„Az izraeli településeken zajló újabb építkezések engedélyezése porrá zúzhatja a békefolyamatot” – állította december utolsó napjaiban Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló. Több mint félmillió zsidó lakos él ma olyan területen, amelyet a nemzetközi közvélemény megszállt területeknek tekint. Egy izraeli–palesztin békemegállapodás esetén közülük sokaknak távozniuk kell otthonaikból, mert az esetleges területcserék a tervek szerint csak a legnagyobb településeket mentenék meg az evakuálás elől. A telepesek ennek ellenére bizakodóak, mert úgy látják, Izraelben ma sokkal többen érzik fontosnak azt, hogy az ország földrajzi értelemben is kötődjön a bibliai örökségéhez. A telepesmozgalom egyik vezetőjével, David Rubinnal, Siló város volt polgármesterével annak kapcsán beszélgettek a Hetek munkatársai, hogy január elején magyarul is megjelenik könyve, amelyben személyes élettörténetén keresztül vall a visszatérés felemelő és sokak számára tragikus tapasztalatairól.

Négy percig harcolt, de végül elrabolták, megölték, összeégették, és a testét egy kukában hagyták. Menachem Stark halála nagy hullámokat kavart New York-szerte, főleg miután egy bulvárlap azt pedzegette, sokan akarták a halálát. Stark valóban többmilliós dollárral hazardírozott, uzsorázása miatt nem feltétlen szerették, és ráadásul egy Szatmárból kiindult zsidó szekta híve volt. Ez is számíthat, rokonai antiszemita gyilkosságra is gyanakodnak. Az biztos, hogy gyilkosságban ennyi kérdőjel még nem volt.

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Így nyilatkozott Jirí Sedivy, a cseh hadsereg korábbi vezérkari főnöke.

A zsidóságot sokan nevezik a matriarchális szubkultúrának, ám ez a megállapítás rendszerint a vallási és a származást illető hagyományokra vonatkozik. Pedig Izraelben a hipermodern felhőkarcolókban berendezkedett high-tech irodákban, a kormányzati kutatóközpontokban, sőt a parlamentben is legalább olyan komoly szerephez jutnak a nők, mint a Tóra történeteiben.

Az Együtt-PM tiltakozik a német megszállás 70. évfordulójára Budapest belvárosába tervezett emlékmű felállítása ellen, és a terv felfüggesztését követeli, mert véleményük szerint nem a megszállásnak, hanem az ellenállásnak kell emlékművet állítani. A Mazsihisz a gyors emlékműállítás helyett a társadalmi megbékélés előmozdítását sürgeti. A Kormányzati Információs Központ közleménye szerint a kormány minden magyar áldozat előtt lerója kegyeletét a Magyarország tragikus német megszállására emlékeztető alkotás állításával és a holokauszt 70. évfordulójára szervezett emlékévvel.

Egy magyar író a növekvő antiszemitizmusról – 1943-ban.

A Miniszterelnökség, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága javaslata alapján nyilvánosságra hozta a Civil Alap Magyar Holokauszt Emlékév – 2014 másfél milliárd forintos támogatásról szóló pályázati döntésjavaslatát. A pályázók a 2014-ben tartandó Holokauszt emlékévvel … Tovább »

Kis Yudit, Apám halálának nyara című regénye a tekintélyes Jewish Quarterly-Wingate Prize várományosa. A brit folyóirat által alapított díjjal azokat a könyveket jutalmazzák, amelyek a zsidóság témájához kapcsolódóan mondanak újat és relevánsat az olvasóknak. Hogy a díjra esélyes … Tovább »

Interjú L. Simon Lászlóval  és Mikecz Péterrel

Izrael szabadon engedett újabb 26 palesztin foglyot.

Az Európai Unió Alapjogi Bizottsága (European Union Agency for Fundamental Rights) terjedelmes kutatási beszámolót tett közzé: nyolc EU-tagországban mérték fel, hogy az ott élő zsidók mennyire érzékelik súlyos problémának az antiszemitizmust.

–
Kavarognak a hírek és olykor az indulatok is mintegy 5 milliárd forintból épülő Sorsok Háza körül. A nepszava.hu most változtatás nélkül hozza Schweitzer József
nyugalmazott Országos Főrabbi levelét.
–
Noha nem kérdeztek meg, szeretném elmondani a véleményemet a Józsefvárosi … Tovább »

Rubin Eszter nevével már korábban is találkozhattunk különböző gasztrokalandozások során. Barhesz című regénye pedig új ízt adott a csajos könyveknek. Itt volt tehát az ideje, hogy szóra bírjuk ezt a különleges szakácsot.

A Jobbik azt követeli, hogy tiltsák ki az Országgyűlés épületeiből Szabó Györgyöt, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnökét. Szabó György azt közölte, továbbra is vállalja a véleményét, és tudomásul veszi, ha azért kitiltják.

A Szovjetunióból a kilencvenes évek elejéig kivándorolt mintegy másfél millió zsidó közül 421 ezer magyar közvetítéssel jutott el ősei földjére. 1991. december 23-án nagy riadalmat okozó hír járta be a hazai és a világsajtót: robbantásos támadás ért egy Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidókat szállító autóbuszt a Ferihegyi repülőtérre vezető 4-es úton.

 Kovács M. Mária történésszel, a numerus claususról szóló „Törvénytől sújtva” című könyv szerzőjével beszélget Várnai Pál.

Az elmúlt év őszén az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Társadalmi Konfliktuskutató Központ országos kérdőíves vizsgálatot végzett, melynek egyik, ha nem központi témája a kisebbség-többség viszony néhány vonatkozásának felmérése volt. A közel azonos kérdőívvel lebonyolított adatfelvételek során egy 1000 fős, véletlenszerűen kiválasztott országos reprezentatív minta mellett két 100-100 fős elemszámú mintát is kialakítottunk. Egy kelet-magyarországi, nemzeti radikális eszmék jegyében működő szervezet tagjaiból véletlenszerűen kiválasztott csoport kontrollmintáját az azonos területen működő, közel azonos életkorú, céljai szerint a nemzeti vagy politikai kérdésekben nem érintett környezetvédő „zöld” szervezet tagjai közül választottuk. Ebben a cikkben e három mintán kapott eredményeket mutatjuk be.

A Józsefvárosi-pályaudvar elhagyott épületébe tervezett Holokauszt gyermekáldozatainak emlékhely ideológiai tartalmát illetően nem érzékelhető társadalmi konszenzus – márpedig erre nagy szükség lenne – fogalmazott Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége … Tovább »