Legendák, szokások, furcsaságok

A székesfehérvári Hóman Bálint-szobor felavatásának leállítására szólította fel Magyarországot Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke.

A Székesfehérváron egy magánalapítvány által felavatandó, életnagyságú Hóman-bronzszobrot nagy részben a … Tovább »

A felső középosztálybeli zsidó családban született, Temesváron és Szabadkán felnőtt Bédy-Schwimmer Rózsa a polgári leányiskola, és egy kereskedelmi esti iskola után előbb nevelőnőként, majd könyvelőként és kereskedelmi levelezőként próbált elhelyezkedni, de negatív tapasztalatai … Tovább »

“Ezeknek a dolgoknak a gyümölcsét az ember ezen a világon élvezi, de a tőke a másvilágon vár rá.”

Hazánkban immáron tizennyolcadik alkalommal ünnepelhetjük a Hanukát nyilvánosan.

Klezmer-Hanuka-Jótékonyság – Mert segíteni jó!

György Péter esztéta két, Magyar Narancsban közzétett vitacikke után egy újabbat írt az Élet és Irodalom november 27-i számában (Lehetséges egy beszélgetés). Míg korábbi két írásában Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával vitatkozott, ezúttal Komoróczy Gézával, az asszíriológia és hebraisztika professor emeritusával. György Péter az utóbbi időben számos írásában tesz a zsidóság, a zsidó identitás mibenlétére, vagy az abból fakadó, általa elvárt magatartásmintára vonatkozó, nemegyszer normatívnak tűnő, netán annak is szánt kijelentéseket. Kinek van joga képviselnie a zsidóságot, mit kell képviselnie a zsidósággal kapcsolatban, hogyan kell ma a zsidóknak gondolkodniuk menekültügyről, zsidóként említhetők-e a vészkorszakban zsidóként megöltek és meghurcoltak, ha ők esetleg nem tekintették magukat annak, valamint ezzel összefüggésben miért nem kell/szabad héber feliratot vésni az ELTE egykori növendékei között zsidók és rabbik emlékét is megörökítő második világháborús és vészkorszak-emlékművére.

A múlt heti EU-Törökország-csúcstalálkozót értékelve Orbán Viktor azt mondta: az európai nagyhatalmak azért akartak megállapodni Ankarával, mert a törököket akarják rávenni arra, hogy védjék meg az érdekeiket és Európát. A kormányfő ma reggeli rádiós interjújában sem felejtette el megemlíteni Soros Györgyöt: Azt is mondta, hogy “Soros Györgyék, az általuk fenntartott alapítványok és azok aktivistái, az eurobürokraták tekintélyes része Brüsszelben”, balliberális európai vezetők azt gondolják, a nemzetek rossz dolgok. Magyarország szerint viszont “nemzetek nélkül nincs Európa” – fogalmazott.
Magyarország szerint ez hibás logika. Magyarország támogatja a megállapodást Törökországgal, de annak az az előfeltétele, hogy Európa saját erejéből is képes legyen megvédeni a határait, “nem koldulhatunk biztonságot” – fejtette ki. Megjegyezte ugyanakkor, nem látta volna bölcs dolognak, ha Magyarország megvétózza az EU-Törökország-megállapodást az európai nagyhatalmakkal szemben.

Kanada kormányával és egyes ottani szervezetekkel – különösen a magyar gyökerű zsidó közösségekkel – tárgyalt a kulturális együttműködés elmélyítéséről az elmúlt hat napban öt városban Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára.

A zsidó közösség hagyományaihoz híven, idén A decemberi ünnepi időszakban nagyszabású közös adománygyűjtést szervez – Mert segíteni kell, Mert segíteni jó!

A Negyed7Negyed8 Fesztivál 2015 hanukai kiadásának vallási, ünnepi programjai (dec. 6-14.)

Hosszú Katinka 4:19.46 perccel világrekordot ért el a rövidpályás úszó Európa-bajnokság 400 méter vegyes előfutamában az izraeli Netanya-ban.

November 27-én, péntek este szülővárosában, Haifában győzte le a rák az 52 éves izraeli írót, Izrael egyik legsikeresebb kortárs szerzőjét. Gutfreund néhány éve a Budapesti Könyvfesztivál vendége volt izraeli írótársaival, mi is interjúztunk vele A mi holokausztunk magyar megjelenése kapcsán.

Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

Ma már nem nagyon tartják számon, de Kellér Dezső, a magyar kabaré feledhetetlen alakja, a nótaszerző és „a konferanszié” ifjabb korában néha-néha a költészettel is megpróbálkozott. Voltak egészen „komoly” versei, melyekben az élet nagy kérdéseit boncolgatta, ám legtöbbször pesti életképeket örökített meg – röviden, szellemesen, hibátlan ritmusban, s ha magáról beszélt, legtöbbször finom öniróniával.

Huszár Gábor, Szentgotthárd fideszes polgármestere hétfőn közleményben kért elnézést “egy bizottsági ülésen nem a nyilvánosságnak szánt, a vita hevében szerencsétlenül megfogalmazott, kellőképpen át nem gondolt” mondata miatt.

A holokauszt utáni magyar történelemben a zsidóság mintha tabu lenne. Az volt a Rákosi-rendszerben, aztán a Kádár-rendszerben, de erről a témáról a rendszerváltás után is alig esett szó. Talán azt gondolják sokan, hogy az ’56-os forradalmat gyalázná meg, ha bizonyos negatív eseményekről is beszélnénk, mások esetleg a zsidók és a kommunista hatalom viszonyának boncolgatásától tartanak. A tabusítás okairól és hatásáról beszélgettünk Standeisky Éva történésszel, akinek Demokrácia negyvenötben címmel jelent meg nemrég könyve arról a történelmi pillanatról, amikor az egész folyamat más irányt vehetett volna.

Tudományos konferencia 2015. december 7-én a Goldmark teremben (1075 Budapest, Wesselényi u. 7.)