HELLER ÁGNES
Néhány gondolat a holokauszttraumáról

A”trauma” fogalma a bal­eseti sebészet köréből került a pszichológiai szótárba, elsősorban Freud, majd Lacan jóvoltából, akik szá­mos neurotikus szimptóma együttest visszavezettek egy korábbi és lényegében gyógyíthatatlan, … Tovább »

HELLER ÁGNES
A panaszkultúráról

A magyar kultúráról szokták joggal azt mondani, hogy panaszkultúra, ahogy a ma­gyar zsidó kultúra is az.
Ha egy angoltól megkér­dezzük, „Hogy van?”, azt fogja válaszolni, „Reme­kül”, még akkor is, ha sú­lyos beteg. Amennyiben állástalan, … Tovább »

HELLER ÁGNES
A kisfiú, aki könyv akart lenni

A kisfiú, akit Amos Klausnernek hívtak, s aki később Amosz Ozként vált ismertté, nem író akart lenni, hanem könyv.
Úgy gondolkozott, hogy az írókat megölik, de a könyvekből mindig meg­marad egynéhány példány. A kisfiú ál­ma … Tovább »

Heller Ágnes
Magyarázom a bizonyítványom

Több fórumon adtam han­got annak a meggyő­ződésemnek, hogy a magyar zsidóság és a magyarországi zsidóság (a kettő nem egészen ugyanaz) nem tekint­hető nemzetiségnek, ahogy manapság egyetlen európai zsidó közösség vagy az amerikai … Tovább »

Heller Ágnes
Egy igaz filmrőlJancsó Miklós-Hernádi Gyula-Grunwalsky Ferenc: Kelj fel komám, ne aludjál!
Komédia ez a film a javából, magyar történelmi komédia. Komédia a 20. század magyar történelméből, mely azzal lesz igazán igaz, hogy nem nyúl­nak vissza hozzá, hanem „lenyúlják”. … Tovább »

Egyik kedvenc filmem az olasz Cinema Paradiso. Nem mintha kö­zöm lenne ahhoz a világhoz, amelyben lejátszódik. De nagyon is sok közöm van – mint az én generációmból olyan sokaknak – ahhoz az életérzés­hez, mely kifejeződik benne. Ez volt az a generáció, amelynek tagjai a világhá­ború … Tovább »

Heller Ágnes
A hagyomány megtartó ereje

A hitetlen, az ateista többnyire tisztáz­za a valláshoz való viszonyát, míg az ag­nosztikus, a szabálytalanul hívő vagy a kételkedő ezt nem mindig teszi. De csak a hívő van abban a helyzetben, hogy val­lást válasszon: vagy újraválasztja … Tovább »

1.

Az utóbbi évek amerikai vitáiban gyakran kerül terí­tékre a reprezentá­ció kérdése. Pontosabban szólva, az az irányzat, amely önmagát politikailag korrektnek tekintette, azt a gondolatot kezdte elterjeszteni, hogy egy etnikai közösséget, egy fajt vagy pedig egy bi­zonyos életformához … Tovább »

Gershom Scholem írásait lapozgatva

Gershom Scholem írásainak magyarul nemrég megjelent kétkötetes gyűjteményét ol­vastam az elmúlt napokban. Klasszikus tanulmányokat tartalmazó kötetek ezek, a zsidóság kultúrájának felfedezésére induló minden utazó talál bennük valami érdekeset, … Tovább »