Misna magyarul – Sabat 23.
Ha egy gerenda eltörik (szombaton), egy padhoz kötik, vagy az ágy oszlopaihoz, nem azért, hogy a gerenda a helyére kerüljön, hanem hogy ne essen le teljesen.
Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan(tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.
A Misna első rendje (Z’raim) magyar fordításának közlését befejeztük. Most a második rend, a Moed magyar fordítását közöljük. A Sabat traktátus 1. része itt, második része itt, harmadik része itt, a negyedik-ötödik rész itt, a hatodik rész itt, a hetedik rész itt, a nyolcadik rész itt, a kilencedik rész itt, a tizenegyedik rész itt, a tizenharmadik rész itt, a tizennegyedik rész itt, a tizenötödik rész itt, a tizenhatodik rész itt, a tizenhetedik rész itt, a tizenkilencedik rész itt, a huszadik rész itt, a huszonegyedik rész itt, a huszonkettedik rész itt olvasható.
Misna Sábát (23)
23/1
Kölcsönözhet a szomszédjától boros korsókat és olajos korsókat, feltéve, ha nem mondja azt, hogy „add kölcsön”[1], ugyanígy az asszony is kölcsönkérhet kenyeret szomszéd asszonytársától. Ha [a szomszéd] nem bízik benne, akkor zálogban hagyja nála a köpenyét és a szombat kimenetele után elszámolnak. Így történik Jeruzsálemben pészah ünnepének előestéjén, mely szombatra esik: zálogban hagyja a köpenyét[2] és viszi a bárányt és az ünnep után elszámolnak.
23/2
Megszámolja a vendégeket és a nekik járó desszertet, szóban és nem írásos feljegyzés szerint. Sorsot húz az asztalnál, gyermekeivel és a háza népével, [hogy melyik adagot kapják az ételből], de nem vethet kockát azért, hogy melyik kapja a kisebb, vagy a nagyobb adagot. Sorsot húznak ünnepkor az ún. kodasim[3] elosztásáért, de nem az „adagokért”, [melyek az ünnep előtti napon lettek feláldozva és kisorsolva].
23/3
Nem fogadhat fel munkásokat szombaton, nem kérheti a barátjától sem, hogy béreljen számára munkásokat. Nem várja meg a szombat végét a szombat-terület[4] szélén, hogy felfogadjon munkásokat gyümölcs behozatalára. A saját termésére azonban ügyelhet, míg leszáll az este, és akkor hozhat gyümölcsöt a kezében. Abba Saul szabálya így szól: amiről tanítanom szabad, bevárhatom érte az este beálltát [hogy megvalósítsam].[5]
23/4
Kivárják az est beálltát a szombat-területen, hogy a menyasszonynak, vagy a halottnak segítsenek, hogy hozzák a koporsót vagy a halotti gyolcsot. Idegen, ha fuvolákat hozat szombaton, Izrael ne használja a hangszert a halott siratáshoz, csak akkor, ha közeli helyről jöttek. Koporsót készítettek neki, és sírt ástak neki (az idegennek), eltemetik benne az Izraelt, de ha Izraelnek ásta ( idegen), soha ne temessék abba azt, aki Izrael.
23/5
Megteszik a halál bekövetkezése utáni szükséges tennivalókat, (szombaton is): beolajozzák, megmossák, igyekezve, nem mozdítani a végtagjait. Kihúzzák a párnát a feje alól, és a homokra teszik, hogy ott feküdjön. Felkötik az állát, nem azért, hogy felemeljék, hanem azért, hogy ne nyíljon ki még jobban. Ha egy gerenda eltörik (szombaton), egy padhoz kötik, vagy az ágy oszlopaihoz, nem azért, hogy a gerenda a helyére kerüljön, hanem hogy ne essen le teljesen.[6] Nem zárják le a halott szemeit se szombaton, se hétköznap, miközben a lélek eltávozik belőle. Aki a halál beállta előtt lezárja, olyan, mint aki vért ont.[7]
[1] Héb. halveni: adj kölcsön – ezt nem mondják szombaton.
[2] A szombat miatt nem fizethet készpénzben.
[3] Kodasim, áldozati hús, amit a kohének (papok) között osztanak el.
[4] Szombat-terület: héb. thum sábát: 2000 könyök távolság, amely szombaton bejárható.
[5] Bevárhatom: kint, a város peremén, a vagyis a szombat-terület szélén.
[6] A halott állának és a gerendának felkötése a szöveg hasonlatossága miatt szerepel egy misnában.
[7] Még lehet a haldoklóban némi élet, és azt nem szabad megzavarni.