Összesen 6,116 találat (4421 - 4440) : sv.
„Az antiszemita véli csak úgy, hogy csupán antiszemita. Valójában a bármikor és bármilyen bűnbak-igényre átprogramozható gettóba zárja be magát.”
(Mészöly Miklós: Halk előszó az antiszemitizmushoz, Kirekesztők, Aura Kiadó, 1992., Budapest)
Már évekkel ezelőtt … Tovább »
A fáklyás felvonulással a zsidó, roma vagy másságukért elítélt áldozatokra emlékeznek, illetve mindazokra, akik a nyilasokkal és fasisztákkal szembeszállva mentették az üldözötteket.
Hitlert többször is megpróbálták elpusztítani. Sajnos egyik merénylet sem sikerült, pedig a világ sorsa másképp alakult volna.
Etgar Keret, Izrael sztárírója először olvasható magyarul: 19,99! Az író-rendező április 5-én az Alexandra Irodalmi Kávéházban dedikál.
Minden évben turisták milliói látogatják meg Jeruzsálem legszentebb helyét. Régi szokás szerint sokan közülük papírra írják imakéréseiket, összehajtogatva az ősi kövek hasadékaiba dugják, és abban bíznak, hogy Isten meghallgatja imájukat.
Eduard Benedek Brunschweiler a Nemzetközi Vöröskereszt megbízottjaként 1944-1945-ben önzetlenül és rendíthetetlen merészséggel oltalmazta a Pannonhalmi Apátságban menedéket keresőket.
„Különösen az elején vallásos küldetésnek éreztem az egészet”, “Gázában a dandár rabbija vállon veregetett minket, és imádkozott velünk. Kis füzetkéket küldtek be utánunk tele zsoltárokkal.” „Az üzenet világos volt: mi, zsidók csoda folytán jöttünk erre a földre, Isten hozott minket vissza, és most harcolnunk kell, hogy elűzzük a nem zsidókat, akik megakadályozzák, hogy meghódítsuk a szent földet. Sok katona úgy érezte, hogy valójában vallásháborúban vesz részt.”
Megnyílt és egy hétig látható a második világháborúban zsidókat mentő svájci diplomata, Carl Lutz életét bemutató magyar fotódokumentációs tárlat a washingtoni szenátus Russell irodaépületének rotundájában.
“…a német társadalomban a hatvanas évektől egészen 2000-ig (az új Intifáda kitöréséig) folyamatosan csökkent az antiszemitizmus, majd ettől kezdve ismét emelkedett. A közel-keleti konfliktus egy-egy újabb fordulójának fellángolásakor az antiszemita érzelmek is magasabbra csapnak.”
Ljudmila Ulickaja, aki eredetileg biológia szakon végzett, majd munkahelyéről, az Általános Genetikai Intézetből szamizdat művek olvasása és terjesztése miatt távolították el, ma a világ egyik leghíresebb orosz írónője. A 2009-es Budapesti Könyvfesztivál díszvendégének pályáját Vári Erzsébet mutatja be.
A helyszín egy magyar kisváros. Smuel, a narrátor a város néhai rabbijának fia, aki apja halála után hazatér, hogy körülnézzen gyermekkora helyszínén, és a jól ismert zsinagógában.
PORUBSZKY ISTVÁN, vagy közismertebb nevén „Potyka bácsi” magyar szabadságharcos volt 12 napon át az 1956-os forradalom idején… fél évszázaddal később élt hívei azt is hozzátették, hogy a „kispesti nemzeti ellenállás vezéralakja”.
A pszichoanalízis alapötlete, az elfojtott, elutasított lelki tartalom vizsgálata tehát a maga természetes módján találta meg helyét az elutasítottság ellen folyamatosan küzdő, azt mégis újra és újra átélni kényszerülő közegben. Asszociatív ugrás, mégsem teljesen alaptalan: Szent Ágoston óta a zsidóság a keresztény kultúra számára valami tudattalan…
Eduard Benedek Brunschweiler (1910-1987) a Nemzetközi Vöröskereszt megbízottjaként 1944-1945-ben önzetlenül és rendíthetetlen merészséggel oltalmazta a Pannonhalmi Apátságban menedéket keresőket.
A Közép-Európai Egyetem (CEU) együttműködve Izrael Állam, az Egyesült Államok, a Holland Királyság és a Lengyel Köztársaság Nagykövetségével, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével és a Konrad Adenauer Alapítvánnyal 2009. március 18-19. (szerda-csütörtök) között nemzetközi szimpóziumot tart Antiszemitizmus a jelenkori Európában címmel.
Tizenketten vehették át pénteken a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) által alapított Aranytoll-díjakat a nemzeti ünnep alkalmából, a Magyar Sajtó Napján. Az elismeréseket Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke és Szepesi György, az Aranytoll Bizottság elnöke nyújtotta át.
Sokan vannak, akik évről-évre úgy nézik végig az izraeli filmhét kínálatát, hogy a primer mozi-élményen túl, egy másik élet lehetséges képeiben is megmerítkeznek, amiben nincs részük. A héberül tudókra a nyelv, másokra az ismerős dallamok, az ábrázolt vallási szokások, a tájképek hatnak, és olyan érzéseket ébresztenek, amiket évente csupán egy héten élnek át.
Batya Gur (1947-2005), akit sokan az izraeli Agatha Christie-ként emlegetnek, noha számos nyelvre lefordították Gyilkosság szombat reggel c. regényét, Izraelen kívül nem örvend széleskörű ismertségnek. Krimisorozatának többi kötete és egyéb írásai viszonylag kevés nyelven olvashatóak, magyarul is csak a sorozat első, már említett kötete jelent meg.
Hogyan lesz az egykori viccből kordokumentum, és a galád feljelentés hogyan alakul át kacagtató írássá, arról árulkodik két cikk az e havi folyóirattermésből. A múltat végképp szétröhögni persze így sem lehet, de a korfestőnek szánt szövegek egyszerre „tanítanak és szórakoztatnak”.
XVI. Benedek a holokauszttagadó püspökkel kapcsolatban úgy véli, nem magyarázták meg kellő alapossággal a kiközösítés visszavonásának okait.