Összesen 2,719 találat (261 - 280) : Kun Anna.
Egy különlegesen gyönyörű könyvtárgy: remeklő szegedi szerzői és szerkesztői kollektíva A művész kitárt ajtaja címmel állított össze csodálatos könyvet Tardos-Taussig Ármin (1874-1936) mérnök és képzőművész életéről, széles kapcsolati hálójáról és vendégkönyveiről.
A 12. században Maimonidész úgy vélte, az állatoknak szintén vannak „családias” érzései, kötődései gyerekeikhez, mint nekünk, mert a szeretetnek nem a gondolkodás az előfeltétele, hanem a képzelet. A nála pár évtizeddel később született zsidó filozófus, ibn Kaspi pedig úgy … Tovább »
Nem vagyok rutinos esszéista. Rutinos Auschwitzba járó vagyok (bármennyire is morbid ez a kijelentésem). Harmincon innen, de a kerekítési határon már túl (I was Twenty-six) jártam először a valamikori táborkomplexumban.
Az élményre azóta sem születtek kifejezések. (A nyelvújítás … Tovább »
Nincs annál fontosabb, minthogy iskolákat építsünk, erősítsünk a családok támogatásával, a pedagógusok képzésével, mert a magyarság sorsa múlik iskoláinkon – mutatott rá Balatoni Katalin köznevelésért felelős helyettes államtitkár hétfőn Marosvásárhelyen.
A politikus … Tovább »
A héten egy eseménysorozat keretében ismerkedhet meg a nagyközönség a „maszorti zsidóság gondolatvilágával”. Az eseményen David Golinkin, a conservative mozgalom legjelentősebb halákhikus szaktekintélye is előad. Ebből az alkalomból gyűjtött össze Biró Tamás néhány, magyarul … Tovább »
Életének 96. évében elhunyt Losonczi Ágnes Széchenyi-díjas magyar iskolateremtő szociológus, társadalomkutató.
1928-ben született Debrecenben. A második világháború idején zsidó származása miatt deportálták. Eredetileg a Táncművészeti Iskola (Mozdulatművészet) pedagógia … Tovább »
A 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt a keresztény vallások valamelyikére áttérő zsidók száma. Az 1910-ben 911 227 fős zsidó vallású népességhez viszonyítva az 1896 és 1918 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet, de a kortársak … Tovább »
…és pesti utódai
A zsidó humor hagyománya messzire megy vissza.[1] Már a Tórában is vannak mosolyogtató részek, és a Talmudban néhány bonyolult jogi vita annyira abszurd, hogy ettől már humorosnak tűnik. De a modern zsidó humor kezdetei sokkal későbbre tehetők: legfontosabb … Tovább »
Mi köti össze a nemzedékeket egymással, a tapasztalatok végtelen különbsége ellenére, mégis? Mi az, ami közös bennünk, ha nem is értjük egymást pontosan? Váethánán hetiszakasz (5Mózes 3:23–7:11).
„Halld, Izrael, az Örökkévaló a mi Istenünk, az Örökkévaló … Tovább »
Fekete, zöld, lila, narancssárga polcok között kerengek, odakint szép idő van, aranyló zöld csalogat, ki kéne jutni a hetven fokos pokolba, meg se rezzennek a nyárfákon a levelek, idebent sűrű a csend, eltévedtem a polcok közt, föl-föl dereng előttem a betűrend, Monet után Chagall … Tovább »
Interjú Răzvan Voncuval
Teșu Solomovici: „Néhány éve Răzvan Voncu odaadással és gondosan tanulmányozza a „zsidó írók a román kultúrában” jelenséget és a román nyelvű írást a Szentföldön. Cikkeit a România Literară,a 22, a Realitatea Evreiască (Zsidó Valóság) … Tovább »
Lazarovits Szilvia 2001. januárjától 2022. decemberéig a Nők Lapja vezető szerkesztője volt, jelenleg a Nők Lapja felelős szerkesztője. Egy hétfői lapindító értekezleten találkoztunk először személyesen. A szerkesztőség kényelmes kanapéján vackolódtam be, és ő pont velem szemben … Tovább »
Auer Lipót hegedűművész élete és műve
Bartók–Pásztory-díjas hegedűművész. Koncertmester, karmester, a Mendelssohn Kamarazenekar művészeti vezetője, a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára. Veszprém szülötteként, hegedűművészként kezdett foglalkozni az ugyancsak itt született … Tovább »
A héten, egy kettős hetiszakasszal érkezünk a negyedik könyv végére. Először, háborúzik a nép a midiánitákkal, azután pedig meglepő dolog történik: megalakul – még jóval a honfoglalás, Izrael államának megszületése előtt – a világ első, a még nem is létező Izraelen … Tovább »
Dokuforte – az Izrael-Diaszpora közösség online fotóarchivuma
Beszélgetés Noa Schiller alapítóval.
Önt idézem: „A Covid-járvány alatt szilárdult meg bennem a felismerés, hogy szükség lenne egy izraeli Fortepanra.” Miért pont Izrael?
Izraeli is vagyok, magyar is, … Tovább »
Reggel 9-kor anyám felcsomagolt három nagy (kóser) zsíros kenyeret, három kerti paradicsomot, sót, paprikát és azt mondta: – Este nyolcig haza ne merjetek jönni. Hacsak nem fog esni az eső.
Az esőnek esze ágába se volt esni. Így hát nekiindultuk a weekend telep felé. Le a Poklos … Tovább »
Goldmann Fanni felszólalása a Pécsi Zsidó Hitközség dísztermében 2024. július 7-én tartott, „Az én holokausztom” című rendezvényen.
Tizenkettedikben – 2021-ben – az osztályom Lengyelországba szervezte az osztálykirándulást. A pandémia idején Pécsről csak Orfűig … Tovább »
Kettős kisebbségként éltünk. Nem volt ez valami rendkívüli, hiszen ugyanígy éltek például a prágai német zsidók vagy jugoszláviai magyar anyanyelvű zsidók. Trianon alaposan felforgatta a viszonyokat, amelyek 1945 után sem változtak lényegesen, ami a zsidók státusát illeti.
Kisebbség … Tovább »
Goldmann Tamás, a Pécsi Zsidó Hitközség elnökének beszéde a helyi zsidó temetőben 2024. július 7-én tartott kegyeleti megemlékezésen.
Tisztelt emlékező Közösség, kedves Hittestvérek!
Az egyik legősibb imánk, a Kaddis utolsó mondata mindent tartalmaz, amiről beszélni … Tovább »
Aki a határon túli magyar zsidó közösségekre gondol, annak általában Kassa, Ungvár, Munkács, Máramarossziget, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár vagy Szabadka jut eszébe. Mára ezek a közösségek elapadtak és jelentős nyelvi-kulturális váltás ment végbe a maradékaikon. … Tovább »