Kevés, de sokatmondó gesztussal adja az emberré avanzsáló majmot Óbudán, a Krúdy házban, a Kultea színpadán Molnár Ildikó. Egyszer-kétszer leguggol, felváltva két öklére támaszkodik, hol az egyikre, hol a másikra helyezi súlypontját. 

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Tisztelgő konferencia Karády Viktor 75. születésnapjára

Londonban élő magyar író. Évtizedekig a BBC munkatársa volt, három évig Münchenben, a Szabad Európánál is dolgozott. Jelenleg az Info rádió londoni tudósítója. 24 éven át művészeti galériát működtetett a londoni Hamsteadben. Beszélgetésünk apropója népszerű könyvének … Tovább »

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.

MSZP: Önök gyávák! Gyávák, mert félnek attól, hogy a szélsőjobboldali
látens támogatást elveszítik. Önök együttműködnek a nyilasokkal!
Kormány: Önök idején a Becsület nevű, nyíltan és vállaltan neonáci
rendezvényeket a szocialista kormány rendre engedélyezte.
Egyetlenegyszer sem emelte fel a szavát ellene. A nemzeti együttműködés
kormánya soha nem fogja eltűrni az ilyen megnyilvánulásokat, az ilyen
rendezvényeket. 

A népi írók mai megítélése a zsidóság körében nem más, mint az, hogy a
népiek „antiszemiták” voltak. A népi oldalon, illetve ott, ahol a népi
hagyaték hagyományként maradt fenn, a zsidósággal kapcsolatos erős
bizalmatlanság érhető tetten, mégpedig abban, hogy a zsidóság vagy a
vele azonosított kozmopolita liberálisok mennyire opponálták a népiek,
tágabb értelemben véve a magyar nemzet problémáit…

 Mindkét darab központi kérdése a társadalmi együttélés és az identitás mibenléte. Vajon miképpen tud békében együtt élni cigány és magyar, muzulmán, keresztény és zsidó a kicsiny, de történelmileg annál terheltebb Magyarországon. És a válasz keresése során mindkét … Tovább »

LOWER EAST SIDE: A NYOMOR EMLÉKE

Lower East Side fogalom, a zsidó bevándorlók nyomorától a három nemzedékkel később visszaköltöző unokák és társaik nemzedékéig, mely divatossá teszi a környéket. A Lower East Side Tenement, a bevándorlók emlékkiállítása a sokféle, egymás … Tovább »

Hosszú egyeztetés után, kedden Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás
Minisztériumának helyettes államtitkára ünnepélyesen bejelentette, 173
objektum kapott egyedi műemléki címet és 4 terület műemléki jelentőségű
területté vált. Összeállításunkból kiderül, mely ingatlanokat és
területeket nyilvánítottak újonnan műemlékké, s az is, melyik az a 13
épület, amelynek esetében megszüntették a műemléki védettséget. 

A pécsi zsidóság közelmúltját érintő áttekintéstől semmiképpen sem várható tárgyilagosság és távolságtartás, amennyiben ez a visszapillantás teljességgel személyes jellegű lesz. Arról szeretnék elsősorban beszámolni – mesélni -, amit gyermekfejjel láttam, hallottam és … Tovább »

A már hagyományos izraeli turné, koncert a Zsidó Nyári Fesztiválon,
zeneszerzés színdarabhoz, a 200. Menyasszonytánc-előadás – csak néhány
címszó Jávori Ferenc, a Budapest Klezmer Band vezetőjének nyár végi
hétköznapjaiból. A zenész-zeneszerző épp egy stúdiófelvételről érkezett
az interjúra. INTERJÚ

Vasárnap nagygyűlést tart a Jobbik a mátrai településen, miután a helyi jobbikos vezető egy öngyilkosságot az árvízkárosult romák beköltöztetése és a “cigánybűnözés” elleni tiltakozásként értelmez.
 

Az természetes, ha az ember a nemzet nagy költőjéhez megy interjúzni, előtte hosszú listát készít a feltétlenül felteendő kérdésekről. És abban sincs semmi meglepő, hogy mindezt azonnal elfelejti, amikor háza kapujában találkozik a nemzet nagy költőjével, aki vagy tíz perccel a találkozó előtt odaállt, mert a kapucsengő nem működik. Miközben felfelé bakatatnak a lépcsőn a riporter rádöbben, hogy sokkal jobb, ha…

Antik görög dráma, kortárs magyar felhangokkal, sok testiséggel. Lüszisztraté, avagy a hálófülkék forradalma a Saltomor(t)ale társulat előadásában a Menta teraszon, vagy ahol éppen lehet. Eldőlt, legalábbis számomra: nem szabad, hogy a Budapesti Zsidó Színházból Saltomor(t)ale-vá lett társulat állandó játszóhelyet kapjon.
 

Az egykor a Monarchia és Budapest világbirodalmi súlyát jelképezni hivatott Európa-szerte ismert épületegyüttesek ma már csak romhalmazok Budapesten. A Várbazárban és a Reitter Kávéházban egykor művészek és királynék fordultak meg, ma már állaguk annyira leromlott, hogy csoda, ha az évtized végéig megmaradnak, ha továbbra sem történik semmi. A privatizációs hullám után többségükbe plázát vagy luxusszállót álmodtak. Az egykor elképzelt Budapestről készített cikksorozatunk első része.
 

Hét színpadi produkció, megszámlálhatatlan mennyiségű koncert itthon és külföldön, DVD-k, CD-k jelzik, hogy két évtizede szerves része a magyar kultúrának a Budapest Klezmer Band. Az együttes alapító vezetője, Jávori Ferenc, azaz Fegya idézi fel az együttes, és saját munkássága fordulópontjait abból az alkalomból, hogy az együttes alapításának 20 éves évfordulóján a BKB a Művészetek Palotájában adott két ünnepi koncertet.
 

Húszéves a Budapest Klezmer Band. Ebből az alkalomból a zenekarral együttműködve a Szombat különszámot jelentetett meg, melyet a Művészetek Palotájában, a jubileumi koncert közönsége kapott kézhez. A koncerten folyóiratunk főszerkesztője köszöntötte az együttest. Az alábbiakban a beszéd írott változatát közöljük.

Aki kizárólag a magyar zsidó (holokauszt-)identitás problémáinak bemutatását várja a Szombat folyóirat főszerkesztőjének új verseskötetétől (én), csalódhat kissé. Vicces, buja vagy filozofikus tájleíró költemények éppúgy megtalálhatók A szabadulás ízében, mint ahogy a költői szerep értelmezése is igen hangsúlyos Szántó T. Gábornál. Egyetemes emberi léthelyzeteket, általános magatartásmódokat mutatnak a versek, s vörös (Ariadné-)fonalként végighúzódik egy mitologikus szál, évezredessé tágítva a mondanivaló érvényességét. 

A Budapest Klezmer Band idén ünnepli 20 éves jubileumát.