Gyilkos vádirat: Izraelt bírálja, a terrorról hallgat az Amnesty International

2007. június 4. Hírszerző információ Peresz: amióta áll a “fal”, szinte megszűntek a merényletek. Minden korábbi állásfoglalásánál is élesebben bírálta Izraelt az Amnesty International, a palesztin területek elfoglalásához vezető 1967-es háború 40. évfordulóján. A szervezet szerint a területek palesztin lakosságának puszta életét sodorják veszélybe az izraeli korlátozó intézkedések, amelyek miatt gyakran beteg gyerekek halnak meg az ellenőrzőpontoknál. A palesztin terrorról az AI-dokumentumban alig esik szó.

Az 52 oldalas elemzés a ciszjordániai helyzetre (a West Bankre) összpontosít, megállapítva: a viszonylag kicsi, 5600 négyzetkilométeres területet mintegy 550 izraeli ellenőrzőpont és útzár, emellett 700 kilométernyi fal és kerítés szabdalja fel.

Izrael azzal érvel, hogy erre a korlátozó rendszerre az öngyilkos merényletek és egyéb terrortámadások elkövetésének céljával Izraelbe tartó palesztinok visszatartása végett van szükség. Mindazonáltal gyakorlatilag az összes ellenőrzőpont, útzár, kapu, valamint a fal, illetve kerítés szinte teljes egésze Ciszjordánia területén belül van, nem a térség és Izrael határán – állítja az Amnesty International jelentése.

Az AI szerint a terület kétmilliós palesztin lakosságára kirótt szigorú izraeli mozgáskorlátozás törvénysértő, mivel aránytalan, megkülönböztető jellegű és sérti a szabad mozgáshoz fűződő jogot. A korlátozásokat “azért rótták ki a palesztinokra, mert palesztinok” – fogalmaz az emberi jogi szervezet évfordulós elemzése.

Izrael politikai vezetői visszautasították az AI állításait. Mark Regev külügyi szóvivő közölte: Izrael az egyetlen ország a Közel-Keleten, ahol az emberi jogok a politikai kultúra központjában vannak.

Simon Peresz miniszterelnök-helyettes, a békefolyamat egyik kulcsszereplője arra hívta fel a figyelmet: Izrael azért építette meg a védőkerítést, hogy megvédje állampolgárai életét. Ráadásul sikerrel: amióta áll a “fal”, szinte megszűntek a buszok elleni merényletek. “Emberek tucatjainak, ha nem százainak életét sikerült megmenteni” – mondta Peresz.

Amiről szó van és amiről nincs

A jelentésben ismertetett esetek között szerepel egy palesztin családé, amely március 8-án éjjel légzési nehézségekkel küszködő, féléves kisgyermekével sietett a rámalláhi kórházba. A kocsit egy izraeli ellenőrzőpontnál megállították, és mivel az anyánál nem voltak személyazonosító iratok, a katonák nem engedték tovább a szülőket. A kisgyermek húszperces várakoztatás után a kocsiban meghalt.

Tavaly augusztusban egy vajúdó palesztin nőt nem engedtek át egy ellenőrzőponton a nábluszi kórházba; a nő a földúton szülte meg kislányát, aki nem sokkal később meghalt. Az Amnesty International szerint az ilyen esetek “nem újak, és nem is ritkák”.

Az izraeliek által épített falról az elemzés megállapítja: ha azt a 2006-ban kijelölt legutóbbi útvonalterv szerint építik fel, akkor 42 ciszjordániai város és falu több mint 60 ezer lakója kerül a fal és az 1949-es tűzszüneti határvonal közé. E települések közül tizenkettő – 31 ezer lakóval – teljesen körül lenne zárva, és a palesztin terület több mint 10 százaléka kerülne a fal mögé.

A palesztinok számára a fal megközelítése is halálos veszélyt jelent; tavaly decemberben izraeli katonák egy 14 éves kislányt lőttek agyon, aki a fal közelében játszott társával. Az érintett izraeli szakasz parancsnokát leváltották és felelősségre vonták, és a katonai rendőrség vizsgálatot indított, de az ügyben érintett katonák közül eddig senkit nem idéztek törvény elé – áll az Amnesty International elemzésében.

Izraeli politikusok és médiaelemzők hosszú évek óta palesztinbarát egyoldalúsággal, elfogultsággal vádolják az AI-t és a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezeteket. Ez a jelentés is hallgat például arról, hogy a kerítés (“fal”) nem épült volna meg az azt kiváltó ok, a határokon átszivárgó, civilek százait meggyilkoló palesztin terrorizmus nélkül.

A korábbi merényletek elkövetői, különösen a 2000-ben kezdődött “második intifáda” óta többnyire a ciszjordániai területekről szivárogtak át Izraelbe. A palesztin vezetés azonban semmit nem tett ennek megfékezésére. Izrael állítja: a határkerítés csak védelmi célokat szolgál, és nem egy állandó határt jelent, hiszen annak kialakításáról tárgyalásokon kell majd dönteni.

Diszkriminációs vád

A jelentés szerint jelenleg 450 ezer izraeli telepes él megszállt palesztin területeken. Az izraeli telepítési politika nemzetközi jogot és alapvető emberi jogi előírásokat sért, mivel állampolgársági, nemzetiségi és vallási alapon diszkriminál; a telepeken csak zsidók élhetnek, akik izraeli állampolgárságra és törvényi védelemre jogosultak, akkor is, ha más országokból érkeztek, és soha nem laktak Izraelben.

Az izraeli telepesekre támadó palesztinokra izraeli katonai bíróságok rónak ki kemény ítéleteket, a palesztinokat megtámadó, ingatlanaikat leromboló izraeliek ellen ugyanakkor szinte soha nem indul büntető eljárás – áll a jelentésben.

Az AI a hatnapos háború évfordulójára kiadott elemzésben felszólítja az izraeli hatóságokat a kollektív büntetéssel felérő korlátozások és útzárak feloldására, a fal építésének beszüntetésére és a már megépült szakasz lebontására, valamint a telepek építésének és bővítésének leállítására.

Ugyancsak felszólítja az emberi jogi szervezet a palesztin fegyveres csoportokat az izraeli polgári személyek elleni támadások beszüntetésére a megszállt területeken és Izraelben egyaránt.

(Forrás: MTI, Haaretz, The Jerusalem Post)