nemérteszhozzá”, “fogalmadsincs” és társai. Kérem, így nem állunk le vitázni. Ez a kocsmába való, de oda is csak mértékkel, különben repül a saller.

Karsai ráadásul nem állt meg Gyáni gyepálásánál, átnyújtott egy uszkve 15-20 oldalas köteget Ablonczy Balázsnak (“amit majd a főszerkesztő szépen lehoz valamikor a Kommentárban”), hozzáfűzve hogy “itt van a bírálatom lényege Gyáni felé, és ebben amúgy belerúgok a főszerkesztőbe is a Teleki-könyve miatt”. (Nem, ezt nem én mondom így, ő mondta ezekkel a szavakkal…) Lényeg a lényeg, kap mindenki. A végén Body Count. (Megjegyzem közben, hogy Gyáni és Ablonczy is igen jól viselték az attakot – Ablonczy ironizált picit és annyi. Gyáni csak a végefelé veszítette el a türelmét. Ebben az a visszataszító, hogy egyikük sem az a “bokszolós” figura. Én ismerek olyat is egyébként, csak vele szemben ezt a technikát alkalmazni nem volna kifizetődő, mert onnan a támadó szakorvosi segítséggel sem kel föl – vele szemben nyilván ezért nem alkalmazzák ezt…)

Majd miután Karsai lenyomta a napi intellektuális karate-adagját, angolosan távozott. “Mindenkit lerúgtam, vaze'”.

A támadás alátámasztására voltak persze a valóságtól maximálisan elrugaszkodott érvek (kb. nem konzultáltak a téma minden szakavatott ismerőjével egy nyomorult cikk megjelenése okán – mint tudjuk, a cikkek, rövid tanulmányok nem úgy jelennek meg, hogy körbetelefonáljuk meg ímélezzük a világot, hogy mindenki tudja, hogy lejön egy 10-12 oldalas cikk valamelyik folyóiratban), meg a saját szakmai tekintélyünk kéjes nyalogatása. Némi sértődöttséggel vegyítve.

Mindezek okán kevesebb figyelem jutott Ablonczy és Novák reflexiójára a Tizenkét állítás a Soáról c. közös szerzeményük kapcsán, amiért szintén kár. Novák Attilát először láttam “élőben” megnyilvánulni, és nagyon rendben volt. Így az Ablonczy-Novák párossal élőben sincs semmi probléma.

Sajnos a Gyáni-Karsai iszapbirkózás elvitte a dolgot a Jerry Springer irányába. Ami nagy kár. Az ebből származó poénkodásokat leszámítva ugyanis a vitaest két órájából több mint egy időpocsékolás volt.

 

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]