Izrael szerint semmi nem indokolja a bocsánatkérést a Gázai övezetbe önkénteseket és segélyt szállító flottilla hétfői megtámadásával kapcsolatban. “Nem kell elnézést kérnünk azért, mert megvédtük magunkat” – jelentette ki az izraeli külügyminiszter-helyettes egy nappal a kilenc halálos áldozatot követelő katonai akció után. Danni Ajalon a hat hajót “a gyűlölet és erőszak armadájaként” jellemezte. Az izraeli sajtó a flottilla nyilvánvalóan provokatív útnak indítása mellett a zsidó állam elképesztő hibáiról ír.
 

Nincs olyan ország, amelyről többet tud a látogató, mint Izraelről. Fejében súlyos információs csomaggal érkezik, amelyben a Bibliától a hollywoodi filmekig sok minden megtalálható. Izrael azonban nemcsak a csodák, hanem a meglepetések országa is, mert az ember minden sarkon valami új elképzeléssel, vagy valami, eddig számára ismeretlen valósággal találkozik.
 

Hosszú betegség után elhunyt Békés Pál író. Holokauszttúlélők gyermeke volt, aki számos írásában, így például a Bélyeggyűjtemény örkényi tömörségű és iróniájú egyperceseinek számos darabjában reflektált a vészkorszak élményére.
Ötvennégy éves korában érte a halál. Egy vele készült korábbi interjúnk
újraközlésével búcsúzunk az írótól.
 

A zsidóság és a szőnyeg címmel 43 kárpitot, köztük zsinagógai textileket, erdélyi, török, perzsa és nomád szőnyegeket állít ki a Magyar Zsidó Múzeum az Első Pesti Szőnyeg Társasággal közösen.
 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége dominálta zsidó ernyőszervezet, a Magyar Zsidó Kongresszus május 16-án tartotta soros közgyűlését. A Mazsihisz budapesti székházában lezajlott fórum meghallgatta Kovács András szociológus előadását és elfogadott egy nyilatkozatot.
 

Elvis Costello lemondta két, Tel Avivba meghirdetett koncertjét, és ezzel nagy vitát váltott ki. Megkapta, hogy képmutató és pont a békeszerető izraeliekkel szúr ki; na és Bush Amerikájában akkor miért lépett fel? Az Izrael bojkottjáért küzdő szervezetek egyre sikeresebbek, bár egyelőre kevés híres zenész vállalja nyíltan, hogy politikai okokból nem lép fel az országban.

Károly tizenhét évesen Goethéről publikál a Nyugatban, de apja jogásznak szánja, így majd Makóra kerül betétszerkesztő díjnoknak és filozófiai tanulmányok írása mellett beleszeret a főbérlője unokahúgába (a nagyanyámba), aki majd megszüli anyámat, pár hónappal azelőtt, hogy (nagyapámat) egy olyan munkaszolgálatba hívják be, melyről már nem tér vissza.
 

A New York-i Zsidó Színház Az utolsó zsidó Európában című művet játssza a jövő héten a Tűzraktérben. Nem láthattam még a darabot, de azt tudom, hogy a színház előadásait mindenütt botrányok kísérik. Egy anyaszínházi bemutatóhoz rendőrök vonultak ki, mert félni kellett, hogy palesztinok rohanják meg az épületet.

Az elmúlt több mint harminc év során a demokratikus berendezkedésű országok száma jelentősen növekedett: 1974-ben kb. 40, 1990-ben 76, 1995-ben pedig már 117 választási demokráciát tartottak számon, melyek a világ minden részén megtalálhatók voltak, egyet kivéve: az arab világot – állapítja meg Larry Diamond a Journal of Democracyban. 

A Petőfi Irodalmi Múzeum minden érdeklődőt sok szeretettel meghív Gábor György–Vajda Mihály A lét hangoltsága. Tanulmányok a tudás sokféleségéről című könyvének bemutatójára.

Mikszáth Kálmán halálának 100. évfordulóján egész napos programsorozattal várjuk a Mikszáth-rajongókat.

2010. május 25. kedd 17:30 órára összehívom a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület évi rendes közgyűlését a 1065 Budapest Révay utca 16. Bálint Ház  (Magyarországi Cionista Szövetség irodájába)
 

Szeretettel várjuk Önt Benedek István Gábor: ARTÚR – Egy pesti orvos politikai kalandjai című regényének dedikálással egybekötött ünnepélyes bemutatójára.

Bárdos Pál és Lantos Péter könyvei után egy újabb munkát vehetünk kézbe a makói zsidóságról. Négy  fiatal: Péter, Jitzak, Pali és Lea személyes sorsán keresztül bontakozik ki előttünk  a makói zsidóság drámája.  Négy gyermek, négy különböző sors. 

Mélyen vallásos, haszid szüleim számára a varsói színház „tréflinek”, nem létező dolognak számított. Színház csak a Purim ünnepén létezhetett, amikor Haszkel bácsi nagy fekete szakállat ragasztott kis szőke szakállára, magára véve a kifordított kaftánt, és a vidám kereskedő zsidót szerepét. Ámuló gyerekszemeimet nem tudtam levenni róla.
 

Április 18-án, vasárnap zajlott – immár nyolcadszor – a budapesti Élet Menete. Ugyanezen a napon a fővárosi Terror Háza Múzeum előtt is tartottak megemlékezést. E két rendezvényen bal- és jobboldali szónokok beszéltek a holokauszt emlékezetéről, megidézvén azokat az időket, amikor a nyilasok zsidókat gyilkoltak meg vagy deportáltak Magyarországról. 

2010. május 14-én, pénteken az MR1 Kossuth Rádió Esti beszélgetés tudományról című műsorban Várkonyi Benedek Novák Attila történésszel és Szántó T. Gábor íróval beszélgetett Kafka hagyatékáról és a Szombat folyóirat az író munkásságának szentelt tematikus mellékletéről.

Az emigráció első évei nehezek voltak. Család nélkül, csekély nyelvtudással, teljesen idegen környezetben és kultúrában természetes, hogy elfogott bennünket a honvágy. Azaz: mi tulajdonképpen nem valami felé, hanem valami elől mentünk, menekültünk. Nagyon fájdalmasak voltak azok az órák, amikor átléptük az osztrák magyar határt, hiszen egész addigi életünket hagytuk magunk mögött.
 

Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem és a Magyar Zsidó Múzeum tudományos konferenciát szervez 2010. május 17-én hétfőn a Magyar Zsidó Múzeumban „Pillantás a zsidó művészetbe” címmel, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Hogy miért éppen éjjel fogunk tanulni? Sávuot, a hetek ünnepe, a Szináj hegyi törvényadás emléknapja, az új zsengék ünnepe.