Ajvé! Zsidónak lenni jó?!
Beszélgetés a 2011-es népszámlálás zsidó vonatkozású problematikáiról, 2011. december 28-án szerdán a Klauzál13 Könyvesbolt és Galériában (Budapest VII. ker., Klauzál tér 13.)
Összesen 110 találat (41 - 60) : Deák Gábor.
Beszélgetés a 2011-es népszámlálás zsidó vonatkozású problematikáiról, 2011. december 28-án szerdán a Klauzál13 Könyvesbolt és Galériában (Budapest VII. ker., Klauzál tér 13.)
Mindkét darab központi kérdése a társadalmi együttélés és az identitás mibenléte. Vajon miképpen tud békében együtt élni cigány és magyar, muzulmán, keresztény és zsidó a kicsiny, de történelmileg annál terheltebb Magyarországon. És a válasz keresése során mindkét … Tovább »
A Mazsihisz kampánya – szakítva a szervezet korábbi politikájával – azt
célozza, hogy a népszámláláskor aki akarja és zsidó kötődésűnek érzi
magát, vallja magát zsidónak. A szervezet szerint semmi nem változott.
A Mazsihisz korábban keményen ellenezte azt a kezdeményezést, amely
szerette volna törvényben elismert nemzeti kisebbséggé nyilvánítani a
zsidóságot. Feldmájer Péter elnök ugyanakkor arra bátorítja az
érintetteket: ha úgy szeretnék, a népszámláláskor nemzetiségiként is
vállalják zsidó identitásukat.
Hosszú egyeztetés után, kedden Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás
Minisztériumának helyettes államtitkára ünnepélyesen bejelentette, 173
objektum kapott egyedi műemléki címet és 4 terület műemléki jelentőségű
területté vált. Összeállításunkból kiderül, mely ingatlanokat és
területeket nyilvánítottak újonnan műemlékké, s az is, melyik az a 13
épület, amelynek esetében megszüntették a műemléki védettséget.
2011. JÚNIUSI SZÁM
Gadó János: A maradék maradéka
Határtalan (Deák Andrea)
Novák Attila Kárpátalja: a zsidó népi rezervoár
Reichard Piroska, a meggyilkolt királyleány (Németh Ványi Klári)
Hersi bácsi meséi (Deák Andrea, Gadó János)
Két zsinagóga – 280 embernek … Tovább »
Határtalan – Kárpátalja
Munkács, Ungvár, Beregszász…
Gadó János: A maradék maradéka
Csehszlovákia szétdarabolása után a magyar uralom tűnt a kisebbik rossznak az itteni zsidóság számára. Az alternatíva ugyanis a náci megszállás vagy a Tiso-féle … Tovább »
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2011. február 28-án este a Petőfi Irodalmi Múzeumban adta át hagyományos díjait. A díjazottak a magyar zsidó kultúra és oktatás területén végzett kimagasló tevékenységükért, a zsidó kultúra minél szélesebb körben való megismertetéséért, népszerűsítéséért vehetik át az elismerést.
„Itt nincs demokrácia a táboron belül” – jelentette ki a Hetek újságíróinak hangfelvétele szerint a Magyar Szigeten Zagyva György Gyula, a Jobbik parlamenti képviselője. A lap munkatársai előzetes bejelentéssel érkeztek a Magyar Szigetre, mégis azt mondják: emberi méltóságukban megalázták és szabad mozgásukban is korlátozták, Zagyva György Gyula pedig megfenyegette őket. A neonáci felhangoktól sem mentes rendezvényen egyébként előadást tartottak a zsidó médiapolitikáról, és ott volt az olasz neofasiszta párt elnöke is.
Kell-e és meg lehet-e akadályozni a magyarországi zsidóság teljes asszimilációját? Eltűnhet-e valóban a zsidóság kultúrája, hagyománya? Napra pontosan négy éve bukott el a Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért nevű szervezet kezdeményezése, amely úgy látta, hogy igen, a zsidó kultúra eltűnhet, asszimilálódhat. A megoldást a szervezet abban látta, hogy a magyarországi zsidókat az Országgyűlés sorolja a kisebbségek közé. Akkor a sikerhez pár száz támogató aláírás hiányzott. A szervezet szóvivőjével, Deák Gáborral beszélgettünk.
Beszélgetős, kultúrtörténeti séta Deák Gáborral a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében
Mindenki kisebbség címmel október 17-én és 18-án rendezi meg hatodik alkalommal a Szépírók Társasága az Őszi Irodalmi Fesztivált a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Szántó T. Gábor író, az esemény főszervezője az MTI-nek elmondta: a cím arra is utal, hogy minden ember „egyedi kisebbség”-nek születik, és a modern ember kisebbségi helyzetbe kerül azáltal is, hogy a tradicionális közösségek meginognak.
Mi hozhat változást, izgalmas fordulatot napjaink irodalmában? Például a kisebbségi nézőpontok és valamiféle új személyesség. Ezekre összpontosít a Szépírók őszi fesztiválja október 17-18-án a Petőfi Múzeumban.
A Bálint Ház és a Magyar Zsidó Kulturális egyesület kitárt ajtókkal és nyitott szívvel várja a Terézvárosi napok látogatóit október 18-án vasárnap reggeltől estig.
Felavatják Sztehlo Gábor, a II. világháború idején zsidó gyermekeket mentő evangélikus lelkész szobrát születésének 100. évfordulóján, a budapesti Deák téri evangélikus templom előtt pénteken.
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében a tizedik alkalommal megrendezendő Európai Zsidó Kultúra Napján
Eötvös József életműve, annak ellenére, hogy látszólag szilárd helyet foglal el a magyar közgondolkodásban, az újabb időkben egyre inkább háttérbe szorul. Valljuk be, kevesen olvassák, aminek oka ez esetben nem pusztán az általános műveltség oly sokat emlegetett hanyatlásában keresendő. Külön-külön is vaskos műveinek erősen retorizált stílusa, nehézkes, túlságosan is tudatos nyelvhasználata ma kevésbé élő, mint legtöbb hozzá mérhető kortársáé.
Obszcén és antiszemita hangvételű levelet küldött egy, az Egyesült Államokban élő magyar zsidónak Morvai Krisztina. A Jobbik EP-listájának vezetője szimplán azt ajánlotta Barát Gábornak, hogy: Nagyon örvendenék, ha a magukat “büszke magyar zsidóknak” titulálók szabadidejükben aprócska metélt farkincájukkal játszadoznának az én gyalázásom helyett. A Jobbik nem határolódik el a megnyilatkozástól.