Összesen 101 találat (21 - 40) : Dávid Katalin.
A vészkorszakot és a rendszerváltást követő átrendeződések. (A cikk I. részét ide kattintva olvashatják.)
A vészkorszak pusztítását követően 1950-ben az állam egységesítette az összes magyarországi zsidó hitközséget, és a korábbi irányzati hovatartozás figyelembevétele … Tovább »
A Gólem Színház szerzőpárosa, Borgula András és Németh Virág írt és rendezett egy „zsidó teleregényt”, afféle komikus szappanoperát.
A társulat kiapadhatatlan kísérletezőkedve most ebben a színpadra hangolt folytatásos sitcom-ban mutatkozik meg, hisz a sorozat egyszerre … Tovább »
„Franz Joseph málkénu” – Ferenc József a felekezetközi béke, a művészet és a tudomány pártfogója
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által fenntartott Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, az SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, és az MTA-SZTE … Tovább »
A január 27-i nemzetközi holokauszt emléknap alkalmából kortárs művészek egy csoportja alternatív emlékművekkel dolgozza fel a holokauszt során történteket. A művészek (Balla Csönge, Borsos Lőrinc, Gróf Ferenc, Karas Dávid, Nem mi voltunk! Crew, Rudas Klára) munkái csak egy időre kerültek köztérre, a kiállítás valójában online (https://www.tumblr.com/blog/ enyeszpontok) lesz teljes egészében látható. A projekt kezdeményezője a Tom Lantos Intézet.
Égetően fontos ez a probléma, ugyanakkor úgy érzem, képtelen vagyok megválaszolni ezeket a kérdéseket. Ambivalens, vagyok, nagyon is.
Miként lehetséges, hogy a lengyelországi rendszerváltás óta épült legnagyobb középület éppen a POLIN nevet viseli? Olyan múzeum ez, amely a történelem során először a lengyelországi zsidóság történetét meséli el, a kezdetektől.[1]
Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.
Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át
Interjúalanyunk pályájának íve a kommunizmus ifjúkori elfogadásától az újbaloldaliságon át a demokratikus ellenzék peremvidékén való tudós buzgólkodásig, majd pedig a marxizmusból való végső kiábrándulásig vezetett. Vajda ma a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem filozófia tanszékének vezetője. Írt könyvet Husserlről, Heideggerről, a fasizmusról, a szocializmusról, a posztmodernről és Oroszországról. Ám most nem műveiről, hanem az identitásáról, zsidóságáról s az azt meghatározó alapélményekről faggatta őt munkatársunk. (Aki, már most szólunk, egyben unokahúga is: ezért a tegeződés.) – írja a Magyar Narancs.
Továbbra is a Dohány utcai zsinagóga főrabbijának tekinti a rabbiestület Frölich Róbertet. Ezt maga az érintett közölte az MTI-vel szerdán, a testület ülése után.
Dr. Frölich Róbert, a Dohány utcai Zsinagóga főrabbija (vallási vezetője) és Frölich Katalin rebecen (rabbifeleség) az alábbi nyilatkozatot tették közzé:
A Magyar Nemzetben a Dohány utcai Zsinagóga beléptetése ügyében megjelent mai napi cikkre és a Budapesti Zsidó Hitközség honlapján … Tovább »
Legalábbis ilyen tartalmú közleményt jelentetett meg Schwezoff Dávid ügyvezető igazgató a BZSH weboldalán (s a közleményt az MTI-nek is elküldte):
“Mély megdöbbenéssel fogadtuk, hogy a Dohány utcai beléptetési rendszerrel kapcsolatosan többen is érintettek lehetnek a tisztességtelen … Tovább »
A Gozsdu Ünnepi Élményudvarában nyolc napon át, estéről estére 18 órakor zsidó közéleti személyiségek, rabbik, zenészek és énekesek vesznek részt a gyertyagyújtáson. Fritz Zsuzsa, Gerendás Péter, Jáger Bandi, Klein Judit, Diána Pandzarisz, Verő Tamás is ott lesz a helyszínen egy-egy este.
A hajléktalanság problémájára akarja felhívni a figyelmet a Bálint Ház új, PROAKTÍV elnevezésű programsorozatának első eseménye, amelyet hanuka első napján, december 16-án tartanak a Gozsdu Udvarban.
Csendes hősökre, elfeledett történetekre hívja fel a figyelmet a Kidma november 27-i konferenciáján.
A Petőfi Irodalmi Múzeum a Holokauszt emlékév keretében november 25-én kedden nyitja meg “a törés a szavakban van” – Holokauszt-emlékezet és irodalom című kiállítását, november 28-29-én pedig Trauma – Holocaust – Literature címmel rendeznek nemzetközi tudományos konferenciát.
Az ELTE Holokauszt- és második világháborús emlékművének felavatásához kapcsolódó konferencia
Schmidt Máriának a Heti Válasz 26. számában megjelent írása provokáció és hadüzenet. Sokan úgy gondolják, nem érdemes rá válaszolni, mert az a válaszadót is lealacsonyítja. Én nem így látom. A szerző átlépett egy határt, s jobb, ha tisztán látjuk, mi ez a határ.
Közös tanulás az éjszaka – programajánló ma estére.
Budapest – Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész legújabb kötete a Szent István Könyvhétre jelent meg. Az emlékirat betekintést enged a keresztyén hit hitelességének lehetőségébe egy olyan korban, amikor embereket ideológiai alapon gyilkoltak meg.