Emlékkonferencia a Jom Kippuri háborúról

Írta: kidma.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

Idén negyven éve, hogy kitört a negyedik arab-izraeli háború. Az évforduló alkalmából december 16-án a Kidma Egyesület szeretné felidézni az akkori eseményeket, bemutatni a harci cselekményeket, a hidegháborús kontextust, az izraeli politikai és társadalmi változásokat, valamint rávilágítani a 40 évvel ezelőtti közel-keleti konfliktus és az olajválság kitörése közti kapcsolatra.

1385246369
Az emlékkonferencia előadói a következő témákról osztják meg tudásukat:
16:30  –  Megnyitó
Ilan Mor
, Izrael magyarországi nagykövete
16:40 – Dr. Gányi László, nyugállományú ezredes
A Jom Kippuri háború katonai előzményei és főbb hadműveleteiAz 1967 és 73 közötti időszak katonai történései és a háború előkészítése. A felek hadműveleti tervei és a főbb katonai csoportosítások. Az októberi háború hadműveleteinek rövid ismertetése, egyes érdekesebb hadszíntereken bemutatása, a nemzetközi vonatkozások és a nukleáris fegyverek esetleges alkalmazásának kérdése. Valamint szó lesz még a következményekről, az Agranat bizottság megállapításairól.17:10 – Dr. Csicsmann László, Corvinus Egyetem, dékán, egyetemi docens

Az izraeli-egyiptomi kapcsolatok alakulása

A Jom Kippuri háborút követően Egyiptom meghirdeti a nyitás (al-infitáh) politikáját, amelyet teret enged az izraeli-egyiptomi kapcsolatok normalizálásának. Szadat egyiptomi elnök 1977 novemberében történelmi látogatást tett Jeruzsálemben, ahol beszédet mondott a Knesszetben. Az Egyesült Államok elnökének, Carternek a közvetítésével 1978-ban sor került a Camp David-i keretegyezmény aláírására, amelyet 1979-ben az egyiptomi-izraeli békeszerződés megkötése követett. Egyiptom a szomszédos államok közül elsőként ismerte el Izrael Államot, és rendezte függőben lévő területi vitáit (Sínai-félsziget kérdése). Az előadás elemzi a Mubárak-éra alatt az egyiptomi-izraeli kapcsolatok hullámzását, amelyet röviden “hideg békeként” fogalmazhatunk meg. Az arab tavasz hatására Egyiptomban jelentős társadalmi és politikai viták kezdődtek az izraeli békeszerződés esetleges felülvizsgálatáról. Az egyiptomi fegyveres erők azonban a mindenkori zálogát jelentik az egyiptomi-izraeli kapcsolatok fenntartásának.

17:40 – Dr. Békés Csaba – Cold War Research Center/Corvinus Egyetem, igazgató, egyetemi tanár

Szuperhatalmi politika és a Jom Kippuri háború

Az előadás a Jom Kippuri háború világpolitikai kontextusát mutatja be, elemzi a szovjet és az amerikai vezetés törekvéseit a konfliktus lokalizálására és mielőbbi békés megoldására.

18:10 – Dr. Germuska Pál, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója 

Magyar katonai és haditechnikai szerepvállalás a Közel-Keleten, 1967-1973

Az arab országok 1967-es vereségüket követően nagyszabású katonai fejlesztésekbe fogtak, felszerelésükben és kiképzésükben jelentős segítséget nyújtottak a Varsói Szerződés tagországai. Magyarország előbb híradástechnikai eszközöket, majd légvédelmi eszközöket szállított Egyiptomnak és Szíriának, és egyre szorosabb katonai kapcsolatokat alakított ki a közel-keleti arab országokkal. Az 1973. októberi háború idején további szállítmányokkal segítette arab partnereit. Az előadás hatnapos háborútól a jom kippuri háború értékeléséig mutatja be a magyar katonai és hadiipari szerepvállalást a konfliktusban.

18:40 – Dr. Kis-Benedek József, ny. ezredes, volt tel-avivi katonai attasé, c. egyetemi tanár, Corvinus Egyetem

Biztonságpolitikai kihívások a 70-es években és napjainkban a Közel-Keleten

Az előadó a Jom Kippur háború helyi és regionális összefüggéseit vizsgálja, bemutatja Izrael és az arab szomszédai közötti háborúkat, kiemelve a háborúk és az alacsony intenzitású konfliktusok sajátosságait. Kitér a háborúk hatására az izraeli stratégiai gondolkodásra. Elemzi azokat a kihívásokat, amelyekkel Izrael 1973-ban és ma szembe néz, valamint választ keres arra a kérdésre, vajon az akkori, vagy a mai kihívások, fenyegetések jelentenek-e nagyobb kockázatot Izrael Állam létére.

Szünet

19:10 – Beszélgetés veteránokkal
Dov Kremer, Ron Gabi és Rosenfeld Moti
(A beszélgetés magyar nyelven zajlik.)

19:40 – Deák András György PhD, a Magyar Külügyi Intézet kutatója

Az olajválság és a Jom Kippuri háború: lőpor vagy szikra?

A közvélemény számára az 1973-as arab-izraeli háború leginkább az arab olajtermelők szankcióiról, az olajválságról és az OPEC felemelkedéséről vált emlékezetessé. Az előadásban ezen események közti ok-okozati összefüggést árnyalom. Bemutatom az olajpiac korábbi működési rendszerét, a hetvenes évek elejére kialakult állapotot és a háborút megelőző három év folyamatait. Ennek tükrében ismertetem magát a konfliktust és annak következményeit, mechanizmusát.

20:10 – Dr. Balázs Gábor, eszmetörténész

A Jom Kippuri háborút követő politikai és társadalmi változások Izraelben

Az előadás az izraeli politikai jobboldal előretörését és különösképpen a telepesmozgalom radikalizálódást mutatja be a jom kipuri háborút követő időszakban.

20:40 – Köves Slomó, tábori rabbi (EMIH)

A Jom Kippuri háború máig ható vallásjogi következményei

Milyen különleges vallási kérdéseket vetett fel Izrael modern történelmének egyik legtragikusabb háborúja? Mllyen forradalmi háláchikus döntvények születtek az Águná (szalmaözvegység) hláchikus problémájának rabbinikus feloldására, azok után, hogy a háború alatt tömeges volt az áldozatok beazonosításának kérdése? Hogyan definiálták például a DNS-s azonosítás kérdését a korabbeli rabinikus szaktekintélyek? “Kulissza titkok” a korabeli tábori rabbinátus, és az állami rabbinátus közötti ellentétről a háború utáni napokban.

Az előadások mellett korabeli fotókat, tévés tudósításokat és rádiófelvételeket is bemutatnak.
A minikonferencia december 16-án, hétfőn 16:30 és 21 óra között lesz az Izraeli Kulturális Intézetben (Budapest, VI. kerület Paulay E. u. 1.).
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráció itt.
támogatás
Pop up banner1

Címkék:Jom Kippuri háború

[popup][/popup]