Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.

Emberszag – Tragédia, békebeli kávéházi stílusban elbeszélve.

Arthur Schnitzler „A Bernhardi-ügy” c. drámáját Ascher Tamás rendezésében mutatták be az Örkény Színházban. A rendezővel Váradi Júlia beszélgetett.

Mindig is úgy gondoltam, hogy a szöveg, ha egyáltalán életképes, elszakad szerzőjétől, önálló léthez kezd. A freudi séma szerint „megöli” nemzőjét.

“Mit akarsz Palesztinától, Franz? Sivatag, mocsarak, pára, moszkitók. A te egészségeddel! Mit csinálnál ott? Városokat építenél? Maltert hordanál? Téglákat adogatnál?… Zsakettben és keménykalapban? Térj észhez! Örülj, hogy nyugaton élsz. Örülj, hogy szabad vagy. Örülj a kultúrádnak, a doktorátusodnak, hogy kalapot emelnek neked a hitközségben… Meg aztán, te nem az a fajta vagy, aki képes volnál itt hagyni apádat, anyádat.”

Az Örkény István Színház színész-igazgatójával beszélgettünk.

Milyen szereppel indult a pályája, és melyik volt a kedvenc szerepe?

Pályám Rómeóval indult, huszonkét éves koromban, a Nemzeti Színházban játszottam. A másik kérdésre különben bajos válaszolni, … Tovább »

2008 tavaszi erdélyi kirándulásunk középpontjában a Kolozsvári Állami Magyar Színház állt. Három előadását láttuk: más kor, más-más szerzők darabjait, ám az előadások szemléleti rokonsága egymással összefüggésbe hozta a műveket, s a színház karakteréről világos képet … Tovább »

Karinthy Színház, 2008. szeptember 3-án, este. Zsúfolásig telt nézőtér. A színházba járó tudja, hogy a Közönség Úr (© Karinthy) heterogén tömeg. Van a „jól nevelt” Közönség Úr – ők tisztelettudóan, szinte némán várják az előadást. Van a kissé morajló, „No lássuk, … Tovább »

Színházi premiert tartottak a Spinozában a Zsidó Nyári Fesztivál programjaként. A Címzett ismeretlen című levéldráma alapjául szolgáló kis könyv, Kathrine Kressman Taylor műve, 1938-ban jelent meg először Amerikában.

A darabot 1995-ben újból felfedezték, és a koncentrációs … Tovább »

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a vadregényes Erdélyben egy Torockó nevű igazi magyar falu, abban élt egy derék magyar legény, Bárány András nevezetű. Mátkája is volt neki, Patkós Rózsi, sudár magyar leány, akit szeretett igaz szerelemmel.

Hanem a legény apja, gyöpös agyú … Tovább »

Mikve – rituális fürdő. A zsidó vallás misztikus, ősi eredetű aktusa, amely több síkon mély, többrétegű jelentéssel bír. Az első és legfontosabb természetesen a nők rituális megtisztulása a havi ciklus és a gyermekszülés után, hogy méltóképp tudják ismét teljesíteni … Tovább »

„Kimondatlanul, hangulatában, kisugárzásában…”
Interjú Kern Andrással
Kern Andrással jó beszélgetni. Egy kicsit félve indultam neki, mert mégiscsak ő „a Kern”, ezenkívül köztudomású, hogy nem a legegyszerűbb riportalany. Aztán egyszer csak elkezdtünk beszélgetni az Egy … Tovább »

Ben Turán: Idefigyelj, folyadék! (Múlt és Jövő Kiadó, 1996)

„Miért íratott velem az Admiralitás egy megvalósíthatatlansági ta­nulmányt?”

(Rosenfeld matróz)

Sajátos nemzeti sorsanalízist nyújt Ben Turán drámája. A főszereplő egy Magyar Királyi Európalattjáró, vagyis … Tovább »

Az Izraelbe újonnan érkezettek magukkal hozták beilleszkedésüket sokszor megnehezítő szokásai­kat. Az el- és befogadás olykor keserű tapasztalata­it jelenítette meg a szeptember végén Budapesten járt izraeli etióp társulat – a Black Natale – is.

A társulat az Almássy Téri Szabadidőközpontban … Tovább »

A politikai drámától a musicalig

Az alapszituáció, vagy inkább, drámáról lévén szó, marad­junk a konfliktus fogalmánál, valóban heroikus, művészi megfogalmazásra tökéletes alapanyag. A különböző országokból érkező zsidó­ságnak egységes nemzetté kell válnia, ami a … Tovább »

A szín egy antiquarium, a színpad hátterében könyvállványok, esetleg metszetek és képek. Balra eladópult mögötte szék, a sa­rokban egy fogas. A másik oldalon kis asztal, mellette néhány szék. A bal oldalon a nézőtér felé nyíló ajtó, fölötte felirat: „Stem­mer Ödön … Tovább »

– Soha el ne feledd ezt a nevet! – mondta kisfiának a papa abban a pesti zsidó családban, amelyben a ma Lon­donban élő színpadi szerző és rendező, George R.Whyte született. Dreyfus kapi­tányról volt szó, az 1894-ben kémkedés hamis vádjával elítélt francia tisztről.

A pesti zsidógyerek … Tovább »

A Bukaresti Jiddis Színház, a határontúli magyar színházak fesztiváljára (!) érkezett Magyarországra. Az alkalmat felhasználva a Goldmark teremben Georg Kreisler: Ma este: Lola Blau című darabját adták elő. Gadó János a színház ren­dezőjével, Jean Waldmannal és irodalmi titkárával, … Tovább »

A moszkvai Salom zsidó színház

1949-ben az utolsó zsidó színház kapuját is bezárták a Szovjet­je unióban. 13 éves csend követ­kezett. 1962-ben a moszkvai Goszet színháztól elszerződő öt színész létre­hozott egy aprócska alkotóműhelyt, a mindenható Moszkoncert égisze … Tovább »

Miután az orosz televízióban már a „Schindler listáját” is levetítették, bízvást állíthatjuk, hogy a zsidóság, mint téma, nem tabu az orosz nyil­vánosságban. Tíz évvel ezelőtt még kinevették volna azt, aki zsidókról akart látni-hallani a sajtóban, moziban, televí­zióban. … Tovább »