Összesen 87 találat (21 - 40) a(z) Színház rovatban.
Hogyan lehet megírni a zsidó színházat és drámát identitás(ok) történeteként?
Peremiczky Szilvia nagy lélegzetű tanulmánykötete holisztikus és multidiszciplináris közelítéssel elemzi a zsidó színház történetét az identitás lehetséges változásainak szempontjából: … Tovább »
A Szalonklára – a Gólem Színház (online) előadása – életrajzi darab, tragikus és önfeledt játék, ahol valós mozzanatok keverednek beúszó emlékfoszlányokkal és a képzelet építőelemeivel.
Álomszerűen zaklatott monodráma árnyakkal és próbababákkal, változó korszellemmel … Tovább »
2004-ben megrázta a magyar színházi világot a hír: az első számú színikritikus, a rettegett tollú, briliáns műveltségű Molnár Gál Péter, ismert nevén MGP, beszervezett ügynökként tizenöt éven át jelentett a belügynek.
MGP a szokott tömör és pontos stílusában ennyit … Tovább »
Részlet Harag Ilona visszaemlékezéséből férjére, Harag György színházrendezőre.
„Az anyai nagyanyám házából csak a jó vaníliaillatra, a süteményekre meg egy falépcsőre emlékszem.” (13.) Ez Harag György egyik legfontosabb, pontosabban legjellemzőbb vallomása. Az immár klasszikus romániai magyar rendező előadásai ugyanis többek között az erős, érzékletes … Tovább »
Az emlékeknek van egy különös dimenziója, amikor mások emlékét elképzeljük, és ennek a reprodukcióját őrizzük saját emlékezetünkben. Régen, tán harminc évvel ezelőtt mesélte Sas József az apjáról, Sas Imréről: „Három és fél éves lehettem – mondta –, a Klauzál téren … Tovább »
A Héber Stúdió 1917-ben alakul meg Moszkvában, Sztanyiszlavszkij szellemi védnöksége alatt, hasonlóan az Örmény és az Orosz Stúdióhoz. Ez a héber nemzeti színtársulat, a Habima (Színpad) születésének pillanata, azé a társulaté, amely 1958-tól a nemzeti színház státuszát is … Tovább »
Bevallom, amikor először olvastam az 1940-es években megjelent cikkeket, amelyek náci kollaborációval vádolták meg Lehár Ferencet, nem hittem a szememnek. Például 1942 augusztusában a New York Times dühös olvasói levelet közölt, amelyik követelte, hogy a „nácibarát” Lehár amerikai … Tovább »
Bárkány Mária halálhíréről először a New York Times-ban olvastam. Az 1928 nyarán Berlinben elhunyt a magyar színésznőt Amerikában is gyászolták, ott Marie Barkany néven ismerték.
„Gyermekkoromnak egyik legforróbb szerelme volt” – írta róla Ignotus. Az 1800-as években … Tovább »
Újra náci egyenruhák, csíkos rabruhák és lágerdíszletek színesítettek egy spanyol farsangi felvonulást.
A katolikus világban a húsvétot megelőző 40 nap a karneválok ideje. A belgiumi Aalst felvonulásán haredi ortodoxokat ábrázoltak meg rovarok formájában. A haláltáborok … Tovább »
Theresienstadt – egy nagy könyvtár a semmiből
Sorozatunk első részében, a vilnai gettókönyvtár és az ottani könyvmentés vázlatos történetét tekintettük át. Most a theresienstadti lágerkönyvtár történetéről szólunk, – egy könyvtártörténeti kuriózumról, amely … Tovább »
Tényleg reménytelen egy zsidó lány és egy katolikus fiú szerelme?
David Ives amerikai drámaíró 1990-es években az USA-ban nagy sikert aratott Ősrégi történet (Ancient history) című színműve került színpadra a Gólem Színház új bemutatójával, az Ismerős történettel.
Ki … Tovább »
“Ez nem holokauszt film, ez magáról az Életről szól.”
A Tünet Együttes Szabó Réka rendezésében 2015-ben mutatta be a Vígszínház Házi Színpadán a Sóvirág című előadást, amelyben a most 94 éves Fahidi Éva és a fiatal táncosnő, Cuhorka Emese lépnek színpadra. Már a … Tovább »
“…az a rögeszmém, hogy rajtam kívül kevesen tudják elmondani, mi volt a lágerben…”
A Tünet Együttes Szabó Réka rendezésében 2015-ben mutatta be a Vígszínház Házi Színpadán a Sóvirág című előadást, amelyben a most 94 éves Fahidi Éva és a fiatal táncosnő, Cuhorka … Tovább »
Leila és Lamia Jamal hastáncukkal a múlt század ötvenes éveiben ámulatba ejtették Kairót, majd az egész világot.
Történetünk úgy kezdődik, hogy egy Fishel Alpert nevű fiatalember Csernovicból, az Osztrák-Magyar Monarchia Bukovina nevű tartományának székhelyéről felköltözött … Tovább »
Az Orlai Produkciós Iroda 2019. április 18-án, a sikeres győri Vaskakas Bábszínházbeli elő-premier után, a Belvárosi Színházban is bemutatta Molnár Ferenc Riviéra című vígjátékát. Az érzékeny lelkű író, aki az emberi jellem nagy ismerője volt, ritkábban játszott darabjában … Tovább »
Királyhegyi Pál, a zakós, szemüveges, kockás-inges pasas emlékezik: élete szélesvásznú kaland-horror. Vajon elviselhetővé teszi-e mindezt a humor?
Szabó Zoltán színész Királyhegyi Első kétszáz évem c. 1979-ben megjelent életrajzi regényét varázsolta színpadra – Bánki … Tovább »
Borgula András a Gólem Színház új premierjéről, a Kiválasztottakról, melyben hirtelen eltűnnek a zsidók…
Újabb zs-kategóriás abszurd paródia, önfeledt zsidózás zenei aláfestéssel? Zsidók nélkül, mert ők most ugyebár eltűntek?
Gondoltam, érdekes lenne az a helyzet, … Tovább »
Rengetegen gyűltünk most itt össze, rokonok, barátok, kollégák és tisztelők, hogy együtt kísérjük Székhelyi Józsefet az utolsó szerepére. Jóska személyiségének két fő eleme volt: az aggódás, és a vidámság. Életének is két fő eleme volt: a család, és a munka. Ez a négyes … Tovább »
A komédiaírók, ha egyáltalában emlékezhetünk rájuk, nagyon ritkák. Meglehet azért, mert nincs min nevetnünk, hacsak önmagunkon nem. A botladozó, minden erdőben eltévedő, az életben kevés érvényesülésre számító ember a komédia főhőse. Kereshetnénk távol az időben, de a mi … Tovább »