Összesen 1,113 találat (1021 - 1040) : Beke Tamás.
Rossz idők járnak a cionizmusra. Pedig Herzl Tivadar sokat támadott műremeke épp mostanában kezdett elfogadottá válni jobb nemzetközi körökben is: a hosszú évtizedeken át tartó ENSZ-rágalmak után ma már az arab államok vezetői is képesek köpködés nélkül kiejteni e szót, … Tovább »
AZ 1868-AS MAGYAR EMANCIPÁCIÓS törvény a hatvanhetes Magyarország egyik büszkesége volt. Nem csupán a térségben, de világviszonylatban is az egyik leghaladóbb emancipációs törvény. 1868-1895 között a magyar zsidóság közérzete jó volt. Nem rontotta meg a nyolcvanas évek elején … Tovább »
A KÁDÁR-KORSZAK MÉLTÁN dicsekedhet azzal, hogy a Hruscsov-Brezsnyev időszak szovjetblokk országai közül egyedül hazánkban nem volt a hivatalos kormányzat antiszemita. Minden azonban elsősorban a formális politikai élet felszínét jelentette. A felszín alatt nálunk is ott lappangott … Tovább »
(Erdélyi Lajos: Az élők háza. Héttorony Kiadó, 147 oldal, 980 Ft)
Mikor a száműzetés prófétájától, Nehemjától megkérdi Artaxerxszész, a babilóniai király, vajon miért szomorkodik, ő így válaszol: „Miért ne volna szomorú az arcom, hiszen az a város, ahol atyáim sírjai … Tovább »
AZ 1990-BEN MEGJELENT Zsidó versek után, 1992-ben látott napvilágot Mezei András ADORNO című verseskötete, melyet a holocaust ötvenedik évfordulójára, bővített második kiadásban újra megjelentetett a Belvárosi (Budapest City) Könyvkiadó. Idén ősszel az In Fine francia kiadó közreműködésével, … Tovább »
Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor
A vastapstól az elszigetelődésig – így foglalható össze elmúlt fél évtizede, amióta megadatott neki a nyilvános közszereplés lehetősége. Bolsevikké szomorú törvényszerűség tette, tudatos demokratává tapasztalatai és az idő érlelték. … Tovább »
Epizódok egy filmszemléből
A fenti címmel filmhetet rendeztek a budapesti Örökmozgóban Surányi Vera szerkesztésében. Az etnikai kisebbségekről, a faji megkülönböztetés hátrányaitól szenvedőkről, az emigrációba kényszerülőkről szóló filmek bemutatósorozatát a budapesti … Tovább »
FRANZ KAFKA ÍRÁSAIT VALAKI HOMÁLYOSNAK és rejtett értelműnek találhatta, ezért értelmezni kezdte azokat. Az, hogy egy műben mi tűnik homályosnak és rejtettnek, meglehetősen viszonylagos. A homály forrása lehet az író írás- művészetének hiányossága, de az olvasó olvasási készségének … Tovább »
Németország és Magyarország volt az a két nagy terület, ahol, szerény kezdetek után, a 19. században a zsinagóga, sajátos építészeti műfajjá vált: más vallásfelekezetek templomaival azonos súllyal jelent meg a városok képében.
Gondoljunk csak a pesti Dohány utcai templomra … Tovább »
A szerkesztő a lapzárta előtti hektikus szerkesztőségi értekezletről hazatámolyog, szatyrában vagy kétszáz kéziratoldal, zsebében a még este, telefonon elérendők listája, fejében a „slussz” kavargó gondolatai, vajon minden fontos téma bekerült-e a lapba, nem sértődik-e … Tovább »
A vidéki zsidóság gettósítása előtt egy héttel a németek arra utasították a Budapesti Zsidó Tanácsot, hogy azonnali hatállyal részletes adatokat szolgáltasson a hitközségekről. A Zsidó Tanács azonnal továbbította az utasítást a hitközségeknek, azzal a meghagyással, hogy „felsőbb … Tovább »
A jóvátételi törvények rövid áttekintése a Német Kormány hivatalos közleménye alapján (Brüg 1986. június 12.)
1952. szeptember 10-én írták alá a „Luxemburgi Egyezmény” néven ismert dokumentumot, mely rendelkezik arról, hogy Izrael 1965 végéig 14 részletben 3 milliárd … Tovább »
Az elmaradt német jóvátétel kérdőjelei
A Holocaustot túlélt magyarországi zsidóság nagyobbik része a háború utáni, majd 1956-ot követő években elhagyta szülőföldjét, jelentős számban az amerikai kontinensre, többségük pedig Izraelbe vándorolt ki. Ma Magyarországon … Tovább »
Az Üvegház békésen csillogtatja óriási üvegtábláit az utca nyugodt, napsütéses csendjében.
Az utolsó hetek (…) után szinte megnyugtatóan hat ez a nagy kőfalak közé beékelt kis csillogó ékszer, teljesen néptelen bejáratával. Az ajtón túl (…) egész váratlanul megnyíló … Tovább »
(8) Igaz emberek
Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.
Friedrich Born
(1903-1963)
1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »
Egy szukkoti szokás
Berger István z.1. emlékének
Mózes harmadik könyvében, a 23. fejezet 42. versében a következőket olvashatjuk: „Sátorokban lakjatok hét nap,…”
A Tóra misztikus kommentárja, a Zóhár, így kommentálja ezt a szakaszt: „Jöjj és lásd! Mikor az ember … Tovább »
Július vége, augusztus eleje, harminchét fok, szerkesztőségi ülés. Témavadászat szeptemberi vezércikk céljából. Rengeteg ötlet, egy se kiugró. Mind megírandó, ám egyik se fontosabb a másiknál.
Mert szólni kellene persze az új kormányról, mely az antiszemiták szerint aztán … Tovább »
Nemzetközi zsidó újságírótalálkozó Jeruzsálemben
Jeruzsálem, 1994. február 25-e. Éjszaka érkeztem, néhány órát aludtam, most délelőtt van, ragyogóan süt a nap. Elindulok a Hyattból, le az Óváros felé; természetesen gyalog, hogy élvezhessem a viszontlátás örömét. Inkább … Tovább »
Ember Judit filmrendezővel beszélget Surányi Vera
– Amikor felhívtalak a közelmúltban azzal, hogy szeretnélek bemutatni a MAZSIKE klubjában, csodálkozva azt mondtad: „Hiszen egyetlen zsidó témájú filmet sem csináltam még!” A „Ne vígy minket a kísértésbe” harminc éves filmrendezői … Tovább »
Véset
Hogyan emlékszem?
Ahogy az a kismama
hajnalban szoptatta
kopasz édesanyját.
Ma még a lefejezettet is
megfojtanák.
Belémköltözik egy magascé,
mint kígyó a fecskefészekbe.
A tánc
A csernobili haszidok tánca,
még így is, porrágéppuskázva, … Tovább »