Misna magyarul – Eruvin 9

Aki padlást vagy emeletet épít két ház tetejére, vagy összekötő hidat, melyek mind két végükön nyitva vannak, lehet mozdítani dolgokat alattuk, mondja Rabbi Jehuda. A Bölcsek megtiltják.

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan(tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Sabat traktátus után most az Eruvin traktátus fordítását kezdjük közölni. Ez a Moed rend második traktátusa. Eruv, többes számban eruvin ún. rituális tér, melyben „házon kívül” is megengedett a zsidó vallás szabályainak megfelelő tevékenység, szombaton és jom kipur napján. Az eruv jelentése „keverés”. A „házon kívül” itt azt jelenti, hogy a közterületből elkülönítenek egy szombathoz alkalmas teret. Az Eruvin első része itt,  a második része itt, a harmadik része itt, negyedik része itt, ötödik része itt, hatodik része itt,, hetedik része itt, a nyolcadik része itt olvasható.

Misna Eruvin 9

9/1

A város összes háztetője egy közös tartományt jelöl, feltéve, ha nincs tízzel magasabb vagy tízzel alacsonyabb tető a többinél[1] – Rabbi Meir szavai. A Bölcsek azt mondják, hogy minden egyes háztető magában álló területnek számít. Rabbi Simon azt mondja: a háztető, az udvar és a kárpef[2], mind egy területnek számítanak, az edények (tárgyak) számára, melyek ezen területek valamelyikén voltak szombaton,[3] de nem olyan edények, melyek a házban voltak.

9/2

Nagy tető kicsi mellett, a nagy megengedett, a kicsi tilos.[4] Nagyméretű udvar, mely kis udvarba nyílik, a nagy megengedett, a kicsi tilos, mert az utóbbi a nagy nyílásának tekinthető. Udvar, mely részben nyitott[5] a közterületre, s aki ebből az udvarból bevisz valamit a magánterületre vagy a magánterületről kivisz valamit az udvarba, vétkes – Rabbi Eliezer szavai. A Bölcsek hozzáteszik: aki az udvarból kivisz valamit a közterületre vagy a közterületről bevisz valamit az udvarba, nem vétkes, mivel az udvar karmelitnek[6] számít.

 

9/3

Ha az udvar két oldalról nyitott a közterületre, mivel kerítése hiányos,[7] ugyanígy ház, mely két oldalról nyitott, ugyanígy átjáró, melynek tető és oldalgerendáit levették, arra a szombatra nézve használható, de a jövőre nézve tilos. Rabbi Jehuda szavai. Rabbi Joszi szerint, ha arra a szombatra megengedett, akkor a jövőben is az. Ha a jövőben tiltott, arra a szombatra nézve is az.

9/4

Aki padlást vagy emeletet épít két ház tetejére, vagy összekötő hidat, melyek mind két végükön nyitva vannak, lehet mozdítani dolgokat alattuk, mondja Rabbi Jehuda. A Bölcsek megtiltják. Rabbi Jehuda azt is mondta: készíthető eruv az átjáróban (mavoj) mely mindkét végéről nyitott. A Bölcsek azonban megtiltották.

[1] Tíz tenyér.

[2]  Héb. kárpef, két szeá térfogatú rakodóhely.

[3] Az edényeket szabadon mozgathatják tetőről tetőre vagy az udvaron belül vagy egyikről a másikba, stb.

[4] A tiltás, a tárgyak felvitelére vonatkozik, szombaton. Mindkét tető korláttal van körülvéve.

[5] Hiányos kerítés miatt.

[6] Karmelit: nem közterület, de privát terület sem.

[7] Pl. az udvar sarkán.