Színháztörténeti kutatások okán kezdem járni a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) olvasótermébe. Egy, a marosvásárhelyi színház történetét érintő oldalon olvastam először, az Irodalmi Törvényszék „intézményéről”. Marosvásárhelyen egy előadás kapcsán, … Tovább »

Amszterdam és Los Angeles kétszeres kardcsapatbajnokát tündöklő tehetséggel áldotta meg a sors, minden idők legeredményesebb magyar olimpikonja, a nála mindössze hat évvel fiatalabb csapattárs, Gerevich Aladár ezt mondta róla: „Petschauer mindenkinél jobb volt!”

Az 1928-as amszterdami … Tovább »

1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.

Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »

Pistáról nincsen fényképem, az első családon kívüli szerelmemről. Ez talán azért lehet, mert nem ismertem őt túl jól, és mert tízéves korában meghalt. Szent Istvánról, Magyarország első keresztény királyáról, impozáns bazilikát neveztek el Budapest belvárosában – szentté … Tovább »

Konferencia az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara szervezésében november 27-28-án a Rumbach zsinagógában. Az esemény létrejöttét a Mazsihisz támogatja.

“Mivel minden történelmi korszak valamilyen módon … Tovább »

Immár második alkalommal mutatkozik be a Nemzeti Színház – Kaszás Attila termében a Kazán István Kamaraszínház. Erről beszélgetünk Kriszt László rendezővel.

– Egy kicsinyke kamaraszínház hogyan jut el a Nemzeti Színházba?
Egyrészt a kitartó több évtizedes szakmai munkának … Tovább »

Scheiber Sándor temetési beszéde az agyonlőtt Freud Lajos és fia,  Gábor ravatalánál (1955)

Az ötvenes évek nem vagy alig létező magyar zsidó nyilvánossága figyelmétől távol 1955. január 26-án furcsa temetés játszódott le Budapest központi zsidó temetőjében. Scheiber … Tovább »

Elsősorban szakrális terek, a budapesti zsinagógák adnak otthont idén a Zsidó Kulturális Fesztiválnak, amely szeptember 8. és 18. között hat helyszínen 26 programmal várja a közönséget.

Több mint zene: a kultúrák találkozása címmel rendezik meg idén a 26. Zsidó Kulturális … Tovább »

A Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete immáron harmadszor rendezi meg Zsinagóga napok rendezvényét 2024. augusztus 26. és 28. között a kőszegi zsinagógában. A programokra, amelyek között könyvbemutató, konferencia, koncert és kiállításmegnyitó is szerepel, várják az érdeklődőket.

Helyszín: Zsinagóga … Tovább »

100 éve nyert ezüst és bronzérmet a párizsi olimpián a Holokauszt későbbi áldozata, Garay János

Száz év után újra Párizsban gyűltek össze a világ legjobb sportolói és a kétszeres olimpiai címvédő Dél-Korea nyerte a férfi kardozók csapatversenyét, miután a fináléban … Tovább »

A nép ujjong. A Moszad, a Sabak és a katonai elhárítás (Aman) a régi: Irán fővárosában, Teheránban sikerült megalázni az ellenséget, likvidálni a Hamasz másodszámú vezetőjét. Pár órával korábban a Hezbollah egyik főnökét Bejrútban. Teheránban ágyában halt meg a Gonosz és … Tovább »

Reggel 9-kor anyám felcsomagolt három nagy (kóser) zsíros kenyeret, három kerti paradicsomot, sót, paprikát és azt mondta: – Este nyolcig haza ne merjetek jönni. Hacsak nem fog esni az eső.

Az esőnek esze ágába se volt esni. Így hát nekiindultuk a weekend telep felé. Le a Poklos … Tovább »

Az emlékezet segít rendezni a múltat, feleleveníteni a hagyományokat, és ezáltal megerősít a jelenben, megkönnyíti az eligazodást a hétköznapokban. Az életben ad egyfajta folytonosságot, és így kiszámíthatóságot, biztonságot is. Erre különösen nagy szükségünk van felgyorsult … Tovább »

Sós Endre szerepdilemmái

E folyóiratban már többen is foglalkoztak Sós Endre (1905–1969) újságíró, irodalmár, hitközségi vezető ellentmondásos pályájával, ahogy Sós gyakori szereplője a Kádár-rendszer és a zsidó hitközség viszonyát vizsgáló történeti munkáknak … Tovább »

Felfoghatatlan, irracionális. Ezzel a két szóval indokolta Gyáni Gábor történész professzor, hogy ő maga miért nem lett holokauszt kutató. Miközben az erről írt tudományos munkák legtöbbjét maga is nagyon jól ismeri, fontosnak tartotta ezt a distinkciót megtenni június 2-án, a kiadó, … Tovább »

1950-ben Gyulán született, holokauszt túlélők gyermekeként. Kitüntetéssel végzett az ELTÉ-n 1973-ban. Azóta is az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetében (jelenlegi nevén a Wigner Fizikai Kutatóközpontban) dolgozik. 2018 óta emeritus kutató. Az MTA Doktora 2000-ben, az Akadémiai … Tovább »

„Gyökérből rügyfakadás” címmel látható kiállítás az Alpok alján, amely jelképesen a hagyományőrzéssel egybekötött megújulásra utal.

A világhírű magyar porcelán manufaktúra története már a kezdetektől összefonódott a hazai zsidóság polgárosodásával. A Bakony … Tovább »

Novák Katalin köztársasági elnök, Varga Judit igazságügyminiszter lemondása után, péntek délután lemondott Balog Zoltán püspök a Magyar Református Egyház zsinati elnöki pozíciójáról, miután kiderült, hogy ő is támogatta a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját fedező … Tovább »

Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?

Fogadtatástörténeti görbe

A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »

A 75 éves Balla Zsófia költővel beszélgettünk a késő ’70-es évekbeli Erdélyről és Kolozsvárról, az állandó hidegről és a nagy barátságokról, egy szétszóródott nemzedékről, hászid felmenőkről, magyar és zsidó kisebbségiségről, valamint egy megmaradt kiddus-serleg útjáról … Tovább »